Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hogy miért nem javul a romák helyzete Magyarországon? Mert sokkal több időre van szükség, hogy a megkezdett felzárkóztatási politika érvényesüljön! – érvelt a mindenkori kormányzat a rendszerváltás után, amikor arról kérdezték, miért
sokkal rosszabb a cigányok helyzete az oktatás, a lakhatás, a foglalkoztatás és az egészségügyi ellátás területén is.
Hasonló volt tehát a helyzet, mint a fociban: minden edző, klubvezető és játékos jól végzi a dolgát, csak még sok-sok évnek kell eltelnie, mire jönnek majd az eredmények. A jelenben minden tökéletesen működik, amikor pedig kiderül, hogy mégsem, akkor újra elkezdődik az "alapos munka", amihez persze szintén idő kell.
A rendszerváltás óta mindegyik kormány elfogadott valamilyen rövid vagy hosszú távú romastratégiát, azonban ezeknek
a programoknak szinte semmilyen érzékelhető hatásuk nem volt.
A szeptember 15-én lejárt Roma Integrációs Évtized Program (továbbiakban RIÉP) esetében is csak az időből volt sok – pénzből és akaratból már jóval kevesebb jutott.
A nemzetközi szintre emelt és tíz évig tartó program – a többi romastratégiákhoz hasonlóan – azt tűzte ki célul, hogy csökkenti a cigányság hátrányát az oktatás, a lakhatás, az egészségügy, a foglalkoztatás területén, és visszaszorítja a diszkriminációt. Úgy tűnik azonban,
a tíz év nem a hatásosságot növelte, pusztán arra volt jó, hogy mindenki elfelejtse a programot.
A RIÉP 2005-ben indult, tehát éppen 5 év jutott a szocialista és 5 év a Fidesz–KDNP-kormányra. Az egymásra mutogatás így elvben kizárt.
Nézzük részletesen az eredményeket.
"Inkább dezintegrációs programnak nevezném a RIÉP-et" – értékelte az elmúlt tíz évet Setét Jenő civil aktivista, aki szerint ebben az időszakban semmit sem javult a romák helyzete. A felmérések szerint
1993-ban 27 százalékos volt a cigányok foglalkoztatottsága, 2003-ban 23 százalékos, ez mára szerinte 20 százalék alá csökkenhetett.
Nagyon sok romának a közmunka az egyetlen munkalehetőség, a legtöbb helyen pedig továbbra is köddé válik a megüresedett állás, ha a jelentkezőről kiderül, hogy cigány. Úgy vélte, zsákutca az átképzési rendszer is, mert gyakran olyan számban és olyan szakmákra képezik ki az embereket, amelyekre a munkaerőpiacon semmi szükség sincs. Setét Jenő szerint
a felzárkóztatási stratégia annyit ér, amennyit a költségvetés hozzáad.
"Pontos számításokat nem végeztem arról, mennyi pénzre lenne szükség valódi eredmény eléréséhez, de az biztos, hogy több stadion építéséhez szükséges pénz kellene" – fogalmazott.
Sokat elárul azonban a RIÉP-ről, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tájékoztatása szerint Magyarország tíz év alatt 40 ezer eurót, azaz nagyjából 13-14 millió forintot fordított rá. A roma programokról amúgy is elmondható, hogy
a nagyszabású tervekhez egyáltalán nem társul megfelelő büdzsé.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint a rendszerváltástól 2008-ig mindössze 120 milliárd forintot költöttek a cigányok felzárkóztatására. Azóta nem vizsgálták, mennyi pénz ment el erre.
Bernáth Gábor szociológus – aki szakértőként több éven keresztül részt vett az iskolai integrációs programban – úgy látja, hogy a RIÉP nagyon kevés eredménye elsorvadt az elmúlt években. Példaként említette azt a Magyarországról származó ötletet, hogy az uniós pénzekre való pályázás során a pályázati anyagban arra is érdemes kitérni, hogyan javítana a településen élő szegények helyzetén a célok megvalósulása. Amikor ezt az ötletet kitalálták, független szakértői csoport tett javaslatokat, amelyeket beépítettek az uniós pályázatba.
Mára ez a rendszer átalakult, és független csoport helyett az önkormányzat állapítja meg a vállalásokat. Most olyan elemek kerülnek a pályázatokba, amelyekről tudják, hogy könnyedén megvalósíthatók, ez a legfőbb szempont. Az unós fejlesztések előnyeit ennek megfelelően szinte alig érzik a szegények. Pedig az eredeti ötlet nemzetközi karriert is befutott,
több európai ország beépítette a saját gyakorlatába.
Az Origónak nyilatkozó szakértők szerint nincs jelentős különbség a kormányok romapolitikája között: az elmúlt években pedig még az enervált és gyenge kísérletek is elhaltak. Az Orbán-kormány már egyáltalán nem foglalkozott a RIÉP-pel, és új, Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Program néven futó stratégiát dolgozott ki, ebből kettőt is elfogadott. Az intézkedéseket az Emberi Erőforrások Minisztériumának válasza alapján az alábbi táblázatban összegeztük.
Amire az Orbán-kormány büszke
| Biztos Kezdet Gyerekházak | Együttműködés a szülőkkel és gyermekekkel, valamint szakmai partnerekkel a csecsemők és a kisgyermekek fejlődéséért. |
| Roma tanulók oktatásának támogatása | Roma tanulók végzettségi szintjének emelése, hogy egyre többen járjanak középiskolába, és szerezzenek érettségit. |
| Nemzeti Alaptanterv | Először jelennek meg a nemzetiségek, ezen belül a romák/cigányok kultúrája, az együttélés lehetőségei és problémái. |
| Integrált Pedagógiai Rendszer | Integrált, befogadó nevelés megvalósítása. (Megjegyzés: A nyíregyházi ügyről lejjebb olvashat.) |
| Útravaló Ösztöndíjprogram | A tanulók mentori és tanulmányi eredményhez igazított ösztöndíj-támogatásban részesülnek. |
| Közoktatási intézmények esélyegyenlőség-elvű támogatása | Az intézmények módszertani megújulását támogatták annak érdekében, hogy integrált keretek között képesek legyenek a hátrányos helyzetű tanulókat segíteni. |
| Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása | Hátrányos helyzetű tanulók középiskolai sikerességét és továbbtanulását segítette. |
| Közmunka | Az Emmi szerint a közmunka nem a végső cél, csak híd az elsődleges munkaerőpiacra. 2014-ben a közfoglalkoztatásba bevontak 20 százaléka, azaz 66 493 fő volt roma. |
| Telepprogram | 50 telep felújítási munkái |
| Egyéb: | Közvetlen mandátum a kisebbségeknek az Országgyűlésben |
| Öt- helyett hároméves kortól kötelező az óvodába járás | |
| Tanoda program és második esély |
Tíz év elrepült, de nem javult lényegesen a romák egészségügyi helyzete sem. Setét Jenő emlékeztetett, hogy az adatok szerint
egy roma ember Magyarországon 10-15 évvel kevesebb ideig él, mint egy nem cigány.
A települési szegregáció miatt ráadásul gyakran az is előfordul, hogy egy adott településen belül is jelentős különbségek vannak az egészségügyi ellátás színvonalában.
A többi területhez hasonlóan folyamatosan romlanak a lakhatási viszonyok is – állítja Havas Gábor szociológus, aki szerint a RIÉP – mint az összes többi felzárkóztatási program – bedöglött, semmi érdemleges nem történt már hosszú évek óta. Szerinte a telepfelszámolásokra messze nem költöttek annyit a 2000-es évek közepén, mint amennyit megígértek, így sokan a mai napig borzalmas körülmények között élnek.
A 2010-es kormányváltás után pedig egyfajta "gettócsinosítási" program vette kezdetét, azaz
a telepeket nem felszámolták, hanem javítottak a házak állagán.
A többségi társadalomtól, a jobb minőségű szolgáltatásoktól való távolság azonban ugyanúgy megmaradt. A mintegy 7-800 ezres roma lakosságból 80-100 ezer ember továbbra is gettókban él.
A romaprogramok önmagukban szinte teljesen feleslegesek, valódi eredmény ugyanis csak úgy érhető el, ha a szakpolitikák befogadók – mondta az Origónak Zolnay János szociológus, aki szerint a mostani kormány az oktatás területén több évtizedet ment hátra az időben. Az iskolák államosításával csak azt érték el, hogy
csökken majd az érettségit szerző diákok száma,
pedig az OECD-államok közül már most is Magyarországon a legnagyobb az aránya azoknak, akik csak az alapképzést végzik el. További gondot jelent a tankötelezettség leszállítása 16 évre, emiatt már most is sok gyereket kiraknak az iskolákból.
Zolnay János úgy látja, hogy a mostani kormány az integrált oktatás területén is visszalépett, amit szerinte jól mutat a nyíregyházi iskolaügy is.
A közvélemény-kutatások szerint az elmúlt tíz évben nem változott lényegesen a romákkal szembeni előítéletesség – mondta az Origónak Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. Szerinte ennek az lehet a fő oka, hogy
a magyar társadalomban (hasonlóan más, kelet-közép-európai országokhoz) eleve rendkívül erős volt a romákkal szembeni ellenszenv.
A Tárki kutatásai szerint például a lakosság 60 százaléka gondolja úgy, hogy a bűnözési hajlam a cigányok vérében van. 2002-ben hasonlóan magas, 53 százalékot mértek a kutatók. Egy tavalyi, a Political Capital megrendelésére a Szonda Ipsos által végzett kutatás szerint pedig
a magyar lakosság 29 százaléka gondolta, hogy a romákkal szemben igazolható az erőszak.
Ám Krekó Péter azt is mondta, hogy a magyar társadalomban nem csak a gyűlölet van jelen a romákkal szemben. A Tárki adatai alapján 2011-ben a magyar lakosság 82 százaléka értett egyet azzal, hogy minden cigánynak joga van arra, hogy a nem cigányokkal közös iskolai osztályokban tanuljon. Ennek alapján a magyar lakosság jelentős része elfogadja például az integrált oktatás fontosságát.
