Menthetetlen a Testnevelési Egyetem sportcsarnoka: csütörtökre virradó éjjel porig égett a közel háromezer négyzetméteres épület, aminek már vas tartószerkezete is kezd összerogyni.
Az Alkotás utcában megjelentek a bámészkodók, sokan távcsővel kémlelték a körbezárt romokat.
Sejthető, hogy egyelőre ismeretlen eredetű tüzet idővel az emlékezetes fővárosi katasztrófák között fogják emlegetni – ezek közül gyűjtöttük össze most a legjelentősebbeket.
Ha nagy tüzek kerülnek szóba, a legtöbb embernek először a Budapesti Sportcsarnok leégése ugrik be. A 12500 fő befogadására alkalmas épület 1999 decemberében, a karácsonyi vásár idején borult lángba, egy égve felejtett gyertya miatt.
Az épület teljesen megsemmisült, a csarnokban felállított pavilonokkal együtt.
Mivel a BS nem volt biztosítva, a vásárt rendező 330 vállalkozó a kormánytól várt kártérítést. Az akkori sportminisztérium hosszas alkudozás után félmilliárd forintot ajánlott nekik, amit a kereskedők közel fele elfogadott, a többiek viszont 2001-ben pert indítottak a teljes kártérítésért.
A BS helyén 2003-ra építették fel az ugyanakkora befogadóképességű Aréna Sportcsarnokot.
A Műszaki Egyetem 2006-os lőtéri tüze már a tragikus végkifejlet miatt maradt emlékezetes: három tűzoltó meghalt, hét füstmérgezést kapott oltás közben – a tüzet egy lángra kapó gumifal okozta, ami sűrű, mérgező füsttel áraszotta el az egyetem alatt berendezett lőteret.
A füst miatt semmit sem lehetett látni, a felfelé igyekvő áldozatok eltévedtek a labirintusszerű pincében, légzőkészülékeikből kifogyott a levegő. Társaik eszméletlen állapotban menekítették felszínre a három tűzoltót, életüket azonban már nem lehetett megmenteni.
Nagy riadalmat okozott a 2014 júniusi palotatűz is, hiszen a lángok központi helyen, az Andrássy úton kaptak fel: a Kodály köröndi palota karbantartási munkák közben gyulladt ki – teljes tetőszerkezete kiégett, társasház lakhatatlanná vált, a tűzkár több milliárd forintos lehet.
A tűz nagyságát jellemzi, hogy a katasztrófavédelem a legmagasabb riasztási fokozatot rendelte el:
az oltásban száz tűzoltó vett részt, és fél napig tartott a lángok megfékezése.
Ezalatt a kisföldalatti sem állt meg a Kodály köröndnél.
2013-ban az óbudai robbanástól visszhangzott a sajtó: augusztus 7-én szó szerint eltűnt egy Tímár utcai épület legfelső szintje. A balesetben két lakó meghalt, egy súlyosan megsérült,
a detonáció olyan erős volt, hogy a környéken lakók földrengésnek hitték.
Kitörtek a szomszédos ház ablakai is, az épület előtt parkoló autókra fél-egy méter vastag törmelékréteg hullott.
Bár az első hírek gázrobbanásról szóltak, nem kizárt, hogy a detonációt egy bomba is felerősíthette – a romeltakarító munkások ugyanis 2. világháborús robbanótestet találtak a törmelékek között.
Valóban gázrobbanás történt ugyanakkor 2010-ben a Balaton utca egyik 5. emeleti lakásában, ahol egy PB-palack okozott hatalmas detonációt. Az ott élő idős férfi életét vesztette, három szomszédja megsebesült - a detonáció pedig hatalmas kárt okozott: három lakrészt söpört el, kiégette a társasház tetőszerkezetét, a lezuhanó törmelékek pedig 20 parkoló autót rongáltak meg.
A főváros eddigi legpusztítóbb tűzesete azonban évtizedekkel ezelőtt történt: 1972. május 18-án egy zárlatos villanyóra lobbantotta lángra a csak néhány évvel korábban átadott Csertő utcai panelsor egyik blokkját.
A tűz gyorsan terjedt a gyúlékony műanyag burkolatok és a belső szigetelés miatt, és rövid időn a 6-10. emelet teljes területén pusztított.
A katasztrófában heten haltak meg – többen azért, mert halálfélemükben kiugrottak az emeleti ablakokon.
A tűz miatt harminckilenc lakó és két tűzoltó sérült meg. Az épületből 145 embert kellett kimenekíteni, a lángok pedig összesen 9 millió forintos kárt okoztak, ez mai értéken közel félmilliárd forintot jelente.