Az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az ország menekültügyi szabályozása miatt - áll az EB közleményében.
Az uniós testület szerint az a baj, hogy a menekültekkel szemben indított perekben lehet ugyan fellebbezni, de ha valaki ezt megteszi, nem hivatkozhat újabb tényekre és jogi szempontokra. A magyar bíróságok fellebbezés esetén nem függesztik fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat, és ezáltal még a fellebbezés elbírálása előtt az ország elhagyására kényszerítik a kérelmezőket.
Az EB szerint aggályos továbbá, hogy az illegális határátlépéssel kapcsolatos gyorsított büntetőeljárásokra vonatkozó magyar törvény nem tartja tiszteletben az eljárás során igénybe vehető fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogról szóló uniós irányelv rendelkezéseit.
Ezek a szabályok azt biztosítják, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak megkapják minden szükséges dokumentum írásbeli fordítását. A Bizottság azt is kifogásolta, hogy a menedékjog iránti kérelmeket elutasító határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó új magyar törvény szerint nem kötelező a kérelmezők meghallgatása.
Magyarországnak két hónapja van, hogy válaszoljon a Bizottság érveire. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz a levélre, amelyek nem kielégítőek, a bizottság határozhat úgy, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak.
Ha Brüsszel és a magyar kormány nem jut dűlőre,
a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé is viheti az ügyet.
Már nincs is határátlépés
Nem akar a kormány fejével gondolkodni Nagy Boldizsár, de a nemzetközi jogász az Origónak azt mondta, akár át is vezethetné a szövegen a kért javításokat, változtatásokat a kormány döntésére az országgyűlés, hiszen az aggályok a határátlépési eljárásokat érintik, "ilyesmi pedig gyakorlatilag már nincs is". A szakember azt is mondta, az EB lépése várható volt, miután a bizottság ősszel már jelezte a problémát, mire a magyar kormány küldött is egy állítólag 30 oldalas válaszlevelet, aminek részletei nem ismertek, mert nem hozták nyilvánosságra.
A bizottság nem talált érdemi hibát a magyar intézményrendszerben a legfontosabb pontokat illetően, csupán néhány technikai, főleg a jogalkalmazási kérdésben emelt kifogást - értékelt Trócsányi László igazságügyi miniszter.
Elmondta, hogy az EB első, októberi levelére a magyar fél 40 oldalas választ adott, erre érkezett most meg a viszontválasz. Trócsányi szerint az EB kérdései néhány "díszítőelemmel" kapcsolatosak, érdemi kérdések nem merültek fel, "Magyarország, a magyar kormány nyugodt lehet".
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az Európai Bizottság ma egyértelművé tette Orbán Viktor számára: kormányának tiszteletben kell tartania a közös európai kultúrát.
A Fidesz nem lökdöshet ki menekülteket az országból olyan ítéletekkel, amelyeket az érintettek nem is értenek,
és nem büntethet úgy menekült gyermekeket, mintha azok már nagykorúak lennének, fűzte hozzá Gréczy Zsolt, a párt szóvívője.
A Demokratikus Koalíció előre figyelmeztette az Orbán-kormányt, hogy az embertelen döntések hazánk megbüntetését vonhatják maguk után - emlékeztetett Gréczy.
Egyértelmű provokáció volt a magyar kormány részéről ez a szabályozáscsomag,
tudatosan vívták ki vele az Európai Bizottság haragját
- mondta Jávor Benedek. A Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője az Origónak azt mondta, már akkor tudni lehetett, hogy ennek kötelezettségszegési eljárás lesz a vége, amikor az ősszel az Európai Bizottság a magyar kormánynak arról küldött levelet, hogy a menekültügyi szabályozás fél tucat uniós irányelvet sért vélelmezhetően.
A magyar gyakorlat alapvetően sért emberi jogokat, eljárásjogi- és menekültügyi szabályokat”
– mondta.
Az ellenzéki politikus szerint ezzel a kormány is tisztában volt, ahogy azzal is, hogy belpolitikai tőkét kovácsolhat később egy esetleges kötelezettségszegési eljárásból, mert mondhatja, hogy "Brüsszel nem engedi megvédeni a magyar embereket.”
Ehhez Tordai Bence, a párt szóvivője annyit fűzött hozzá, hogy tarthatatlan volt Orbán Viktor menekültellenes kampánya, valamint az is, hogy a tranzitzónákon keresztül gyakorlatilag nem juthattak Magyarországra a menekültek. Tordai szerint
a kormány felrúgta a nemzetközi egyezményeket,
az Európai Bizottságnak pedig igaza van, ha eljárást indít.
A Fidesz-KDNP szerint a kötelezettségszegési eljárással életszerűtlen szabályok betartását akarja a bizottság kikényszeríteni.
A jelenlegi uniós szabályozás alkalmatlan a migrációs helyzet kezelésére,
és ezt Brüsszelben is már egyre többen felismerik, reagált a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja.
Nem lepte meg az LMP-t a kötelezettségszegési eljárás híre, mert mint Gál József elnökségi tag az Origónak elmondta, "végignézve Orbán Viktor szabadságharcos hozzáállását és az EU bénult állapotát e kérdésben, ez a végkifejlet várható volt.” Emlékeztetett, hogy annak idején a most kifogásolt Btk.-szigorítást az LMP nem szavazta meg.
Az ellenzéki politikus szerint a legnagyobb baj a szabályozással az:
attól, hogy valakit kriminalizálunk, nem lesz biztonságosabb az Európai Unió.”
"Szégyen, hogy Magyarország úgy próbál nagyobb biztonságot teremteni, hogy közben olyan szabályokat vezet be, amelyek nem tartják tiszteletben az alapvető uniós előírásokat és jogokat" -reagált az Európai Bizottság lépésére az Együtt elnöke.
Szigetvári Viktor az Origónak azt mondta, a kötelezettségszegési eljárás várható volt, az Együtt pedig már a most kritizált szabályozás elfogadásakor is jelezte, hogy ez ellentétes az uniós joggal.
Amit a magyar kormány csinált, az ellenségképzésre és a Jobbikkal való politikai versengésre jó,
de se biztonságos országot nem teremt, se érdemi megoldást nem kínál a menekültválság problémájára” - állapította meg az ellenzéki politikus.
Nem igaz, hogy a migránsoknak nem volt lehetősége Magyarország területére lépni, ezt a határnál tett látogatásunkkor is tapasztaltuk - mondta Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője. Az Origónak elmondta, a Jobbik arra számít, további támadások érik majd Magyarországot Nyugat-Európából.
A párt mindenképpen tárgyalásos módon oldaná meg a konfliktust, szerintük ugyanakkor a Fidesz korántsem tett meg mindent a helyzet rendezéséért. Brüsszel álláspontja Z. Kárpát Dániel szerint "hazug és romlott lelkületű", a "migránsok és bűnözők" ugyanis zavartalanul bejuthattak Magyarországra, de csak kevesen éltek a lehetőséggel.
"Üdvözöljük a Bizottság bejelentését a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásról. Az eljárás megindításával a Bizottság erős üzenetet küld mindazon országoknak, akik a menekültválsággal összefüggésben kihátrálnának emberi jogi kötelezettségeik alól" - mondta Iverna McGowan, az Amnesty International európai irodájának megbízott igazgatója.
Magyarországnak most oda kell figyelnie hibái kijavítására
és maradéktalanul biztosítania kell a menedékkérők jogát a területhez való hozzáféréshez és egy tisztességes folyamat lefolytatásához."