Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tarlós István sajtónyilatkozatot olvasott fel, kérdezni nem lehetett a keddi sajtótájékoztatón. A főpolgármester közölte, hogy Budapest a jövőben nem foglalkozik az agglomerációs közlekedés finanszírozásával.
A politikus hangsúlyozta, hogy a kérdésről
az agglomerációs településeknek az állammal kell tárgyalniuk.
Kitért arra is, hogy főpolgármesterként nem fogadhatja el azokat az előző héten megszavazott törvénymódosításokat, amelyek – közlése szerint – Budapest költségvetésében 20,7 milliárd forintos működési hiányt okoznak.
Az „egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról” című, 2015. december 15-én a parlamentben elfogadott, úgynevezett salátatörvény rendelkezik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, illetve a forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosításáról is. Az említett változtatások elvileg a fővárosi tömegközlekedés működési finanszírozását hivatottak biztosítani.
A főpolgármester szerint ugyanakkor a módosítások nem azt tartalmazzák, amit ő kezdeményezett. A fővárosi tömegközlekedés 25 éves finanszírozási problémáját csak azon az áron oldja meg az új törvény, hogy a Fővárosi Önkormányzat többi kötelező feladatát teszi forráshiányossá. Az állam
a módosítással semmit sem tett hozzá az általa adott feladat ellátásához,
hanem az eddigieknél is kevesebbel járul hozzá a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához – mondta Tarlós.
A főpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi iparűzési adó fővárosi részesedésének kismértékű, 1,5 százalékos emelése jóval kevesebb a jövő évi elvonásnál. Ráadásul ezt a másfél százalékot nem az állam adja többletként, hanem a kerületi költségvetésekből veszik el.
Tarlós István Ismeretei szerint nem történt meg a feladatok és források mértékének összehasonlítása.
Az összes többi kivetett adóval pedig nem a főváros rendelkezik,
a Budapesten befizetett személyi jövedelemadóból pedig aránytalanul keveset kap vissza – mondta Tarlós István.
Tarlós István szerint ezzel az intézkedéssel a főváros költségvetésében 20,7 milliárd forint működési hiány keletkezik. Ezenkívül
a módosított törvény figyelmen kívül hagyja a főváros nagyon indokolt, előkészített fejlesztési igényeit, illetve EU-s pályázatai önrészeit.
A 2014–2020 között Magyarországra érkező uniós pénzeknek amúgy is mindössze mintegy 3 százaléka (körülbelül 340 milliárd forint) kerül a jelen tervek szerint Budapestre.
A törvénymódosításban foglaltakkal Tarlós nem ért egyet. A főpolgármester úgy gondolja, hogy a fővárosra háruló kötelező feladatok állami finanszírozásának problémája továbbra is megoldatlan.
Megegyeztünk a miniszterelnökkel abban, hogy az agglomerációs közlekedés finanszírozásával a jövőben nem foglalkozik a főváros – tette hozzá a főpolgármester.
Szerinte a törvény alapján ez nem is feladata Budapestnek. A BKK és a szakminisztérium közötti korábbi megállapodásban foglaltak szerinti, a „Budapest 21" szerződés alapján megfogalmazott finanszírozás nem realizálódott, az agglomerációs önkormányzatok csak 600 millió forinttal járultak hozzá a költségekhez, így a fővárosnak a nem rá tartozó szolgáltatásból
évi nettó 11 milliárd forint vesztesége képződött.
Így erről a kérdésről az agglomerációs településeknek az állammal kell a jövőben egyeztetniük és tárgyalniuk – hangsúlyozta a politikus.
Tarlós István közölte, hogy Orbán Viktor kormányfő ígérete alapján januárban folytatódik a kormány és a városvezetés közötti egyeztetés.
