Május 26-án fejeződött be a 4-6-os villamos pályafelújítása, de máris jelentkeztek kisebb-nagyobb hibák a Combinók útvonalán: repedések látszanak a Tátra utca és az Aradi utca közötti, egymilliárd forintból átalakított vágányokon, eső után áll víz az Oktogonon, foltozgatni kell a síneket körbefogó öntvényeket is.
A BKV szerint ennyi belefér: május 23-án csak ideiglenesen helyezték forgalomba a két hónapig épített villamospályát,
az utolsó simítások most is zajlanak.
A kivitelező garanciával javítgatja a hibákat, és hamarosan pótolják a hiányzó vízelvezető csatornákat.
Nagyobb gond, legalábbis a fővárosi autósok szempontjából, hogy ez a felújítás sem lesz a végső. A közlekedési társaság jövőre ismét nagy munkákat tervez. Az Origo megtudta, hogy várhatóan
2016 nyarán cserélik ki a síneket az Oktogon és a József utca között.
Ezalatt közel két kilométeres szakaszon bénulhat meg a forgalom a sávlezárások és a villamosokat helyettesítő pótlóbuszok miatt.
A további munkákról a BKV és a budai felújítást irányító BKK sem nyilatkozik, csak annyit közöltek, hogy ez a pénzügyi lehetőségektől és az elhasználódás mértékétől is függ.
Az elhasználódás pedig folyamatos. Dorner Lajos közlekedési szakértő szerint a sínek folyóvágányait 15-20 évente,
a váltókat 5 évente kell újítani villamos vonalán,
sőt gyakrabban is, mióta 2006-ban a 70 tonnás, naponta félmillió utast szállító Combinók pályára álltak.
2009-ben nagyjából ugyanazt a szakaszt zárták le felújítás miatt, mint idén: a Blaha Lujza és a Moszkva tér közötti vágányokat újíttatta fel részlegesen a BKV, főként a kereszteződésekben. Az indoklás sem volt más, mint ma -
le kell cserélni a 90-es években épült pályaszerkezetet
- a beruházás viszont akkor csak 350 millió forintba került, nem egymilliárdba.
A felújítások és lezárások azóta is egymást érik. 2010-ben a BKV a Rákóczi és a Móricz Zsigmond tér között cserélt le több mint 3 kilométernyi sínt,
három évvel később a Corvin negyedtől zárták le a dél-budai etapot,
újabb munkálatok miatt. Szintén 2013-ban bontották és cserélték a síneket, váltókat az Oktogon és a Bérkocsis utca között. Ehhez képest a jövőre tervezett pályafelújítás csak 350 méternyi pluszszakaszt érint a József utcáig.
Az elmúlt 15 év kisebb-nagyobb budapesti villamosfelújításait, forgalmi változásait ide kattintva időrendben is megtalálhatják.
Bár a felújítás mindig más kereszteződésben, sínszakaszon zajlik, a fővárosban közlekedők joggal érezhetik úgy, hogy
sosincs vége a 4-6-os körüli felhajtásnak.
A folyamatos útbontásra garancia a régi-új módszerrel készült sínpálya is. Mint megtudtuk, a Combinók vonalát egészen tavalyig ugyanazzal a RAFS-technikával újították fel, amit a 90-es években használtak, és
ami mára megadta magát.
A RAFS-nál vasbeton alapra kerül a nyomtávtartó rudakkal összefogott, gumiszalaggal övezett sínpár, ami közé és köré betont öntenek. A laikus szemlélő számára a különbséget az jelenti a régi és az új RAFS-pályák között, hogy a nagyobb felújítások során ma már a sínek közötti útfelület legfelső rétegét is betonnal burkolják öntött aszfalt helyett.
"A megoldással az a fő gond, hogy javítás, például síntörés esetén a pálya javítása felér a teljes újjáépítéssel, a vasbeton pályalemezen kívül
mindent ki kell rajta cserélni –
mondta az Origónak Bocz Péter vasúti közlekedési szakértő.
Az újraöntött beton csak lassan szilárdul, egy pár méteres sínszakasz hegesztése miatt viszont nem állhat le hetekre a Combino.
Ilyenkor jön áthidaló megoldásként a jó öreg aszfalt.
Ez csak rövid ideig bírja a terhelést, a sínek ezután elmozdulhatnak, ferdén kophatnak az oldalsó tartóerő hiánya miatt - ez pedig újabb javításhoz, rosszabb esetben újabb aszfaltpakoláshoz vezet.
Mint megtudtuk, a BKK a fonódó villamospálya építéséhez kapcsolódó, budai nagykörúti felújítások során is ezt a RAFS- technikát alkalmazta - egyedül a Török utcai szakasz 1,6 milliárd forintba került a helyi aluljáró betemetésével együtt.
A csomópont azért is problémás, mert a RAFS-pályás síneknél különösen érzékenyek az ívek, az ilyen helyeken sokkal gyorsabban deformálódnak
- hívta fel a figyelmet Bocz Péter.
Jobb a helyzet a pesti oldalon, ahol a BKV kivitelezője dolgozott: a Tátra és az Aradi utca között eddig főként hidakon használt, várhatóan nagyobb élettartamú sínkörülöntéses technikát vetettek be.
Betonvályúba süllyesztették a síneket, ami egységesen és a RAFS-nál masszívabban tartja a pályát – a betonlemez és a sín közötti rést pedig gyorsan szilárduló, gumiszerű anyaggal öntötték ki.
A rögzítőelemek nélküli pálya tartósabb, a sínek cseréje, javítása pedig légkalapács nélkül, pár nap alatt is megoldható, elég a sérült síneket kiemelni a betonvályúból.
Ha a BKV jövőre is ezt a megoldást választja, valószínűleg 25-30 évig nem lesz gond az Oktogon és József utca közötti vágányokkal.
Az persze továbbra is kérdéses, hogy a többi szakasz meddig bírja majd a Combinók súlyát, és hogy lesz-e olyan év, amikor nem kell pótlóbuszok után szaladnunk, vagy dugóban ülnünk a 4-6-os vonalának foltozgatása miatt.