Konzervatív, szociáldemokrata, zöld és liberális elemek is vannak a Demokratikus Koalíció (DK) Sokak Magyarországa című vitaanyagában, amely a párt 2018-as választási programjának vázlata, előfutára. A DK-s szimpatizánsok ezt éppúgy magukénak érezhetik az erősen Orbán- és Fidesz-ellenes, bíráló tételek - "leigázott ország" és "maffiaállam" - miatt, ahogy az MSZP-szavazók is a gondoskodó államról, a sűrű szociális hálóról és a gyarapodás lehetőségéről szóló ígéretek miatt.
De a programvázlat a konzervatívokat sem akarja elijeszteni:
megígéri például a családi adókedvezmény és a külhoni magyarok kettős állampolgárságának megőrzését.
Az LMP és a PM szimpatizánsait a Paks2 beruházás törlésével és a megújuló energiák kiaknázásának ígéretével igyekszik megnyerni a dokumentum, míg a melegházasság engedélyezésével vagy éppen a "házasság nélkül is van család" elvével alighanem a liberális szavazókat próbálja megszólítani.
Hiába sorol fel meglehetősen konkrét elképzeléseket is a 107 oldalas vitaanyag, a 346 pontos javaslatcsomag
meglehetősen elnagyolt és általános ahhoz, hogy ebben a formájában választási programként tekintsünk rá.
Persze ez csak a DK február közepére tervezett kongresszusára készült vázlat, ami a következő másfél évben formálódik majd konkrét programmá - mondják a pártban.
Ugyanakkor egyes merész kijelentések és ötletek miatt az olvasó benyomása az, hogy
a DK könnyen ígér, hiszen az esélytelenek nyugalmával indul a párt a 2018-as választáson,
nem kell attól tartania, hogy kormányra kerülve ebből bármit meg is kell valósítania. Ezzel együtt az anyag számos ponton jó helyzetértékelésről és pontos problémafeltárásról tanúskodik, okos megoldási javaslatokkal rukkol elő.
"A 2010-től uralomra került rezsim fokozatosan felszámolta a parlamentáris demokráciát, a versengő többpártrendszert, az alkotmányos jogállamot: a Harmadik Köztársaságot" - adja meg az alaphangot már az első oldalon a vitaanyag. A bevezetőben
szó esik még az önkényuralom és a maffiaállam kiépítéséről és az Európai Unióval vívott szabadságharcról.
Minderről amúgy sokkal keményebb szavakkal szólt Gyurcsány Ferenc pártelnök a múlt héten tartott évértékelőjén.
A kormánypárt hegemóniájára épülő centrális erőtér helyén hárompólusú pártpolitikai közeg jött létre: a Fidesz és a szélsőséges Jobbik mellett ismét alternatívának tűnik a demokratikus ellenzéki pártok szövetsége is - állapítja meg a dokumentum, nem hagyva kétséget afelől, hogy a három pólus közül melyik térnyerése lenne kívánatos:
Egyszerre kell megteremteni és kihasználni az Orbán-rezsim megroppanásával keletkező demokratikus esélyt és elhárítani a szélsőjobbról érkező veszélyt."
Azonban az Orbán-kormányt sokak szemében vonzóvá tevő erőt a DK sem nélkülözheti. Vitaanyaguk úgy fogalmaz: a kormányzáshoz erő kell, a demokratikus alternatívát erővel kell megtölteni. De nem öncélú erővel, hanem "intellektuális, morális, emberi, politikai és szervezeti erővel".
A sokak Magyarországán vissza kell adni a polgárok reményét a szabadabb, jobb, teljesebb életre
- vázolja a DK a célt, elismerve, hogy ez "iszonyú nehéz feladat", de "nem érhetjük be kevesebbel".
Az egyik legfontosabb fejezet 12 oldalon keresztül ismerteti az Új Magyar Köztársaság jellemzőit, céljait. Ennek kiépítéséhez a Fidesz rendszerét „alkotmányos módon meg kell döntenünk" - rögzít egy nem elhanyagolható részletet a fejezet. Ezután a rendszer lebontása és az ilyenkor szokásos elszámoltatás következik: "el kell távolítani a pártkatonákat", és
az orbáni maffiaállam kitervelőinek, működtetőinek és közvetlen haszonélvezőinek a független igazságszolgáltatás előtt kell felelniük."
Mit hozna az Új Magyar Köztársaság?
Mindezeken kívül a DK vitaanyaga javasolja eltávolítani az Alkotmánybíróságból "az egypárti döntéssel megválasztott" bírákat, új párt- és kampányfinanszírozási törvényt ígér, valamint a közpénz felhasználásával kötött szerződések automatikus nyilvánosságát.
Maradna a pártlistás és egyéni választókerületi mandátumokat hozó vegyes választási rendszer,
ám a választókerületek átrajzolásával sok esetben elért egyenlőtlenségek, manipulációs lehetőségek kizárásával.
Maradnának az országgyűlési és önkormányzati képviselőkre, kormánytagokra és polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok is, de visszaállítanák a tavaly eltörölt, a politikusok közeli hozzátartozóira vonatkozó közbeszerzési összeférhetetlenségi előírást. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség az állami és önkormányzati vezetők, képviselők számára megbízatásuk elején és végén vagyonosodási vizsgálattal egészülne ki.
Meglepetésre
a DK magáévá tette a Fidesz 2010 őszén ellenzéki tiltakozást és botrányt okozó ötletét is az ügyészség kormány alá rendeléséről.
Úgy tudjuk, azért, mert a DK-ban úgy tartják: ez informálisan most is így van, ha viszont formálisan is ez lenne a helyzet, ellenőrizhetővé válna a vádhatóság. Támogatják egyébként az EU-s ügyészség létrehozását, Magyarországon pedig - vélhetően a sikeres román modell nyomán - egy korrupcióellenes ügyészi hivatal felállítását is.
Még érdekesebb a DK-s vitaanyag gazdasággal, piaccal és adózással foglalkozó két fejezete, hiszen ezek már az emberek pénztárcáját is érintő változtatások sorát javasolják.
Mi változna?
Ezek közül alapvető változás az szja-bevallás eltörlése, de ennél is érdekesebb újítás az Adóügyi Szolgálat létrehozása.
Ezen az állami szerven folyna át mind a négymillió munkavállaló fizetése:
a munkáltatók az alkalmazottaik bruttó bérköltségét utalnák a szolgálathoz, amely az adók és járulékok levonása, illetve a kedvezmények érvényesítése után a nettó bért továbbutalná a dolgozóknak.
Ami az adózást illeti, a DK nem teszi le egy megoldás mellett a voksát, hanem azt javasolja: az egykulcsos adó fenntarthatóságának vizsgálata mellett
meg kell fontolni a kiegészítő szolidaritási adó bevezetését az átlagjövedelem kettő-háromszorosa felett,
az így keletkezett többletbevételt pedig az oktatás és az egészségügyi szektor bérrendezésére fordíthatnák. De napirenden kell tartani a többkulcsos szja-t is - olvasható a dokumentumban, amely 10, 20 és 30 százalékos kulcsokat említ.
A multikat és az egyes szektorokat sújtó különadói miatt sokat támadott Orbán-kabinetre is rálicitál a DK azon javaslata, mellyel
évi mintegy 200 milliárd forintnyi adókedvezményt vonna meg a multiktól.
Oly módon, hogy a társasági és az iparűzési adót egybegyúrva kiváltó, egységes értéktöbbletadó-fizetési kötelezettség alól nem kapnának felmentést.
Tíz ujjukat megnyalnák az ökopártok szavazói, ha a DK kormányra kerülve valóban megvalósítaná azt a tervét, hogy állami támogatási és hitelkonstrukciókkal ösztönözve a lakosságot
rövid időn belül az egymillió háztartási napelem és szélerőmű országává tegye Magyarországot.
Még ennél is ambiciózusabb az a terv, hogy 2025-re az energiafelhasználás negyede, 2050-re pedig a kétharmada legyen új energia: nap-, szél- és geotermikus energia, biomassza.
Milyen lenne az új energia hazája?
A zöld Magyarország digitálisan is fejlődne: a DK törvényben rögzítené az internet-hozzáférést, mint alapjogot, sőt
minden otthonban ingyenesen elérhető lenne egy lassú - 144 kbps sebességű - alapszintű internet.
A Fidesz elleni utcai tüntetést gerjesztő netadónak örökre keresztbe tenne a DK azzal, hogy törvényben tiltaná az internet adóztatását, az internet-előfizetések 27 százalékos áfáját pedig eltörölné. Jutna ingyenwifi minden város közterére és a tömegközlekedési eszközökre.
A DK célul tűzi ki továbbá, hogy
2020-ra Magyarország a GDP-je 1,8 százalékát fordítsa kutatás-fejlesztésre és innovációra.
Javasolják azt is: érdemes lenne közvetlen állami támogatással ösztönözni az elektromos autók gyártását, vásárlását és üzemeltetését, a dízeljárműveket pedig átalakítani gázüzeműre. A magyar buszgyártás hagyományaira építve elterjesztenék az elektromos városi buszokat, de eközben nem állna le a P+R parkolók és a bicikliutak építése sem.
Lendületet adna a gazdaságnak a DK-vitaanyag szerint az is, ha az uniós támogatások felhasználásához kapcsolódó szétzilált intézményrendszert és megtépázott bizalmat is sikerülne helyreállítani.
Javasolják a földtörvény kiterjesztését is, így a jövőben gazdasági társaságok is vásárolhatnának termőföldet
- derült ki a dokumentumból, amely javasolja a nagy áruházláncokkal szemben a kistermelők érdekeit védő "szupermarket-ombudsman" kinevezését is.
Ha nem is kizárólagosan, de döntően állami feladat a szegénység visszaszorítása – ezzel az alapvetéssel kezdődik az Igazságosabb társadalmat című fejezet a DK-s anyagban.
A jóléti fordulatot ígérő szöveg méltányos jövedelmekről, a gyermekszegénység visszaszorításáról,
ingyenes alapvető minimumszolgáltatásokról és szolidáris, méltányos adórendszerről szól.
Hogyan lesz kisebb a nyomor?
A DK szavazói között többségben lévő nyugdíjaskorúakat már nem, a jövő nyugdíjasait viszont érintené a Gyurcsány-párt ötlete a kétszintű nyugdíjrendszerről. Eszerint
a nyugellátás két tételből állna: alapnyugdíjból és munkanyugdíjból.
Az elképzelés szerint az adóbefizetésekből biztosított alapnyugdíjjal kivédhető a tömeges időskori elszegényedés, míg az egyéni nyugdíjszámlához kötődő munkanyugdíj pótolhatná öregkorban a kieső munkajövedelmet.
A mélyszegénység mérséklése érdekében a DK bevezetné a feltételekhez kötött garantált családi minimáljövedelmet. Ennek lényege, hogy a legszegényebb családok esetében az állam kiegészíti a család jövedelmét egy, a családtagok számától függő minimális szintre.
Ez a számítások szerint egy felnőtt esetében 50 ezer, két felnőtt esetében 85 ezer, két szülő és egy gyerek esetében 110 ezer, míg két szülő és két gyerek esetében 135 ezer forint pluszt jelent.
Mindez a becslések szerint legfeljebb évi 40 milliárd forint pluszkiadást jelentene a költségvetésnek.
A javaslat készítői kiemelték az anyagban, hogy a fenti támogatással nem a jövedelem pótlása a cél, hanem annak csak a kiegészítésére szolgál, és a garantált családi minimáljövedelem nem egyenlő a feltétel nélküli alapjövedelemmel, ami a DK szerint nem alkalmas a mélyszegénység mérséklésére.
Más esélyteremtő és esélykiegyenlítő lépések, tervek:
Elsőként a tankötelezettségi korhatár 16-ről 18 évre történő visszaállítását javasolja a DK az oktatással foglalkozó fejezetben. Mivel szerintük az államnak nem a részletes szabályozás, hanem a keretek és a finanszírozás biztosítása a feladata, megszüntetnék az állami intézményfenntartót, a milliárdos veszteséggel küzdő Klik-et. A DK célja, hogy
a jelenlegi önköltségi rendszert "átlátható, igazságos és esélyteremtő általános tandíj- és ösztöndíjrendszer" váltsa fel.
További oktatási, kulturális témájú célok:
A vitaanyag kulturális fejezetében
a DK "szabad, sokszínű kultúrát és megengedő kultúrpolitikát" vizionált.
Olyat, amely építő, kreativitást és innovációt hoz, miközben támogatja "a haladó nemzeti hagyományokat" is.
Ahogy a rendszerváltás óta mindig és mindenki megtette, a DK hatékonyabb és gazdaságosabb ellátórendszert ígér az egészségügyi fejezetben. A fontos elemnek tekintett egészségügyi életpályamodellek költségét részint a GDP növekedési többletéből fedeznék.
Egészségügyi témájú célkitűzések:
A háromoldalas külpolitikai fejezetben a DK „a nemzeti demagógia helyett európai patriotizmus” elvét képviseli, és javaslatot tesz arra, hogy a határon túli magyarok állampolgársága maradjon meg, de a szavazati jogukat már jelenlegi vagy korábbi huzamos magyarországi jelenléthez kötnék.
A DK anyagának utolsó fejezete a "globális, felgyorsult, internet alapú" világgal foglalkozik. E területen is
létrehozna valami újat a Gyurcsány-párt: a Bibó Istvánról elnevezett "nemzeti tudásbázis intézetet".
Ennek dolga "a bonyolult globális és hazai folyamatok megértése, az azokhoz történő politikai, gazdasági, ökológiai biztonsági és emberi alkalmazkodás elősegítése" lenn. A DK terve a Terrorelhárítási Központ megszüntetése és egy másik, cyberbiztonsággal foglalkozó központ létrehozása is.