Több munkára számítanak a túlterhelt sebészek

3 hónapig műtött engedély nélkül a plasztikai sebész

Kegyelemdöfés lehet a fővárosi kórházaknak a sebészeti ügyelet átalakítása: teher az orvosoknak, az intézménynek, ráadásul a műtéti várólistát is növeli – vélik az átállás miatt aggódók. Totális üzem helyett elég lenne három szuperkórház Budapesten – nem kizárt, hogy valójában ezen dolgozik az egészségpolitika is.

"Nekem semmit sem mondtak, de tartok tőle, hogy

jóval több időt kell majd a kórházban töltenem,

legalább havi tíz ügyeletre és öt telefonos készültségre számítok. Emiatt kevesebbet leszek a gyerekeimmel, le kell mondanom a másodállásomról is" – mondta az Origónak Sándor, a fővárosi szakorvos az akut sebészeti ügyelet várható átalakításáról.

Véletlenül derült ki

A tájékozatlanság általános, ahogy az aggodalmak is: az Origo több orvost és rezidenst megkeresett, de az érintettek annyit tudnak a várható fejleményekről, mint az átlagos újságolvasó.

Áprilistól Budapesten megszűnik a váltakozó ügyeleti beosztás, a korábbi napi 4 helyett 17 kórház látja majd el éjjel-nappal az akut sebészeti eseteket.

Az átalakítást Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat vezető szóvivője jelentette be, ő is csak azután, hogy terjedni kezdtek a rendszer teljes megszűnéséről szóló hírek.

A fővárosi kórházak hamarosan állandó akut sebészeti teamekkel várják a betegeket Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Félnetek jó lesz?

Győrfi Pál szerint az átalakítással nemhogy szétesik, inkább

javul, és gyorsabb lesz a fővárosi betegek ellátása

– a szakmabeliek azonban kételkednek, az optimistán nyilatkozó mentős szóvivőt pedig sokan eleve nem tartják kompetens nyilatkozónak.

Az "1001 orvos hálapénz nélkül..." Facebook-közösség rezidensekből és szakorvosokból álló csoportja az Origo kérdésére összefoglalta az átszervezés előnyeit és hátrányait – utóbbiakból pedig sokkal többet találtak.

Rövid távon hasznos, ha rövidül vagy meg is szűnik a betegek utaztatása,

a terhek szétosztásával pedig az érintett kórházakra naponta maximum egy-két akut sebészeti eset jut majd, ami ideiglenesen könnyebbséget jelent.

Ettől veszélyes

Az átszervezés miatt viszont minden érintett intézményben állandó, akut sebészeti teamet kell felállítani – ott is, ahol korábban nem volt ilyen. A sebészekből, műtősökből és aneszteziológusokból álló csapatot jó eséllyel más részlegekről vonják majd el, ami

nagyban veszélyezteti a betegellátást,

kifárasztja az amúgy is hajszolt ápolókat és orvosokat, az azonnali műtétek pedig a tervezettek rovására mennek majd, emiatt tovább nőnek a kórházi várólisták.

Másodállás helyett alulfizetett túlórák – nem túl csábító választás az orvosoknak Forrás: Thinkstock

A munkaterhek növekedése miatt a szakorvosok sorozatosan veszíthetik el másodállásaikat, akárcsak a cikk elején megszólaló Sándor, és rákényszerülnek a kevésbé jövedelmező ügyeleti túlórák felvételére.

Ez bérfeszültséget és elégedetlenséget szít a szakmában.

"Ügyeletben az alapbér 70 százalékát kapjuk, de ünnepnapon is csak 90 százalékát. Ki látott még egy olyan szakmát, ahol a dolgozó azért, hogy éjjel, hétvégén és ünnepnap dolgozik, kevesebb bért kap, mintha nappal dolgozna?!" – háborgott "Enrico", a Facebook-csoport álnéven nyilatkozó sebész tagja is.

És innentől sorjáznak az ellenérvek:

• állandó készültség idején az ágyszámot sem lehet tervezni,
• nem mindegy, hogy egy kórházra körzetenként 80 ezer vagy 380 ezer lehetséges kliens jut,
• tizenhét akut ügyeletet nehezebb lesz azonnal vérrel ellátni, mint napi négyet.

Igazolt hiányzás

A legerősebb kifogás azonban a sokszor emlegetett munkaerőhiány: a nővérek és orvosok elvándorlása már szinte közhely, Nyugat-Európában kapkodnak a magyar szakemberek után.

Az aneszteziológusok 30 százaléka, a képzett szakorvosok közel 20 százaléka hiányzik a rendszerből,

és ebben évek óta nincs változás – mondta az Origónak Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke.

Az akut beavatkozások a tervezett műtétek elé kerülhetnek, növelve a kórházi várólistákat Forrás: BSIP/AMELIE-BENOIST / BSIP/Amelie-Benoist

Ilyen helyzetben egy fővárosi kórház vezetősége két dolgot tehet: vagy ráterheli az akut sebészeti ügyelettel járó többletfeladatot a meglévő állományra, vagy

más kórházaktól, főként vidékről szipkáz el szakembereket

– konzerválva ezzel az egészségügy alapvető problémáit.

Jól jön a szuperkórház

Lenne ugyanakkor megoldás, amit minden megkérdezett egyformán jó alternatívának tartana: Budapesten elég lenne három-négy jól felszerelt, megfelelő szakembergárdát alkalmazó "szuperkórházat" kijelölni – ezek gond nélkül ellátnák az akut sebészeti eseteket anélkül, hogy más tervezett műtétek elől vennék el az időt és eszközöket.

Összevonnának?

Több jel is arra utal, hogy az egészségügyi államtitkárság is ilyen szuperkórházak felé terelné a fővárosi intézményeket – kérdés, hogy ezt milyen eszközökkel teszik majd. A kórházakat trükközéssel vádoló Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár már a budai mamutintézmény terveiről is beszélt.

Hozzátette, a kórházak működési engedélyét szigorúbban kötik majd a minimumfeltételek teljesítéséhez – és meg kell azt is vizsgálni, "mekkora egységeket kell, lehet egy helyről átirányítani".

Szavait könnyű egy nevezőre hozni a fővárosi sebészeti rendszer gyors átalakításával: az a kórház, amelyik létszám- vagy forráshiány miatt nem lesz képes megfelelni az akut ellátás feltételeinek, könnyen elveszítheti működési engedélyét.

Most még tervezhetőek a sebészeti ügyeletek ágyszámai – kérdés, mi lesz április elseje után Forrás: MTI/Sóki Tamás

Állományát ezután egy másik intézményhez csatolhatják, így

a lemorzsolódás, mondhatni, magától történne,

az egészségpolitikának sem kell erőhöz folyamodnia az integráláshoz. Az "1001 orvos" csoport tagjai és egy orvosblogger mindenesetre már a burkolt kórházbezárás lehetőségéről beszélnek.

Nem mondták, hogy baj van

Megkérdeztük az egészségügyért felelős államtitkárságot, milyen szankció éri majd azokat a fővárosi kórházakat, amik nem tudják teljesíteni az akut sebészeti ellátás feltételeit – és

hány orvost, ápolót kellene felvenni

ahhoz, hogy az intézmények ne a mostani dolgozókra terheljék a pluszfeladatokat is.

Válaszukban megismételték Győrfi Pál állításait: az akut sebészeti rendszer csak megerősödik a változástól. Az államtitkárság szerint idáig egy kórház sem jelezte, hogy nem tudnak megfelelni a követelményeknek. Arra a kérdésre, hogy mi vár azokra, akik elbuknak a gyakorlatban, nem feleltek.