"Egy büntetőügyben a bíróság csak és kizárólag azoknak a büntetőjogi felelősségéről dönthet, akikkel szemben az ügyész vádat emel” - ezt mondta a Veszprémi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője pénteken egy sajtótájékoztatón az előző napi vörösiszap-ítéletről.
A Veszprémi Törvényszék csütörtökön minden vádlottat felmentett, akiket az ügyészség az ipari katasztrófa okozásával vádolt.
Az ügyészség is kommentálta a tegnapi ítéletet. A Veszprémi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője azt mondta, hogy tiszteletben tartják a bíróság döntését, de
megtámadják azt, és fellebbezést nyújtanak be.
Fejes Péter, a vádat képviselő ügyész szerint üzemeltetési és belső ellenőrzési hiányosságok miatt a vádlottakat felelősség terheli. Azt mondta, hogy a csütörtökön felmentett vádlottak felelősséggel tartoznak a katasztrófa bekövetkezése utáni magatartásukért is, hiszen nem értesítették haladéktalanul a hatóságokat és az önkormányzatokat.
Az elsődleges felelősség az üzemeltetőt terheli - mondta.
Az ügyész arról is beszélt, hogy bár a katasztrófa által érintett 10-es számú kazetta esetében kivitelezési, üzemeltetési, tervezési hiányosságok is voltak, az ügyészség ezt személyre szabottan, kétséget kizáróan nem tudja bizonyítani, ezért nem emelt vádat.
A bíró szerint viszont az ítélet indoklásából egyértelműen kiderül, hogy ha vádoltak volna valakit a katasztrófát előidéző 10-es iszaptároló medence (úgynevezett „kazetta”) tervezői, építői közül,
azt az embert akár meg is lehetett volna büntetni.
„A büntetőügyben büntetőjogi felelősség személyre bontva felmerült. Az alapos szakértői bizonyítás eredményeként a katasztrófa okaként altalaj eredetű stabilitásvesztést határoztak meg, amelynek következtében a töltés tönkrement. Ennek okai pedig a bíróság szerint egyértelműen a 10-es kazetta tervezése, kivitelezése körében felmerült hibák, mulasztások voltak” - jelentette ki a kollégiumvezető.
A bíró szerint az a tizenöt ember, akit az ügyészség megvádolt, nem tehető felelőssé a katasztrófa előidézéséért, a következmények elhárításáért vagy az elhárítás akadályozásáért.
A csütörtöki ítélet nem szólt másról, csak erről - mondta Varga Gábor.
Az ügyész ezzel szemben azt mondta, hogy a vádlottak felelőssé tehetők azért is, mert nem avatkoztak be a katasztrófához vezető folyamatba, és
nem akadályozták meg annak bekövetkeztét.
Fejes Péter közölte, szerintük a törvényszék a közveszély kialakulásának napját tévesen határozta meg. Az ügyészség szerint a veszélyes állapot nem 1998. december 23-tól állt fenn. Ez a tény másodfokon lehetővé teszi a vádlottak felelősségre vonását - mondta az ügyész.
A tárgyalás a Győri Ítélőtáblán folytatódik. Fejes Péter ügyész jelezte, ha ott az elsőfokútól eltérő ítélet születik, akkor lehetőség nyílik a harmadfokú eljárásra, ez esetben a Kúria mondana ítéletet.
A Veszprémi Törvényszék csütörtökön első fokon felmentette a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének vádja alól is.
A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. Az ügyben 15 ember - a cég vezetői és több alkalmazottja - ellen emeltek vádat, valamint több polgári per is indult.