„Rétegpártból valódi néppártot kell építenünk” – jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt évadnyitó rendezvényén. A pártvezető szavait nem fogadta lelkesen a mintegy kétezer szimpatizáns, ennek ellenére a Jobbik vezetői mindent megtesznek majd, hogy lemossák magukról a szélsőjobboldaliság címkéjét.
A 2013 óta érvényben lévő stratégia ugyanaz, mint Nyugat-Európában. Külföldön ugyanis több szélsőséges párt is bejárta már azt az utat, amelyre most a Jobbik készül, azaz rasszista és antiszemita pártból megpróbálnak középre araszolni. A szélsőjobboldali retorikát konzervatív mondatok váltják fel, és így – miután sokan elfelejtik a korábbi kijelentéseket – a párt szalonképessé válik.
Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint ehhez nem is lesz szükség új ideológiára,
a Jobbik ugyanis ugyanazt a kommunikációs stratégiát követi, mint a Fidesz, és azt mondja, amit az emberek hallani akarnak.
Az ideológiaellenességet támasztja alá Vona Gábor Facebook-bejegyzése is, a Jobbik pártelnöke ugyanis hosszan elmélkedett arról, hogy az izmusok kora lejárt.
„A magyar társadalom jobb- és baloldalra osztása nem csupán politológiailag idejétmúlt, de szociológiailag is kifejezetten mesterséges és erőszakolt konstrukció.
Egyáltalán nem fedi le a társadalom valódi törésvonalait, ezáltal egy olyan hamis megosztottságot teremt,
amely kényelmes koordináta-rendszert biztosít a Fidesz–MSZP politikai váltógazdaságának” – írja.
A régebbi szimpatizánsok azonban – akik nem mellesleg bejuttatták a pártot a parlamentbe – könnyen hiteltelennek tarthatják ezt a fordulatot. A Jobbik esetében ezt lehetett érezni a párt évadnyitó rendezvényén is, ugyanakkor a váltással több szavazót lehet nyerni a kiábrándultak és bizonytalanok köréből, mint amennyit veszíteni lehet a szélsőségesekkel.
A pártra az ideológiailag nem elkötelezett, a politikát nem követő, kiábrándult és kormányellenes szavazók voksolhatnak,
márpedig ez a réteg a felmérések szerint igen széles.
A korábbi tábor egyben tartásáról azonban nem mondanak le teljesen a Jobbik pártvezetésében. A központi kommunikáció ugyan konzervatív lesz, ám
a szimpatizánsok helyi szinten továbbra is megkapják a szélsőséges üzeneteket.
A pártvezetés ezzel párhuzamosan folytatja cukiságkampányát, amely már nemcsak vizslákkal, hanem cicákkal is támad.
A Jobbikon belül sokaknak nem tetszett a néppárti fordulat, viszont a stratégia eredményességéhez nem fér kétség – mondta Juhász Attila, aki szerint bázisépítés szempontjából sikeres lehet a párt által indtott „valódi nemzeti konzultáció” is. Úgy vélte, a jelenlegi jobbikos politika sikeres – ezt mutatja az első egyéni mandátum megszerzése Tapolcán –, még akkor is, ha a menekültválság nem tett jót a párt támogatottságának.
A párt radikális szárnyát egyébként a siker ígéretén túl valószínűleg azzal is kordában tudják tartani, hogy
sok Jobbikhoz köthető szervezet a párttól kapja a működéshez szükséges pénzt.
Jelentős támogatást kap például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, valamint a párthoz köthető médiáért felelős Magyar Hírek Kft. és a Kiegyensúlyozott Médiáért Alapítvány is, így ezeknél a szervezeteknél nem kell lázadásra számítani.
A Jobbik által követett stratégia Nyugat-Európában több helyen is sikeres volt, a francia Nemzeti Frontot (FN) például csak úgy tudták legyőzni a 2015-ös regionális választásokon, hogy a konzervatívok összefogtak a szocialistákkal.
A francia pártvezérnek, Marine Le Pennek egyébként ideológiai segítsége is volt, pártja ugyanis sikeresen hitette el a választókkal, hogy a Nemzeti Front a – Franciaországban igen nagy elfogadottságnak örvendő – köztársaság eszméjének legfőbb védelmezője. Ezzel pedig olyan koalíciót tud létrehozni, amelyben
megférnek egymás mellett a gazdaság győztesei, akik féltik pozíciójukat, valamint a vesztesek, akik saját rossz sorsukért „a régi elitet” okolják.
A köztársaság gondolata azonban egyáltalán nem liberális, nem integrációs, hanem inkább asszimilációs törekvés. Emlékezetes például a burka- és a kendőtörvény, az utcán való imádkozás tilalma, ezek ugyanis mind azt sulykolták a muszlim közösségbe, hogy szét kell választani a világi és az egyházi életet.
A Nemzeti Front egyébként nem távolodott el teljesen a menekültellenességtől, csak megfordította a felelősség kérdését – mondta az Origónak Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A párt ugyanis azt hirdeti, hogy minden francia állampolgárt egyenlő jogok illetnek meg, ha megfelelően viselkedik.
Érvelésük szerint a menekültek saját magukat rekesztik ki, amikor nem felelnek meg a köztársaság eszméjének.
A nyugati szélsőséges pártok azonban barátságos szervezetként akarnak megjelenni, ezért gyakran indítanak bevándorlókat vagy a leszármazottaikat egy-egy választáson, ezzel is jelezve, hogy mindenki felé nyitottak.
A Jobbik ebben is nyugati mintát követ: a cigányság problémáiról szóló bizottsági vitára például Menyhért Ildikót, egy roma származású tanárt kértek fel szakértőnek, amit ő – cigány körökben igen nagy felháborodást kiváltva – el is fogadott.