Ahány pártlogó, annyiféle voks a népszavazáson

Szavazatszámlásás a Ajkán az időközi képviselői választáson 2015 április 12.-én

Ugyan legkorábban májusban tarthatják a betelepítési kvótáról szóló, Orbán Viktor kormányfő által meghirdetett országos népszavazást, a pártok már megkezdték a kampányt. A kormány szándéka, vagyis a nem szavazat mellett sorakozott fel a Fidesz, a KDNP és a Jobbik, míg az ellenzéki pártok nyilatkozataik alapján inkább a referendum bojkottját sugallják szimpatizánsaiknak.

Legkorábban három hónap múlva tarthatják a kormány által kezdeményezett népszavazást a betelepítési kvóta ügyében.

Az Origo összeszedte a lehetőségeket: melyik párt szimpatizánsa hogyan szavazhat, illetve milyen szempontokat mérlegel,

mielőtt voksol - ha egyáltalán elmegy szavazni.

Eredményesség és érvényesség

Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy hányan mennek el szavazni. A népszavazás érvényességéhez a választópolgárok 50 százalékának plusz egy főnek meg kell jelennie.

Pártállástól függően több dolgot is érdemes mérlegelni a szavazás előtt Fotó: Polyák Attila - Origo

A legutóbbi, 2014-es önkormányzati voksoláson a névjegyzékben 8 170 404 fő szerepelt. Az akkori adatok alapján egy érvényes népszavazáshoz

4 085 203 embernek kellene elmennie.

Az érvényességhez pedig a megjelentek 50 százalékának egyező véleményen kell lennie.

Orbán Viktor szerdán jelentette be a kormány döntését Fotó: Polyák Attila - Origo

A kormány javaslatára ez a kérdés szerepel majd a szavazólapon:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

Mit tehet, mérlegelhet egy választó?

A Jobbik-szavazó

Elmegy szavazni

IGEN: Alighanem kevés Jobbik-szavazó voksolna igennel, még akkor is, ha ezzel akarná megkülönböztetni magát a nemmel szavazó fideszesektől: vélhetően erősebb a Jobbik szimpatizánsainak idegenellenessége.

NEM: A Jobbik szavazói a párt által már régóta feszegetett témában mondhatnak így véleményt, megerősítve a kutatások szerinti attitűdjüket, miszerint többségükben elutasítják a bevándorlókat.

Azt is mérlegelniük kell, hogy a nem szavazat a Fidesz politikai céljait segíti,

miközben a kormánypárt „lenyúlta" a Jobbik kezdeményezését e témában.

Nem megy el

A távolmaradást esetleg azok a jobbikosok választhatják, akik így akarják kifejezni, hogy a Fidesz politikájával nem értenek egyet. Ez esetben azonban nem nyilvánítanak véleményt egy olyan témában, ami a Jobbiknak is fontos, és maguknak a párt választóinak is.

Baloldali, ellenzéki szavazó

Elmegy szavazni

IGEN: Az igen szavazat leadásával a baloldali szavazók egyértelműen kinyilváníthatják, hogy nem értenek egyet a kormány és a Fidesz menekültpolitikájával, esetleg csak magával a kormánypárttal és a miniszterelnökkel.

NEM: A közvélemény-kutatások szerint a baloldali szavazók között is jelen van az idegengyűlölet, és erős a menekültellenesség is, ám ennél is erősebb lehet az a motiváció, hogy az igen protestszavazat Orbán Viktorral szemben.

Nem megy el

Vélhetően a baloldali pártok többsége is azt fogja kommunikálni szimpatizánsai felé, hogy a távolmaradással, a bojkottal fejezhetik ki leginkább tiltakozásukat Orbán Viktor és a Fidesz ellen.

A tömeges távolmaradással elérhetik, hogy ne legyen meg az érvényességhez szükséges határ,

vagyis a választók fele plusz egy fő. Ez azonban a baloldal számára azzal a veszéllyel is járhat, hogy ha mégis elegen elmennek szavazni, akkor a távolmaradó és kormányellenes attitűdjük miatt várhatóan igennel szavazó baloldaliak miatt kevesebb nemmel is "győzhet" a Fidesz.

Kormánypárti szavazó

Elmegy szavazni

IGEN: A mintegy egy éve zajló, menekültellenes kormányzati kommunikáció, valamint a kerítés és más "országvédelmi" akciók hatására nem sok Fidesz-KDNP-szavazó lehet, aki igennel szavazna a kérdésre, bár

nem elhanyagolható annak pszichológiai megtévesztő hatása, hogy a támogatást általában az igen szavazat jelenti,

ebben az esetben viszont éppen fordítva van.

NEM: A kormánypárti, jobboldali szimpatizánsoktól leginkább a nem szavazat várható.

Nem megy el

Mivel a mozgósítás lesz a kormány és a kormánypártok elsődleges érdeke a megfelelő arányú részvétel miatt, az elkötelezett szavazók, ha csak tehetik, részt vesznek majd a referendumon.

Öntudatos, pártszimpátia nélküli állampolgár

Elmegy szavazni

IGEN: A demokratikus jogokat, a véleménynyilvánítás szabadságát fontosnak tartó állampolgár vélhetően elmegy szavazni, és saját személyes álláspontja alapján vagy szavaz igennel vagy nemmel.

NEM: Az öntudatos állampolgár, ha elmegy szavazni, az igen vagy a nem vokson kívül leadhat érvénytelen voksot is, mondván: nem akar egyik párt mellé sem állni.

Az érvénytelen voks azonban népszavazásnál mást jelent, mint egy országgyűlési választáson:

míg ott az ilyen, egyértelmű távolságtartó tiltakozásnak nincs jelentősége, mivel nincs érvényességi küszöb, egy referendumnál van, amit az érvénytelen voksot leadó választó is növel.

Nem megy el

Lehet olyan öntudatos, ám pártszimpátia nélküli szavazó, aki ugyan fontosnak tartja a referendumot, mert gyakorolhatja állampolgári jogait, ám inkább távolmaradásával fejezi ki tiltakozását a téma átpolitizáltsága miatt.

Legalább három hónap

Ami a népszavazás időpontját illeti, sok múlhat azon, hogy az illetékes szervek hogyan tartják be a határidőket, és hány fellebbezés érkezik. Most több lehetőséget mutatunk meg.

Az első esetben, a lehető legrövidebb időpontokkal számolunk.

A kormány február 24-én nyújtotta be a kezdeményezést, aminek az elbírálására 30 napja van a választási bizottságnak. Elvben tehát lehetséges lenne, hogy a testület már másnap, február 25-én döntsön a kérdésről, és azt hitelesítse. Ebben az esetben 15 nap áll rendelkezésre a fellebbezésre.

Orbán Viktor és felesége szavaz az európai parlamenti választáson 2014 májusában Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ha február 26-án megérkezik a fellebbezés, akkor 90 napja van a Kúriának, hogy döntsön arról. A legfelsőbb bírói fórum a legkorábban február 29-én dönthet a fellebbezésről. Ha ekkor is zöld utat kap a kérdés, akkor a választási bizottság elnöke már március 1-jén tájékoztathatja az Országgyűlés elnökét, aki már a parlament március 2-i ülésén bejelentheti a referendum kérdését.

A parlament már március 3-i ülésén dönthet a népszavazás elrendelésről.

Az Országgyűlés döntése ellen március 4-én érkezhet panasz, amit az Alkotmánybíróság akár már március 7-i ülésén elbírálhat. Ha még ekkor is zöld utat kap a kérdés, akkor a köztársasági elnök már március 8-án kihirdetheti a népszavazás időpontját. Az időpont ebben az esetben az alábbi napok lehetnek: május 22., május 29. és június 5. A lehető legkorábbi időpont tehát május 22. lehet.

Vagy akár egy teljes év

A második esetben a lehető legtávolabbi időpontot vettük figyelembe. Az NVB a kormány kezdeményezését legkésőbb március 25-én bírálhatja el. Ebben az esetben április 9-ig lehet fellebbezni a Kúriánál. A testület egészen július 8-ig várhat a döntéssel. Ekkor a parlament általában nyári szünetet tart, így az Országgyűlés akár szeptember közepéig jegelheti a kérdést.

Az Országgyűlés addig nem tud szavazni a népszavazásról, amíg a Kúria nem dönt Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Ha szeptember 12-én ül össze a parlament, akkor október 12-ig várhat a népszavazás kiírásával. Október 27-ig lehetne ebben az esetben fellebbezni az Alkotmánybíróságnál, és a testület legkésőbb november 26-án dönthetne a kérdésről. Ha minden így alakul, akkor a népszavazás megtartásának a legtávolabbi napja 2017. február 19-e.

Szeptember 4-e is lehet

A harmadik esetben egy nem túl sietős, de nem is lassú menetrenddel számolunk. A benyújtott kérdésről középidővel számolva március 10-én dönthet az NVB. A fellebbezés március 17-én érkezhet be, amiről a Kúria május 2-án dönthet. Ezután az Országgyűlés május 17-i keddi ülésén dönthet a népszavazás kiírásáról.

Még az Alkotmánybíróság is beleszólhat a témába, miután a parlament már döntött Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Május 24-én érkezhet panasz az Alkotmánybíróságra, majd a testület június 8-án dönt a kérdés továbbengedéséről. A köztársasági elnök egy ilyen forgatókönyv esetén az augusztus 28-i és szeptember 4-i időpont közül választhat.