Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A pedagógusok túlságosan mohók. Ebben az egy rövid mondatban össze lehet foglalni a tanárok tiltakozására adott kormányzati választ. Kicsit bővebben kifejtve: a kormány azt állítja, hogy a pedagógusok fizetésemelést akarnak maguknak, pedig 2013 óta évente 10 százalékkal nő a bérük.
A pedagógusok sztrájkbizottsága szerint viszont a kormány hazudik.
Ők nem maguknak akarnak fizetésemelést, hanem például a rendszergazdáknak. Az iskolákban ugyanis dolgoznak olyan alkalmazottak is, akik nem tanárok, hanem az oktató-nevelő munkát segítik. Karbantartók, asszisztensek, más munkatársak. A három szakszervezetből álló Pedagógusok Sztrájkbizottsága a múlt héten közleményt adott ki arról, hogy nem maguknak kérnek béremelést.
A pedagógusok ettől függetlenül évek óta beszélnek arról, hogy 2013-ban tulajdonképpen becsapta őket a kormány. Akkor ugyanis kiderült, hogy az életpályamodell bevezetésével egy időben átlagosan 34 százalékos béremelést kapnak ugyan, de több évre elosztva. Az emelés 60 százalékát abban az évben, szeptemberben kapták meg, a maradék 40 százalékot pedig 10-10 százalékokra elosztva ígérte meg a kormány. A pedagógusok morogtak, de közben matekozni kezdtek, hogy jól járnak-e. Már akkor átverést szimatoltak.
2015-ben aztán jött az első trükk. A pedagógusok alapbére addig a minimálbér összegéhez volt kötve, de ezt egy törvénymódosítással megváltoztatták. Azóta egy konkrét összegből számolják ki a béreket, ami idén már alacsonyabb, mint a minimálbér összege. Ezzel a lépéssel máris "erodálta" egy kicsit a kormány a béremelés mértékét.
Az egyszerű földi halandó számára átláthatatlanul bonyolult a rendszer.
Az egyszeri pedagógus fizetését két törvény és egy kormányrendelet szabályozza.
Ráadásul csak az idei év végéig lehet biztosan előre látni, hogy pontosan mennyit keresnek majd az óvónők, tanítók, tanárok, szakoktatók.
A rendszer az úgynevezett illetményalapra épül. Az illetményalapnak is van alapja, ez a vetítési alap. A vetítési alapot 2016-ra a költségvetési törvény határozta meg: ez az összeg 101 500 forint. Nem volt ez mindig így: 2015-ig a minimálbérhez volt kötve a pedagógusbér, az volt a vetítési alap. Ha ez most is így lenne, máris jobban jártak volna a tanárok, mert 111 000 forintról indulna a számítgatás. Tavaly óta viszont a köznevelési törvény kimondja, hogy a mindenkori vetítési alapot a mindenkori költségvetési törvény határozza meg.
Ha átlapoztuk a köznevelési és a költségvetési törvényt, vehetjük elő a 326/2013-as számú kormányrendeletet, mert abban van benne, hogy a különböző végzettségű tanárok mennyi pluszt kapnak a vetítési alaphoz képest. A vetítési alap és a kormányrendeletben meghatározott plusz lesz az illetményalap.
2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap (101 500 forint) 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén, 168,9 százaléka főiskolai oklevél esetén és 186,4 százaléka egyetemi diploma esetén. Azaz egy pályakezdő tanár bruttó 121 090 forintot kap akkor, ha nincs diplomája, és 189 196-ot, ha egyetemi végzettsége van. 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között a vetítési alapra annak 19,6 százalékát kapják pluszban a középfokú végzettséggel rendelkező tanárok, 74,5 százalékát a főiskolát végzettek, és 93,2 százalékát az egyetemi diplomát birtoklók.
Hogy mi lesz 2017. augusztus 31. után? Nem tudni.
Arról nincs szó a 2013-as kormányrendeletben.
Biztosan csak azt lehet megmondani, hogy mennyi lesz a pedagógusok fizetése idén szeptember 1. és december 31. között. A vetítési alap ugyanis az idei költségvetésben szerepel, 2017. január 1-jétől pedig újabb költségvetési év indul. Az új költségvetés még nincs meg, tehát senki sem lehet biztos abban, hogy marad a 101 500 forintos vetítési alap.
Ha már értjük, mi a különbség a vetítési alap és az illetményalap között, vehetjük elő újra a köznevelési törvényt. Ebben ugyanis van egy táblázat arról, hogy a tanárok mennyit kereshetnek az idő előrehaladtával.
A pedagógusok ugyanis, ahogy egyre több időt töltenek a szakmában, úgy jogosultak egyre több pénzre is. Az életpályamodellben ráadásul vannak minősítések (gyakornok, pedagógus I., pedagógus II. stb.). Ezeket a minősítéseket az úgynevezett "portfóliók" leadásával és vizsgák letételével lehet megszerezni. A pedagógusok nem rajonganak ezekért a minősítési eljárásokért, ugyanis a munkát, amit a felkészülésbe kell fektetni,
nem fizeti ki nekik senki.
A portfólió az adott pedagógus pályafutásának eredményeit foglalja össze. Ha valaki megszerzi a minősítést, azaz bekerül a “pedagógus II”. kategóriába, jelenleg minimum havi bruttó 181 634 forintot kereshet. A legmagasabb pedagógusbér minősítés nélkül 359 472 forint lehet, minősítéssel 387 852.
Sokan panaszkodnak egyébként arra, hogy a pluszmunkát – mint a portfóliókészítés esetében is – ingyen várják el a tanároktól, miközben a régi rendszerben ezekért pluszpénz járt. Ilyen volt például a túlóra vagy a helyettesítés.
A 2013 előtti rendszer egyébként az úgynevezett közalkalmazotti bértáblára épült. Ez a táblázat még ma is létezik, ebben a rendszerben kapják a fizetésüket például azok az iskolai kisegítők, akiknek a fizetésemeléséért most a Pedagógusok Szakszervezete is harcol. A bértáblához 2008 óta nem nyúltak, a Nemzeti Jogszabálytár oldalán, az idei költségvetésről szóló törvény 6. mellékletében megtekinthető. Ott így néz ki.
A fizetési fokozatok az eltelt három évet jelölik, a fizetési osztályok pedig a végzettségeket. A főiskolai végzettséget az F betű jelöli, az egyetemit a H.
2013 előtt, ha a pedagógusok fizetése nőtt, akkor minden közalkalmazott fizetése nőtt. A Fidesz kormányra kerülése előtt utoljára 2002-ben módosítottak jelentősen a közalkalmazotti bértábla számain. Akkor a Medgyessy-kormány – még a választások évében, a híres-hírhedt "száznapos program" idején – hajtott végre jelentős közalkalmazotti béremelést. Egy kezdő, főiskolai diplomával rendelkező pedagógus akkor bruttó 100 ezer forintot kereshetett,
a legmagasabb összeg bruttó 238 500 forint volt az akkori bértáblában.
Az utolsó módosítás a bértáblán 2007-ben történt: akkor 2008-ra ötszázalékos béremelést harcoltak ki a szakszervezetek az akkor még létező Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban. Sokra ezzel nem mentek, mert az infláció abban az évben szinte végig öt százalék fölött volt. Amit a közalkalmazottak nyertek a béremelésen, elvitte az áremelkedés.
Az tehát igaz, hogy 2008 és 2013 között a pedagógusok egyáltalán nem kaptak fizetésemelést. A keresetük csak akkor nőtt, ha ugrottak egyet a közalkalmazotti bértáblán. A bértáblán akkor lehet ugrani, ha nő a közalkalmazottként eltöltött évek száma: háromévente automatikusan emelkedik a közalkalmazottak fizetése. Akkor is lehet előre lépni, ha valamilyen pluszvégzettséget (diplomát, másoddiplomát) szerez az ember.
A 2008 óta változatlan közalkalmazotti bértáblában szereplő összegekhez képest most tehát jobban néznek ki a pedagógusfizetések, de az ördög természetesen a részletekben rejtőzik. Van olyan tanár, aki kevesebbet visz haza, mint a rendszer átalakítása előtt.
Egy óvodapedagógus még a napokban is azt mondta az Origónak, hogy hiába nőtt papíron bruttó 50 ezer forinttal a fizetése, a cafeteriát elvették tőle, így majdnem ugyanannyit kap kézhez, mint 2013 előtt.
2013 őszén arról beszélt egy tanár az Origónak, hogy hatéves pályafutással a háta mögött 20 százalékkal nőtt a fizetése. Édesanyjának viszont, aki akkor nyugdíj előtt állt, ugyanannyival – körülbelül húszezer forinttal – csökkent.
Tőle ugyanis elvették a pótlékokat és a túlóradíjakat.
"A kétszakos és az osztályfőnöki pótlékkal együtt január 1-je óta 176 ezer forint volt a bruttó alapfizetésem. Ehhez jöttek még a helyettesítések – amikor sok volt belőlük, a nettóm 148 ezer körül volt. Ehhez képest most a bruttó 245 ezer, a nettó 163 ezer lett, vagyis tényleg több, bár nem olyan mértékű az emelkedés, mint amiről hallani lehetett. Ugyanakkor 26 órában tanítok, ami elég sok, és a helyettesítés mostantól ingyen van. És szigorúan veszik az iskolában hetente kötelezően bent töltendő 32 órát, pedig amellett még rengeteg otthoni munkaórám rámegy a készülésre, javításra."
