Tönkremehet Orbán varázsfegyvere

Tapolcai időközi választás

Egy teljesen új választói magatartás miatt aggódhat Orbán Viktor 2018-ban. Az időközi választások eredményei ugyanis azt mutatják, hogy a szavazók kezdenek alkalmazkodni az új választási rendszerhez, emiatt pedig elképzelhető, hogy csak akadozva működik majd a centrális erőtér. A kormánytöbbséget egyelőre nem fenyegeti veszély, de kétharmados többség feltehetően egy jó darabig nem lesz Magyarországon. Ha az ellenzéknek sikerül szorossá tennie a küzdelmet, akkor az LMP járhat a legrosszabbul.

Hiába vezet stabilan a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz, a 2018-as választáson egy egészen új választói magatartás tehet keresztbe a kormánypártnak. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a következő országgyűlési szavazáson csak akadozva működik majd az a centrális erőtér, amely a Fidesznek eddig két kétharmados többséget is jelentett.

Mi is az a centrális erőtér?

A centrális erőtér lényege, hogy egy nagy párt uralja a pártrendszert (Fidesz), az ellenzék pedig annyira töredezett, hogy egyik párt sem jelenik meg komoly kihívóként, miután egyedül nem lennének képesek leváltani a kormányt (MSZP-DK-Jobbik-LMP). A Fidesz a választási rendszer átírásával is rásegített saját helyzetére, miután olyan egyfordulós szisztémát hozott létre, amely nem kedvez a sokszereplős ellenzéknek. A rendszer mindaddig tökéletesen működik, amíg a kormányzó párt stabilan tartja a viszonylag magas támogatottsági szintjét, vagy valamelyik ellenzéki párt le nem gyűri a többit. Magyarországon erre most kevés az esély, az MSZP és a Jobbik ugyanis nagyjából azonos támogatottságú, és jelenleg egyik párt sem tud tartósan elszakadni a másiktól.

A 2014-es választások óta három alkalommal rendeztek időközi országgyűlési választást, azonban a Fidesz egyik alkalommal sem tudott nyerni. Tapolcán a Jobbik, Veszprémben a független színekben induló, de a baloldal által is támogatott Kész Zoltán, Újpesten pedig az MSZP tudott győzni.

Salgótarjáni időközi választás 2016 februárjában Fotó: Polyak Attila - Origo

Ezek a választások azt mutatják, hogy hiába megosztott az ellenzék,

a szavazók alkalmazkodtak az új választási rendszerhez,

és megtanulták, hogy ha a Fidesz ellen akarnak voksolni, akkor félre kell tenni az elsődleges pártszimpátiájukat.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A salgótarjáni időközi polgármester-választás esetében például feltűnően kevés volt a jobbikos szavazó, míg a szocialisták jelöltje a vártnál sokkal nagyobb fölénnyel győzött. Ez azonban

nem azt jelenti, hogy a jobbikos szavazók átszavaztak az MSZP-re,

hanem hogy azok, akik elmentek szavazni, csak azt nézték, hogy a kormány ellen szavazzanak.

A Fidesz megosztó politikája miatt ma nem az a kérdés, hogy valaki melyik pártra szavaz, hanem az, hogy a kormányra, vagy ellene"

– mondta az Origónak Tóth Csaba, a Republikon Intézet vezetője. A felmérések azt mutatják, hogy nincs átjárás a Jobbik és az MSZP között, a törzsszimpatizánsaiknak ugyanis mindössze 5-10 százaléka említette másodlagos preferenciaként a másik pártot.

A Jobbik szavazóinak másodlagos pártpreferenciája
Create column charts

A szavazói magot leszámítva viszont nem ennyire fontos a párthűség, azaz azoknak a bizonytalanoknak, akik a kormány ellen akarnak szavazni – alkalmazkodva az új választási rendszerhez – csak

azt kell eldönteniük, hogy melyik párt a legerősebb az adott választókörzetben.

Ha például egy elégedetlen szavazó 2014-ben a Jobbikra szavazott, attól még nem tekinthető jobbikosnak, mert könnyen lehet, hogy 2010-ben még a Fideszre, 2006-ban pedig a szocialistákra szavazott.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Úgy tűnik tehát, hogy a politika iránt kevésbé érdeklődők számára nem annyira riasztó a Jobbik vagy az MSZP, hogy egy választáson ne szavazzanak rájuk.

Ez az oka annak is, hogy a felmérések gyakran eltérést mutatnak a végső eredményhez képest.

A salgótarjáni választások alkalmával például az előzetes kutatások szoros küzdelmet jósoltak, Fekete Zsolt viszont 50 százalék feletti eredménnyel zárt, miközben legnagyobb ellenfele csak a szavazatok 40 százalékát kapta meg.

A felmérések pontatlansága leginkább abból adódik, hogy a kutatásban egy hipotetikus kérdésre kell válaszolni, azaz hogy ha most vasárnap lennének a választások, kire szavazna. Erre a szavazópolgár válaszként azt a pártot mondja, amelynek a programjával, jelszavaival, hangulatával leginkább szimpatizál, de nem biztos, hogy végül a gyakorlatban is rájuk szavaz. Ugyanez a helyzet a bizonytalanokkal, akik az utolsó pillanatban – a kampány felfokozottságától függően – még elmehetnek szavazni.

Az erős állam jelentheti a hidat a jobbikosok és a szocialisták között

A magyar választói tömeg hagyományosan szimpatizál a klasszikus baloldali értékekkel, ez persze nem azt jelenti, hogy szocialisták lennének, de

a többség elutasítja a vagyoni egyenlőtlenséget, a túlzott gazdagságot,

és olyan államot képzel el, amelyben nagy szerep jut az állami újraelosztásnak. A hazai pártok ezt igyekeznek kiszolgálni, a Fidesz például a rezsicsökkentéssel és az államosítással, az MSZP a béremelési javaslatukkal, de a Jobbik is erős államot akar globalizmus helyett, valamint a közösségi érdekeket helyeznék előtérbe az egyéniekkel szemben.

A társadalom egyenlősítő hozzáállása teszi lehetővé, hogy egy bizonytalan,

kevésbé érdeklődő szavazó, aki kormányváltást akar, leadja a szavazatát a radikális Jobbikra vagy a szocialistákra.

Akár szorossá is válhat 2018

A törzsszocialista és a hithű jobbikos szimpatizánsok közötti átszavazási hajlandóság minimális, azonban az Origo számításai szerint még ez a 10 százalék körüli arány is jelentősen befolyásolhatná a választások eredményét. A 2014-es választási adatokat alapul véve a Fidesz négy mandátummal biztosan kevesebbet kapott volna, 13 másik körzetben pedig annyira szoros lett volna a küzdelem, hogy csak néhány szavazat döntött volna a mandátum sorsáról.

A kétharmad tehát egészen biztosan nem lett volna meg a Fidesznek.

Abban az esetben, ha országosan is a salgótarjáni választásokhoz hasonlóan viselkednek a szavazók 2018-ban, és jelentős lesz a protesthangulat, akkor a különbség még nagyobb lehet a nélkül, hogy jelentősen változna a pártok mostani támogatottsága. (A Fidesz hasonló népszerűségi viszonyok mellett biztosan nyerne, a fölénye viszont kisebb lenne.)

Nagy a verseny, ki indulhat a választásokon a második legerősebb pozíciójából Fotó: Hajdú D. András - Origo

Ehhez azonban az kell, hogy legyen egy egyértelmű második erő, valamint hogy ennek a jelöltnek valódi esélye legyen a győzelemre. Nem véletlen, hogy a Jobbik és az MSZP is azt szeretné elhitetni, hogy ők a második legjelentősebb párt Magyarországon.

Ennek a folyamatnak egyébként a legnagyobb vesztese az LMP lenne, miután a párt nem tud jelentősen elszakadni az ötszázalékos küszöbtől, így egy szoros küzdelem esetében sokan gondolhatják majd úgy, hogy elvész a szavazatuk, ha rájuk voksolnak.