A folyosón láttuk, a calicifertőzés miatt még mindig le van zárva a neurológiai osztály. Mióta fertőz kórházukban a calici?
Szerencsére már nem fertőz, legalábbis nincs új betegünk. A hasmenést okozó vírust egy hete mutatták ki az osztályon. 15-en kapták el, dolgozók és fekvőbetegek egyaránt. Már csak 4 betegnél észlelünk tüneteket, de ők is sokkal jobban vannak. Terveink szerint a hét folyamán megnyithatjuk az osztályt.
Higiéniás probléma okozta a járványt? Kórházi fertőzésekben állítólag többen halnak meg itthon évente, mint autóbalesetekben.
Biztos, hogy nem a fertőtlenítéssel volt gond, erre figyelünk – a veszélyeztetett osztályokon légtisztító készülékeink vannak, és ezek egy év alatt legalább 50 százalékkal csökkentették a kórházi fertőzések számát. Viszont nem védenek a calici ellen, amit bárki, akár egy hozzátartozó is behozhat.
Ha már százalékokat említ, a kórház közli valahol az intézmény statisztikáit – a sikeres és szövődménnyel járó műtétek számát? Látható ez a honlapjukon?
Itthon egyelőre nem divat, de sok külföldi kórház honlapján közzétesznek ilyen jellegű adatokat. Én helyes dolognak tartom, készülünk is rá, hogy nálunk is megjelenjenek az érdeklődésre számot tartó adatok. Jogos elvárás a beteg részéről, hogy tudja, mire számíthat a kezelés során.
A nyugati ellátórendszerben nem kell hálapénzt fizetni. Mennyire jellemző a paraszolvencia az Uzsoki kórházban?
Hálapénzt itt sem "kell" fizetni, de jelen van valamennyire, ahogy mindenütt. Hadd tegyem hozzá, ez mindenkinek rossz, az sem büszke a borítékra, aki kapja. Voltam gyakorló orvos, tapasztalatból tudom.
Fogadott el borítékot?
Igen, de csak ritkán, és akkor is nagyon kínosan éreztem magam. Részben e miatt az összekacsintós eljárás miatt hagytam ott az orvosi pályát.
Úgy gondolom, lehet tüntetni, nyílt levelekkel tiltakozni a hálapénz ellen, de amíg az orvosok nem kapnak tisztességes béremelést, a paraszolvencia nem szűnik meg.
Mennyi az a tisztességes szint?
Szakterülettől függően változik, legalább 2-3-szoros béremelést tartanék szükségesnek. Ez messze nem a nyugati fizetési színvonal - de sok szakorvost hazacsábítana, és itt marasztalná a kivándorlást fontolgatókat. Ők is itthon szeretnének gyógyítani, nem pedig nyerészkedni.
Bár a kormány januártól minden szakorvosnak nettó 270 ezres minimálbért ígért, ez csak részben teljesült. Lát esélyt a további emelésre?
Muszáj lesz. Ha nem is egyszerre, de fokozatosan teljesíteni kell majd az ígéreteket. Jelenleg a rezidensek a Markusovszky-ösztöndíjjal jobban keresnek, mint a 10-20 éve pályán lévő profik, ami komoly bérfeszültséget okoz. Ebből is következik, hogy az ütőképes, rutinos orvos és szakdolgozói korosztály egy része külföldön próbál szerencsét. De biztos vagyok benne, hogy a legkisebb gesztusra hazajönnének.
Hiteles tárgyalópartnernek tartja az egészségügyi államtitkárságot?
Igen, nyitottak az egyeztetésekre. Azt gondolom, hogy az államtitkár már jelezte, hogy számít a Magyar Kórházszövetséggel és a főigazgatókkal történő együttműködésre, a közös munkára.
A viszonyon sokat ronthat, hogy az államtitkár szerint a kórházak trükköznek az adósságállományukkal.
Nálunk ilyen nem fordul elő, minimális az adósságunk, tavaly pedig nyereséggel zártuk az évet. Én hiszek a kórházvezetők jó szándékában, nem kellene támadni őket.
Korszerűtlen infrastruktúra és alacsony finanszírozás mellett a legjobb menedzsment sem érhet el csodákat.
Mi az, amin mindenképpen változtatna az egészségügyi rendszerben?
Kizárnám az ismételt munkafolyamatokat, ez rossz az amúgy is túlterhelt dolgozóknak és persze a betegeknek. Ma nincs egy olyan országos adatbázis, amiben a Dunaújvárosban vett friss véreredményt láthatnám az Uzsokiban. Helyette újra és újra vért vesznek mindenütt, ahol megfordul a beteg – ezzel éppen a túlélési esélyeit rontjuk, és az amúgy is kevés pénzt költjük.
Probléma az is, hogy sok éve nem változott a kórházi beavatkozások állami finanszírozása, miközben minden csak drágult. Erre megoldást jelenthetne az egészségügyben jelen lévő magántőke hivatalossá és tisztává tétele.
Ha ennyire nincs pénz a rendszerben, hogyan boldogul az Uzsoki?
Azt azért hozzátenném, hogy a tízmilliárdos büdzsénk nagy része így is állami alapú. Ugyanakkor igyekszünk kutatásból, oktatásból és a térítéses ellátásból bevételhez jutni. Kórházunk VIP-részlege itthon és külföldön is népszerű, jelenleg - a jogszabályoknak megfelelően - főleg külföldi betegeket kezelünk, a bevételt pedig a kórházi dolgozók bérkiegészítésére, az épület rekonstrukciójára, új eszközök megvételére fordítjuk.
Így fejlődött az Uzsoki
A fővárosi Uzsoki utcai kórház főépületét 1901-ben építették. Eredetileg izraelita lányiskola volt, 1927-től azonban ötszáz ágyas kórházként üzemelt tovább. Az épület felújításának és bővítésének terve először az 1990-es évek közepén merült fel, a többmilliárdos beruházás pedig végül két ütemben, 2001 és 2011 között valósult meg. Az ekkor már regionális központnak számító intézményt 15 ezer négyzetméteren alakították át, a projekt keretében új épületszárnyat, eszközöket és klímaberendezést is kapott. A kórház 2013-ban indította el máig nyereséges VIP-részlegét, ahol ma már javarészt külföldi betegeket kezelnek.Jut fejlesztésre is?
Igen, szerencsére. Hamarosan megnyitjuk az új onkokardiológiai részlegünket, amelyben egy katéteres labor kezdi meg a működését. Ezzel leginkább a kórházunk kardiológiai problémával rendelkező daganatos betegeit látjuk majd el, de természetesen minden hozzánk járó egyéb kardiológiai beteg is ellátást kap.
Minden követ megmozgatok azért is, hogy valahogy beszerezzünk még egy onkológiai besugárzó készüléket. Az egyik készülékünk gyakori meghibásodása miatt időnként akadozik a betegek ellátása, Higgye el, borzasztó, amikor máshova kell küldeni a daganatos betegeket, akiknek minden perc számít. Ennek nem lenne szabad megtörténnie.