Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek pénteken Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő ellen. Erről a nyomozást végző Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Keresztes Imre számolt be.
Az Origo a nyomozás lezárása után, a vádelőkészítési szakban, az iratismertetésen a gyanúsított és ügyvédje elé tárt nyomozati iratok alapján még decemberben megírta, hogy költségvetési csalás - korábbi nevén adócsalás - lesz a vád a volt politikus ellen.
Az iratismertetés alapján azt is megírtuk, hogy az évek óta tartó ügyben az iratismertetéskor ismerte el először az ügyészség, hogy megtérült a magyar államnak okozott kár, ami miatt Simon Gábort költségvetési csalással gyanúsítják. A kár azzal térült meg, hogy az MSZP volt elnökhelyettese befizette a vélt adóhátralék összegét, 128 millió forintot.
Tavaly decemberben információink szerint a botrányt kirobbantó bécsi bankszámla zárolását is megszüntette védői indítványra a Budapesti Központi Kerületi Bíróság (BKKB), így Simon azóta már hozzáfér az ott maradt pénzéhez. Emlékezetes:
ez a bécsi Volksbanknál Simon nevére nyitott számla volt a politikus távozásához vezető botrány kirobbantója.
Ezt a 240 millió forintnyi eurót tartalmazó számlát leplezte le a Magyar Nemzet 2014 februárjában. A bécsi számlán tartott pénz egy részét, 238 ezer eurót, az ügyészség zárolta. Ennyi vélt adóhátralékot állapított meg ugyanis az eljárás korábbi szakaszában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Simon Gábor már csak volt MSZP-s képviselőt rendőrök kísérik a bíróságon tavaly márciusban
Forrás: MTI/Kovács TamásTavaly októberben ugyanerről a bécsi számláról végül ennél jóval többet, 128 385 409 forintot utalt át Simon Gábor a NAV letéti számlájára adóhátralék befizetése jogcímen. Az ügyészség azonban nem oldotta fel később sem a zárolt összeget, a bíróság csak tavaly decemberben, ügyvédi indítványra tette meg.
Mint arról az Origo beszámolt, a NAV-adóhátralék befizetéséről azért is döntött annak idején Simon, mert költségvetési csalás gyanúja esetén
a kettőtől nyolc évig terjedő büntetési tétel korlátlanul enyhíthető,
ha a gyanúsított még a vádirat benyújtása előtt megtéríti az okozott kárt.