Terrortörvény: engedett a kormány, de van még vita

Készenléti rendőrök és TEK-esek a Kossuth téren 2016 március 22-én

Sokkal kompromisszumkészebb most a kormány a terrortörvénycsomagról zajló ötpárti egyeztetésen, mint volt januárban az alaptörvény-módosításról rendezett, kudarcba fulladt hasonló megbeszélésen. A kéttucat törvényt érintő Pintér-csomag egyes elemeiben a kormányoldal már visszavonulót fújt, és több kérdésben hajlik az egyezségre a parlamenti pártokkal, de bőven maradt még vitás kérdés.

Mégsem fenyegeti két év börtön azt, aki titkos kommunikációt lehetővé tevő alkalmazást használ például a mobilján – eddig talán ez a terrorizmus elleni hatékonyabb fellépést célzó kormányzati javaslatcsomagról zajló ötpárti egyeztetés legfontosabb olyan eleme, amelyből engedett a kabinet.

Készenléti rendőrök és TEK-esek a Kossuth téren a brüsszeli merényletek után Fotó: Szabó Gábor - Origo

Eddig egy ötpárti egyeztetés volt a múlt héten a Belügyminisztériumban, aminek „óvatosan optimista” volt a hangulata az ellenzéki pártok szerint, a kormányoldal ennél még bizakodóbban nyilatkozott.

A Pintér-csomagként emlegetett, mintegy kéttucat törvényt érintő intézkedési javaslatot hétfőn tárgyalta a kormány,

az ez alapján véglegesített koncpeciót az Origo információi szerint még a héten megkapják az ellenzéki pártok, amelyekkel a jövő héten folytatódhat az ötpárti egyeztetés.

Nem sokat ellenkezett a BM

Gyors és meglepetésszerű visszavonulót fújt forrásaink szerint a Belügyminisztérium (BM) például abban, hogy a büntető törvénykönyybe (Btk.) építsék a titkos kommunikációt lehetővé tevő alkalmazásokat – így például csevegőappokat vagy más anonimitást biztosító platformokat – használók büntetőjogi felelősségre vonását.

Titkos kommunikációt kínáló alkalmazások – nem csak terroristáknak Forrás: AFP/Philippe Huguen

Hogy miért merült ez fel egyáltalán? Az ok egyszerű: mint arról az Origo is beszámolt, az Iszlám Állam terroristái nem csak butatelefonokkal játsszák ki a titkosszolgálatokat, hanem okostelefont is vesznek a kezükbe, legtöbbször titkosított csevegőalkalmazásokon kommunikálnak, ahogy tették ezt a brüsszeli terrortámadások után is.

Eredetileg

két év börtönbüntetéssel fenyegette a Pintér-csomag első verziója a felhasználókat, akik között nem csak terroristák lehetnek,

hanem például üzleti információikat védő üzletemberek, vállalatvezetők, vagy egyszerűen csak paranoiás állampolgárok. Arról azonban nem tett le a kormány, hogy büntesse az alkalmazásszolgáltatókat, ha nem működnek együtt a hatósággal.

Fenyegetve ösztönöznének

Mint azt az Origo megírta, a tervezet szerint telefonokat, objektumokat továbbra is csak és kizárólag bírói vagy igazságügyi miniszteri engedéllyel lehet lehallgatni. Ez nem újdonság, régóta jól bejáratott módon működik mind a vezetékes, mind a mobilszolgáltatók esetében. Ami újdonság, hogy

a megfigyelést kiterjesztenék az internetalapú új kommunikációs csatornákra.

Az ilyeneket üzemeltető alkalmazásszolgáltatókat pedig akkor büntetnék, ha nem engednék, hogy a hatóságok – a már említett megfelelő engedélyek birtokában – hozzáférjenek a titkosított csatornákon folyó kommunikációhoz.

A telefonok, objektumok és az internetes kommunikáció lehallgatásához is kell engedély Forrás: AFP/Hubert Link

A jelek szerint az a „kifogás” nem érdekli a BM-et, hogy – éppen a titkosság megóvása és a hackerektől való félelem miatt – állításuk szerint még maguk

az alkalmazásszolgáltatók sem férnek hozzá minden esetben az ügyfelek kommunikációjához, így nem is tudják átadni azt a titkosszolgálatoknak.

Az ötpárti egyeztetésen komoly vita folyt arról, hogy az alkalmazásszolgáltatók együttműködési kötelezettségét előíró tervezet alkalmas-e egyáltalán a célja elérésére, hiszen attól, hogy ezt a magyar törvényhozás előírja, egy nemzetközi szolgáltatót nem biztos, hogy együttműködésre lehet kényszeríteni, legfeljebb nemzetközi szintű törvényhozói összefogással.

Bármit bármikor betilthatnak?

Fontos – és az Origo információi szerint vitatott – pontja a tervezetnek a katasztrófavédelmi törvény kormány által javasolt módosítása is, amely szerint a belügyminiszter „a fennálló

terrorfenyegetettség készenléti fokozatától függetlenül rendeletben korlátozhatja, megtilthatja tömegrendezvények tartását,

illetve tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények látogatását”.

Ezt a pontot azért érte heves kritika az ellenzéki pártok részéről, mert a jól ismert, négyfokozatú terrorskálától – aminek nemrég óta a magas második helyett az alacsonyabb harmadik fokozata van érvényben – függetlenül,

„békeidőben” is lehetővé tenné bármilyen tömegrendezvény – például EB-selejtező, falunap, választási nagygyűlés – megtartását.

Ráadásul kétség merült fel az ellenzéki részről a javaslat alkalmazhatóságát illetően is, hiszen a miniszteri rendelet hatálybalépéséhez annak meg kell jelennie a Magyar Közlönyben, ami ha nem is napokat, de legalább órákat vesz igénybe – ez vészhelyzetben túl sok idő. A hatóságoknak a hatályos szabályok alapján amúgy most is joguk van fenyegetés esetén közbeavatkozni rendezvényeken.

Nem mindegy, ki irányít, ki lát rá

Abban egyetértés van a kormányzat és az ötpárti egyeztetésen részt vevők között, hogy a terrorfenyegetettség elleni hatékonyabb fellépés érdekében szükség van a Pintér-csomag egyik fő elemére, a sajtóban sok helyütt szuper titkosszolgálatként emlegetett új szervezetre.

Mint arról az Origo beszámolt, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, vagyis

a TIBEK azonban valójában se nem szuper titkosszolgálat, se nem új szervezet.

A TIBEK-et egy már létező másik, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a SZEBEK bázisán hoznák létre. Nem titkosszolgálat lenne, mert nem lenne joga titkos információgyűjtésre, hanem a többi, erre jogosult szolgálattól beérkező hatalmas mennyiségű információt kezelné, elemezné és értékelné. Gyakorlatilag összefésülné őket, és

kiszűrve az egyes szolgálatok olykor egymásnak ellentmondó infóit, egyfajta „fúziós központként” segítene eldönteni, melyik elem releváns,

komolyan vehető.

A vita leginkább azon van a kormány és az ellenzéki pártok között, hogy a TIBEK mely szolgálatok és állami szervezetek adataira látna rá, ki lenne felelős az új elemző központ működéséért, és ki férhetne hozzá az általa kezelt információkhoz.

A tervezet szerint a miniszterelnök akár egyedi ügyekben is lekérhetne adatokat Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/J.W.Alker

A tervezet szerint formálisan az illetékes belügyminiszter alá tartozna a TIBEK – éppúgy, ahogy a legtöbb titkosszolgálat, a rendőrség és a Terrorelhárítási Központ, a TEK is. Csakhogy a tervezet nem zárja ki azt sem, hogy akár a belügyminiszter megkerülésével, a nemzetbiztonsági kabinet – amelynek vezetője a miniszterelnök – akár egyedi ügyekben is adatokat kérhessen le a TIBEK-től.

Erre mondták azt az ellenzéki pártok, hogy rendben, de akkor kontrollként a jogszabály tegye lehetővé, hogy a nemzetbiztonsági kabinet mellett az Országgyűlés szakbizottsága, a nemzetbiztonsági bizottság ugyanilyen jogkört kapjon – a szokásjog alapján a bizottság elnöki posztját mindig ellenzéki politikus tölti be.

Majdnem mindent látna, mint a NIBEK

A TIBEK tehát valójában a jelentősebb – és terrorveszély szempontjából releváns – titkosszolgálati, hatósági adatbázisok összessége lehet. Ebből a szempontból hasonlít a szintén Pintér Sándor által 2011-ben tervezett NIBEK-re,

a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központra, ami végül – részben éppen a Fidesz prominenseinek ellenállásán – elbukott,

nem valósult meg.

Az akkor Nagy Testvérként emlegetett NIBEK a rendőrség és a polgári, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem, valamint az idegenrendészeti és menekültügyi szervek adatbázisai mellett egy sor olyan szervezet állományához is hozzáfért volna, ami nem tűnt indokoltnak. Mint például a közlekedési hatóság, a büntetés-végrehajtás, az adóhatóság, a népesség-nyilvántartó adatbázisaihoz, a bűnügyi és szabálysértési, sőt a gépjármű-felelősségbiztosítási nyilvántartásokhoz is.

A mostani tervezet szűkebb körben kötelezné az állami szerveket „együttműködésre” a TIBEK-kel,

kimaradt például az adatbázis-közzétételből más mellett a közlekedési hatóság, a szabálysértési nyilvántartás, valamint a gépjármű-felelősségbiztosítási nyilvántartás is, ám a jelenleg is zajló közigazgatási átszervezések miatt nem látható pontosan a kötelezett adatszolgáltatók köre.

Az ellenzéki pártok által egyöntetűen aggályosnak tartott pontja a tervezetnek a védelmi célú beszerzések kérdése. Az ilyen beszerzések szabályozásáról nemrég külön törvényjavaslatot nyújtott be a kormány, most abból emelték át a terrorcsomagba a kétharmados támogatást igénylő részeket.

Ezek az ellenzéki pártok szerint az „ipari méretű lopást” törvényesítenék, ezért ellenzik.

Jön a TEK-es zöldszám, kézikönyv

Mint arról az Origo is beszámolt, nemrég a Pintér-csomagot magyarázó BM-es háttérbeszélgetésen Hajdu János TEK-főigazgató elmondta, hogy a központ az informátorhálózatán keresztül figyeli azokat a helyeket, közösségeket, ahol radikalizálódhatnak azok, akiket így a terrorista szervezetek beszervezhetnek, felhasználhatnak. Így „ott vannak” az iszlám közösségekben, mecsetekben is.

Ám

szükség lenne egy „korai jelzőrendszerre”, ami a radikalizálódás első, kezdeti jeleit is feltárná, eljuttatná a szakszolgálatokhoz.

Ebben segítene, ha nemcsak a rendőrök, de az állampolgárok is felismernék a jeleket. Ennek érdekében az Alkotmányvédelmi Hivatal és a TEK is tart tájékoztató fórumsorozatokat, de ennél többet terveznek most.

Zöldszámon jelezhetné a TEK-nek, ha terroristát lát Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Például azt – árulta el Hajdu János –, hogy indítanak egy ingyenesen hívható zöldszámot, és tájékoztató propagandaanyagokat terítenek, ami alapján „felismerhető lenne a veszély”. Egy terrorcselekmény elhárítását Hajdu szerint az is növelhetné, ha a hivatásos állomány tagjai könnyen önvédelmi fegyverhez juthatnának, így egy szabadnapos rendőr is könnyen beavatkozhatna, ha baj van.

Januárban megbukott

A terrortörvénycsomagtól ugyan függetlenül, és csak annak elfogadása után, de újra előveszi a kormány a terrorveszélyhelyzetet bevezető alaptörvény-módosítás ötletét, ami már nem új. Emlékezetes, januárban dobta be a kormány az ötletet először, ám a témában tartott ötpárti egyeztetés – amin végül az MSZP részt sem vett – egyetlen megbeszélés után befagyott. Miután pedig a kormány részéről nem látszott készség sem az LMP, sem a Jobbik módosító javaslatainak befogadására, nyilvánvalóvá vált, hogy a javaslat abban a formában nem kapná meg a kétharmados parlamenti támogatást. Mint arról az Origo beszámolt, egy ideig úgy tűnt, hogy a kormány inkább vállalja az alkotmánymódosításról szóló parlamenti szavazás kudarcát, mint hogy kompromisszumot kössön az ellenzékkel abban, hogy milyen felhatalmazással, meddig terjedjen a kormány hatásköre egy esetleges terrorveszélyhelyzetben. Végül nem vállalták ezt a helyzetet, és a kormány azóta jegeli a sorrendben hatodik alaptörvény-módosítást.