Magyarország demokrácia-pontszáma 2008 óta folyamatosan romlik, 3,29 pontra esett a jelentés szerint, amelyben a szervezet hét kategóriában – többek között a kormányzás demokratikus minősége, a korrupció és a sajtó állapota alapján – osztályozza az országokat.
A jelentés szerint tavaly a kormánykoalíció „vehemens bevándorlásellenes kampányt folytatott, és a menekültválság, illetve a társadalomban jelenlévő látens xenofóbia politikai kiaknázásával vissza is nyerte korábbi népszerűségét, és
sikeresen semlegesítette legnagyobb kihívóját, a Jobbikot.”
A Freedom Houde szerint azonban a siker ára az volt, hogy „alig maradt különbség a Fidesz és a Jobbik politikai üzenetei között a menekültválság kontextusában, és a Fidesz öles léptekkel haladt a politikai mező szélsőjobb sarka felé”.
A jelentés szerint a törvényhozás tovább szűkítette az állampolgárok közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésének jogát.
A civil szervezetekkel szembeni kormányzati retorika némileg visszafogottabbá vált 2015 során, a korábbi adminisztratív intézkedések pedig nagyrészt abbamaradtak.
Az Orbán Viktor miniszterelnök és korábbi egyik legfontosabb bizalmasa, Simicska Lajos oligarcha közötti konfliktus
alapvetően változtatta meg mind a korrupciós struktúrákat, mind pedig a magyarországi médiapiaci környezetet
– olvasható a jelentésben.
„A korrupciós struktúrákban 2010-et követően beállt radikális átalakuláshoz képest a 2015-ös évet inkább mennyiségi, semmint minőségi változások jellemezték” – foglalta össze a Freedom House. A szerint
az év számos botránya nemcsak átláthatatlan és politikailag elfogult döntéshozatalt fedett fel
az állami intézmények részéről, hanem az Oroszországgal fenntartott korrupciós kötelékek egyre szorosabbá válását is.
A jelentés feleleveníti az úgynevezett brókerbotrányt és a paksi erőmű bővítését, amelyet az Európai Bizottság a közbeszerzési szabályok megsértése miatt európai uniós jogba ütközőnek minősített.
A kormányzás demokratikus minősége 3.75 pontról 4.00 pontra romlott, miután a kormány a menekültválságot a politikai napirend alakításában korábban domináns pozíciója visszaszerzésére, illetve nacionalista és intoleráns közhangulat keltésére használta fel.
Az ilyen jellegű politikai döntések ellentétesek a nemzetközi emberjogi normákkal, és aláássák a társadalom demokratikus működését.
Mindezek eredményeképp Magyarország Demokrácia pontszáma
3.18 pontról 3.29 pontra romlik
– összegzi a jelentés.
A jelentés szerint a kormánykoalíció kétségkívül stabilan fogja őrizni vezető pozícióját 2016-ban is. Habár sikeresen konszolidálta pozícióját és semlegesítette első számú kihívóját, a szélsőjobboldali Jobbikot, a Fidesz várhatóan tovább folytatja a jobboldali pólus irányába történő elmozdulását, mivel a párt sikere és a rendszer stabilitása egyaránt szorosan összefonódik a menekültválság tekintetében elfoglalt euroszkeptikus és bevándorlásellenes álláspontokkal.
Mivel a válság előreláthatóan 2016 során is domináns szerepet fog betölteni mind a hazai, mind pedig az európai politikában,
nem várható, hogy a kormánypárt finomítani fog bevándorlásellenes retorikáján,
különösképp, mivel más európai országokban is hasonló megoldások merültek fel a közelmúltban.
Ha azonban jelentősebb átrendeződésre kerülne sor a politikai közbeszédet illetően, jó eséllyel csökkeni fog a Fidesz-KDNP választói támogatottsága, részben a koalíció gyenge szakpolitikai teljesítményének, részben pedig az elmaradt oktatási és egészségügyi reformoknak köszönhetően.