A Kúria kvótaügyi döntését bírálják

Budapest, 2016. február 22. Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. február 22-én. Mögötte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője (b). MTI Fotó: Kovács Tamás

A Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány kvótaügyi népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének. Ezt állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért.

A Kúria 2016. május 3-án elutasította a kormány – a Nemzeti Választási Bizottság által hitelesített – kvótaügyi népszavazási kezdeményezése ellen benyújtott jogorvoslatokat. Ha a kormány nem áll el eredeti szándékától, várhatóan ősszel kerül sor a referendumra. A népszavazási kezdeményezést Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be február 24-én, a Nemzeti Választási Iroda aulájában történt botrány másnapján. A kormány kérdése így hangzik:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

Másra kellene használni

A népszavazás intézménye arra hivatott, hogy a választópolgárok akár a politikai elit elképzeléseivel szemben is meghatározhassák, hogy a parlament miről és milyen tartalmú törvényt alkosson. A népszavazás tehát a képviseleti hatalomgyakorlás kiegészítésére, olykor annak ellensúlyozására szolgál – írja közleményében a négy szervezet.

Orbán Viktor számára jelenleg a kvótaügyi referendum a legfontosabb belpolitikai kérdés Forrás: MTI/Kovács Tamás

Két indokuk is van

Álláspontjuk szerint a kormány kérdése a következő okokból nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, ezért a Kúria nem engedhette volna át:

1. A népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe
Országos népszavazást csak az Országgyűlés döntési hatáskörébe tartozó témában lehet tartani. A Kúria szerint azonban a kormány népszavazási kérdése nem az uniós kvótaszabályozás felülírását célozza, hanem valami mást, amire az Országgyűlésnek bizonyára van felhatalmazása. A Kúria döntéséből azonban nem derül ki, hogy pontosan akkor mire is irányul a kvótaügyi népszavazási kezdeményezés.

2. A népszavazási kérdés nem egyértelmű
A Kúria végzése hiába érvel amellett, hogy egyértelmű a kérdés, a választópolgárok számára továbbra sem lehet világos, mi a kormány által kezdeményezett népszavazás tárgya – ahogy az Országgyűlésnek sem lehet világos, a polgárok döntéséből milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik - áll az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért közös közleményében.