Ha valaki megnézi a palota belső állapotát, tudja, hogy elodázhatatlan feladat annak felújítása, és ha hozzá kell nyúlnunk nemzetünk szimbolikus épületegyütteséhez, akkor tegyük azt úgy, hogy abban az állapotban újítjuk fel, amely állapotban a megépítését követően, Hauszmann terveinek megfelelően fogadta sok évtizeden keresztül az ide látogatókat - hangsúlyozta L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára.
A Lovarda építése mellett most megindul a Stöckl-lépcső és a Főőrségi épület visszaállítása is. Az alapkő alá elhelyezett, időkapszulába tett okmány felidézi, hogy a budai királyi palota a második világháború idején, különösen Budapest ostromakor súlyos károkat szenvedett, de egyes részei csaknem teljes épségben fennmaradtak.
Később az épületegyüttest jelentősen átépítették, számos épületet pedig évtizedekkel a világháború után végleg lebontottak. Ezek sorába tartozott a Lovarda, amely a kormány döntése szerint Hauszmann Alajos eredeti tervrajzai alapján épül újra.
A tervezésre Potzner Ferenc Ybl-díjas építész, vezető tervező és munkatársai kaptak megbízást.
Az építési munkák júniusban kezdődnek. Korábban már elhangzott, hogy 1,5 milliárd forintot szánnak a projekt előkészítésére, tervezési, tudományos és régészeti munkákra; 2 milliárdból építik vissza a Lovardát, 3,6 milliárdból a Főőrségi épületet és a Stöckl-lépcsőt.