Visszamenőleg is titkosítana százmilliárdos költéseket a kormány

Varga Mihály

Több tucat állami céget érintene a költségvetési törvénycsomagba rejtett módosító javaslat, miszerint az energetikai profilú állami és önkormányzati cégek szerződései, továbbá üzleti, pénzügyi adatai akár 30 évre is titkosíthatók lennének. Ez azt jelenti, hogy még közérdekű adatigényléssel, a bíróság előtt sem lehetne kiperelni a legfontosabb szerződéses és üzleti adatokat olyan, százmilliárdokat kezelő állami mamutcégektől, mint például a Magyar Villamos Művek és tucatnyi leányvállalata.

Több tucat állami cég éves szinten akár százmilliárdos nagyságrendű költését titkosíthatja évtizedekre a kormány legújabb javaslata.

Lehetetlen lenne még a bíróságon is kiperelni adatokat,

amelyek eddig közérdekből nyilvánosnak számíthattak. A kormány javaslata emellett az összes köztulajdonban lévő, állami vagy önkormányzati vállalkozásnál is megnehezítené a közpénzköltés átláthatóságát.

Akár 30 évig is titkos

A 2017-es költségvetéshez kapcsolódó, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott 14 oldalas törvénymódosító csomag a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009-es törvényt is módosítja, beépítve egy általános titkosítási paragrafust.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be a módosítást Fotó: M. Schmidt János - Origo

Eszerint a főként energetikai profilú vagy ahhoz kapcsolódó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnak, valamint az általa közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásnak az e tevékenységéhez kapcsolódó szerződése 5 évig, de legfeljebb 30 évig nem ismerhető meg.

Mely tevékenységeket végző cégeket érint?

• Villamosenergia-termelés,
• villamosenergia-kereskedelem,
• földgáz-kereskedelem,
• villamosenergia-elosztás,
• földgázelosztás,
• földgáztárolás,
• átviteli rendszerirányítás,
• távhőtermelés,
• központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer működtetése,
• hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési szolgáltatás
• vagy ezen tevékenységek végzését támogató vagyonkezelői feladatok.

Ugyanez a titkosítás vonatkozik az említett szerződések előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, illetve az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki, kereskedelmi, piaci adatokra, amelyek szintén 5–30 évig titkolhatók.

Az indoklás szerint erre

nemzetbiztonsági, központi pénzügyi, devizapolitikai vagy külügyi érdekből, illetve a versenytorzítás elkerülése miatt”

van szükség. A jogalkotó szándéka szerint ugyanis „az információszabadság nem korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdeket”.

A bíróság helyett döntenek

A hatályos jogi szabályozás és gyakorlat szerint a köztulajdonban álló, közpénzt kezelő vállalkozások gazdálkodási adatai alapvetően közérdekből nyilvános adatok, bár

piaci, üzleti szempontokra hivatkozva ezek a cégek gyakorta megtagadják a közérdekű adatkérés teljesítését.

Ez ellen az adatkérő bírósághoz fordulhat, ilyenkor a bíróság dönti el, hogy valamely nyilvános adat megismeréséhez vagy az üzleti titok meg nem ismeréséhez fűződik-e nagyobb érdek. Ezt nevezik közérdekűségi tesztnek. A javaslat ezt a tesztet kizárná, a bíróságok helyett eldöntve, hogy a fent felsorolt profilú társaságok esetében fontosabb érdek a titkolózás – akár évtizedekig.

A törvény gyakorlatilag elvenné a bíróságoktól a közérdekűség vizsgálatának lehetőségét Forrás: Dreamstime

A javaslat az üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő, méltányolható érdekre hivatkozva kifejti, hogy „az információszabadság társadalmi rendeltetésével össze nem férő, tág értelmezése nem korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdekeket”.

Évi 3-400 milliárd forint

Az Origo által megkérdezett piaci szakértők úgy becsülik,

az évi 3-400 milliárd forintot is elérheti az érintett állami cégek titkosítható közpénzköltése.

A törvényben felsorolt energetikai profilú állami vállalkozások száma több tucat, és többségükben az állami energetikai mamutcég, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. köré csoportosulnak.

A teljesség igénye nélkül néhány cég, amelyik 30 évig is titkolhatná üzleti adatait, költéseit:

ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.
Főgáz Zrt.
Flogiston Kft.
Főgáz Földgázelosztási Kft.
Főgáz CNG Kft.
ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt.
Magyar Posta Zrt.
Takarékbank Zrt.
KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt.
MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
MVM Hungarowind Kft.
Mavir Zrt.
MVM Mifű Kft.
MVM Erbe Zrt.
MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.
MVM GTER Zrt.
MVMI Zrt.
MVM Kontó Zrt.
MVM Net Távközlési Szolgáltató Zrt.
MVM Partner Zrt.
MVM OVIT Zrt.
MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
Római Irodaház Kft.
Magyar Földgázkereskedő Zrt.
Magyar Földgáztároló Zrt.
MVM BSZK Zrt.
Vértesi Erőmű Zrt.

Ezenkívül

a távhőszolgáltatók és a törvényjavaslatból kiindulva az összes takarékszövetkezet is ebbe a körbe tartozna,

hiszen közműszolgáltatással kapcsolatos ügyintézést végeznek. Valamint a Díjbeszedő-vállalatcsoport is idetartozik, mivel „ezen tevékenységek végzését támogató” vállalkozás.

A Posta volt az úttörő

A Varga-féle törvénytervezet nem csak az energetikai cégekre vonatkozóan zárná ki a közpénzhasználat követhetőségét. A botrányokkal övezett, végül az Alkotmánybíróság előtt kikötött postatörvényhez hasonlóan terjesztené ugyanis ki az üzleti alapon rizikósnak ítélt adatok kiadásának tilalmát az állami mellett a teljes önkormányzati szférára is.

A Magyar Posta volt az úttörő Forrás: MTI/Oláh Tibor

Nem ismerhető meg a tervezet szerint a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala az érintettnek aránytalan sérelmet okozna, vagy
sérti vagy veszélyezteti a piaci érdekeit, esetleg „aránytalan sérelmet okozna” neki.

Mint arról az Origo is beszámolt, miután Áder János államfő az MNB-s alapítványokra vonatkozó törvénnyel együtt a postatörvény módosításának vizsgálatát is az Alkotmánybíróságra bízta, a testület úgy döntött: főszabállyá teszi a Posta pénzügyei esetén a nyilvánosságot, másrészt a jelenleg hatályos, korlátozó szabályozást pontosítja.

Érvénybe lépett az MNB-s titkosítás

Pénteken lépett eközben hatályba az MNB-re vonatkozó, az államfő által elsőre alá nem írt, majd az Alkotmánybíróság által alaptörvénysértőnek ítélt törvénymódosítás időközben elfogadott újabb változata. A jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása ily módon kikerült a jogszabályból. Az viszont benne van, hogy az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által az MNB bármely feladatának ellátásával kapcsolatban akár 10 évre titkosítható minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra kerülése „pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sértene”.

Visszamenőleg is érvényes

A korrupcióellenes Transparency Magyarország jogi igazgatója a törvényjavaslat egy másik fontos elemére is felhívta a figyelmet. Ligeti Miklós az Origónak aggályosnak nevezte, hogy a titkosítás visszamenőleges hatályú lenne.

A törvény hatálybalépése előtti adatok sem lennének nyilvánosak, illetve a titkosítást a folyamatban lévő közadatigénylésekre is alkalmazni kellene.

A Transparency szerint ráadásul a kormány alaptörvény-ellenesen korlátozná a közpénzadatok megismerhetőségét. Meglátásuk szerint a tervezett szabály a Magyar Posta cégei, valamint a Magyar Nemzeti Bank cégei esetében már kipróbált titkosítási szabályt terjesztené ki valamennyi állami és önkormányzati vállalatra – ráadásul visszamenőleges hatállyal.

A szervezet szerint a módosítást jegyző Nemzetgazdasági Minisztériumban úgy látszik, nem olvasták az Alkotmánybíróság által a jegybanki alapítványokhoz került közpénzt azonnali hatállyal magánpénzzé nyilvánító törvényről hozott határozatot. Az Alkotmánybíróság ugyanis a közérdekű adatok megismerésének visszaható hatályú korlátozását is alaptörvény-ellenesnek ítélte.

Lázár és Kovács nyugtatott

Az általános titkosítást lehetővé tevő törvénycsomagról a héten Lázár János a Kormányinfón azt mondta:

a magyar állam szükségszerűen piaci szereplő, emiatt szükséges az üzleti információkat titkosítani.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter megjegyezte még, hogy az Alkotmánybíróság szerint is méltányolható az adatok titkosítása, ha egy állami cég piaci versenyben vesz részt.

Lázár János (háttal) és Kovács Zoltán kormányszóvivő is megszólalt a titkosítás ügyében Fotó: Polyák Attila - Origo

Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig a minap az ATV-ben beszélt arról, hogy szerinte nem állítható, hogy az új törvénycsomaggal „el lehet rejteni dolgokat”, illetve

csak olyan dolgokat lehet elrejteni, amikhez valószínűleg senkinek semmi köze, mert közérdekből védett adat”.

Hozzátette: nem tart attól, hogy a jövőben így elrejthetőek lennének olyan adatok, amelyekhez a nyilvánosságnak köze lehet.