Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Általában akkor derül ki, hogy mi az, ami összetart bennünket, ha megjelenik valami, ami nem tartozik hozzánk” – ezt mondta az emberi erőforrások minisztere az interjúban. Hozzátette: „ami a migrációt illeti,
az önvédelmi reflex, az identitásunk megvédése, az a fenyegetettségérzet, amely egyáltalán nem ok nélküli,
ez szerintem a közép-európai országok esetében sokkal kifejlettebb, megalapozottabb és realistább, mint az a nyugat-európai elképzelés, hogy amíg tart a gazdasági növekedés és a jólét, addig mi a bevándorlásból csak profitálhatunk.” Balog Zoltán szerint Magyarország most kezd ráérezni annak az ízére, hogy milyen az, amikor otthon lehet az ember a saját országában, a saját közösségében. „Kezdjük érezni, hogy nem vagyunk kiszolgáltatva annak, amivel kívülről bombáznak. Most kezdünk arra ráébredni, hogy meg tudjuk védeni magunkat, meg tudjuk teremteni a saját tereinket, tudjuk élvezni a saját ételeinket, a saját zenénket” - hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette:
Erre a saját világra jelent mindenképpen fenyegetettséget, hogy itt van egy másik világ, egy olyan elsöprő erő, ami arról szól, hogy félmillió ember átgyalogol egy országon. És ez csak a kezdet
- tette hozzá. „Hogy lehet az, hogy az iszlám államok nem félnek a keresztény bevándorlástól? Azért nem félnek, mert elég erősnek érzik magukat” – hangsúlyozta a miniszter az interjúban.
Olyan erős vallási alapokon állnak, és olyan erős a vallási és kulturális identitásuk, hogy úgy gondolják, akik idejönnek, majd hozzájuk fognak viszonyulni.”
Balog Zoltán szerint éppen ez a gond az európai kereszténységgel. Mert ha az európai kereszténység elég erős lenne, akár az is megtörténhetne, hogy mi integráljuk őket. De ma nem ez a helyzet - mondta. A 888.hu kérdésére azt is elmondta, hogy úgy gondolja: mások által okozott problémákat vesz Európa magára. „
Gondoljunk bele, hogy a migránsválságban hol van az Egyesült Államok? Hol van Szaúd-Arábia? Hol vannak azok, akiknek közvetlen felelősségük lehet ebben az egész történetben?”
– fogalmazott a miniszter.
A miniszter beszélt arról is, hogy a rendszerváltást követő 25 évben is inkább erősödött, semmint gyengült az az érzésünk, hogy ugyan formálisan szabad országban élünk, de vannak, akik minket más háttérhatalmaknak vagy világhatalmaknak a játékszerévé akarnak tenni.
„Ilyenkor felforr a magyarok vére”
– mondta. Hangsúlyozta, hogy „a kinevezett nagy nemzetközi szervezetek például megmagyarázzák nekünk, mit kellene csinálni a cigánysággal, a nőkkel, a sajtóval, a gazdasággal.
Ma is léteznek olyan erők a világban, amelyek nem gondolják, hogy Magyarországnak magának kellene határoznia saját sorsáról.”
Kiemelte: „A gyámsági törekvések, amelyektől mi 500 évig szenvedtünk, most is jelen vannak.”
Balog Zoltán kifejtette, hogy a nem demokratikusan választott, hanem pénzügyi, gazdasági, egyéb érdekek által vezetett hatalmak megpróbálják befolyásolni Magyarország és más országok belső folyamatait. „Csak valamilyen álnaivitással lehet felháborodni azon, ha valaki ilyet mond” – mondta a miniszter. Azt is hozzátette, hogy a kormány velük szemben a demokráciát védi. Példaként említette, hogy a szomszédos országokban van példa arra, hogy külső, pénzügyi hatalmak „gründolnak” pártokat, akik aztán rövid idő múlva ott is vannak a parlamentekben, és destabilizálnak politikai módszereket.
Balog Zoltán beszélt a brüsszeli politikáról is. Szerinte „azzal a mainstream elitpolitizálással szemben, amit Brüsszel koordinál és fémjelez, mérhetetlen és mérhető az elégedetlenség Nyugat-Európában. Brüsszel nem érti az embereket” – tette hozzá. Azt mondta:
Oda kellene figyelni arra, hogy mitől félnek és mit akarnak a választók.
A miniszter azt is elmondta az interjúban, hogy őt romaügyben olyan tekintélyes biztosok próbálják kioktatni, akiknek saját országukban már csak néhány százalékos pártjuk van.
„Ha az emberek azt látják, hogy a mainstream politika nem érti vagy nem akarja megérteni őket, akkor szélsőséges megoldásokhoz fognak nyúlni. Ezt értette meg Orbán Viktor.”
Az emberi erőforrások minisztere az interjúban kitért a kormányzati döntésekre is, illetve azok megítélésére. Azt mondta: „A magyar nemzet szempontjából, szabadabb és biztonságosabb jövője felől kell megítélni, hogy néznek ki a döntéseink. Minden döntés, ami ebben az irányba mutat – lehet, hogy kerülőutakon, zsákutcákból visszafordulva, korábbi döntéseinket korrigálva -, az jó döntés. Ami pedig gyengíti, az rossz döntés. Szerintem ez az iránytű.”
„Azt szoktam mondani, hogy vannak hasmagyarok és vannak szívmagyarok.
Bár ez nem jelenti azt – és én remélem, hogy mi szívmagyarok vagyunk –, hogy a szívmagyaroknak nincs pénztárcájuk. Mint ahogy az is igaz, hogy a hasmagyaroknak meg van szívük, csak utat kell oda találni.”
A minisztert a 2018-as választásokról is kérdezte a 888.hu. Balog Zoltán azt mondta: ahhoz, hogy azoknak a dolgoknak legyen kifutásuk, amelyeknek nem 4 év az életciklusuk, vagyis azok a dolgok, amelyekért ő a felelős - az oktatás vagy az egészségügy -, ott az érdemi változásokhoz akár egy évtizedre is szükség van. „Ösztönszerű, hogy nyerni kell” – tette hozzá. „Ha én várnék valamit nagyon idealistán egy harmadik ciklustól, az az, hogy a politika súlya csökkenjen.
A polgári életnek olyan biztonsága és olyan ereje legyen, hogy ha kikapnánk is a soron következő választásokon, azt tudjuk majd mondani, hogy »hát Istenem, most ezek vannak, majd holnap azok lesznek, és egyébként mi meg éljük az életünket, élvezzük a kultúránkat, neveljük a gyermekeinket meg az unokáinkat«”.
Balog Zoltán a kormányfőről azt mondta,
"emberek meggyőzésébe, érdekek kiegyenlítésébe, összehozásába annyi energiát, mint Orbán Viktor, senki nem öl az egész magyar politikában”.
A fideszes politikát, "már csak a szélessége miatt is, ezt az egészet diktatórikus módszerekkel nem lehetne egyben tartani" - emelte ki az interjúban.
