Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 2016 első félévében tartott időközi választások a kormánypártok sikerét hozták, miközben a baloldal minimális mértékben, míg
a Jobbik egyáltalán nem tudta bővíteni
korábbi szavazótáborát. Elemzésünkben azt vizsgáltuk, hogyan változtak a pártok közötti erőviszonyok 2014 őszéhez képest azokon a településeken, ahol a mögöttünk hagyott félévben lemondás vagy haláleset miatt kellett szavazni.
Az elemzésben csak azokat a választásokat vettük figyelembe, ahol elindult legalább egy parlamenti párt vagy olyan párt, amelynek országos támogatottsága a biztos szavazók között 5 százalék fölött van. Összesen 13 ilyen voksolás volt az elmúlt hat hónapban. Külön figyelembe vettük a 10 ezer főnél népesebb településeken tartott voksolásokat is. Ennek az az oka, hogy a pártok többsége nagyrészt csak városokban indul el, mivel a kistelepülések világában a Fideszen kívül más erő gyakorlatilag nem létezik.
A 13 vizsgált időközi választásból
a Fidesz–KDNP hatot, a baloldal és a Jobbik egyet-egyet,
míg a független jelöltek ötöt nyertek meg. 2014 őszéhez képest annyi változás történt, hogy akkor a kormánypártok csak öt voksoláson diadalmaskodtak, míg a Jobbik egyen sem. A szavazati arányokat tekintve 2014 őszén a Fidesz–KDNP 41,42, az MSZP 24,31, a független jelöltek 23,91, a Jobbik pedig 8,69 százalékot szerzett.
2016 első félévében némileg megváltoztak a szavazati arányok, de így is a kormánypártok maradtak az első helyen. A Fidesz–KDNP 39,73, az MSZP 28,71, a függetlenek 21,27, a Jobbik pedig 8,08 százalékot szerzett. Jól látszik, hogy a változások nyertese az MSZP volt, míg a többiek részesedése csökkent a szavazati tortából. De mi állhat ennek a változásnak a hátterében?
Az eredményeket leginkább a február végi salgótarjáni időközi polgármester-választás befolyásolta. Míg 2014-ben csak 50 szavazattal győzött az MSZP jelöltje, addig most több mint 1800 szavazattal. Ez az eredmény egyértelműen javította a szocialisták korábbi eredményét, de ez is kevés volt ahhoz, hogy felzárkózzanak a Fidesz mellé.
A baloldal lemaradásának egyébként az is az oka, hogy
nagyon sok választáson nem is állítottak jelöltet,
így nem is tudtak érdemben szavazatot gyűjteni.
A tízezer főnél népesebb településeken némileg más kép rajzolódik ki előttünk. Míg 2014 őszén a vizsgált településeken a Fidesz–KDNP győzött a szavazatok 42,33 százalékával, addig 2016 első félévében az MSZP 42,12 százalékkal. Ennek legfőbb oka a salgótarjáni választás, ahol viszonylag nagy fölénnyel győzött a baloldal. A Fidesz egyébként nem sokkal maradt le a szocialistáktól a megszerzett 38,83 százalékkal.
A kormánypártok szereplése kapcsán azonban óhatatlanul jól látszik egy érdekes jelenség. A vasárnapi boltzár április 11-i visszavonása óta a Fidesz–KDNP az összes olyan időközi választást megnyerte, ahol a többi parlamenti párttal kellett versenyeznie. Így
győzött Pakson, Dunaújvárosban és Kisújszálláson.
Ezek közül a paksi és a dunaújvárosi siker mindenképpen kiemelkedik, mivel olyan körzetekről volt szó, amelyek nem nevezhetőek jobboldalinak.
A 2016-os időközik legnagyobb vesztese az LMP, mivel a pártnak egyetlen szavazatot sem sikerült szereznie. Ezt úgy sikerült az ökopártnak elérnie, hogy egyetlen választáson sem próbálta megméretni a jelöltjét. Az LMP visszaszorulása a párt jövője szempontjából is kulcskérdés, mivel korábban legalább a nagyvárosokban elindultak, de most úgy látszik erre sem volt megfelelő infrastruktúrájuk. Mindez nem sok jót jelent számukra a 2018-as választásokhoz közeledve, ráadásul legismertebb politikusuk is távozott a parlamentből.
A tízezer főnél népesebb településeken
a Jobbik visszaszorulása is eléggé látványosra sikeredett.
Míg 2014 őszén 12 százalék fölötti támogatottságot értek el, addig ez 2016-ban 8,79 százalékra esett vissza. Ez az eredmény mind az országos felmérésekhez, mind a néppártosodási törekvésekhez képest elég halovány. Az egyetlen megnyert polgármesteri tisztség pedig nem fedi el ezeket a kudarcokat.
Összességében a politikai erőviszonyok azon a 13 településen, ahol idén választást tartottak alapvetően nem rendeződtek át 2014 őszéhez képest. Ez abból a szempontból kellemetlen fejlemény az ellenzék számára, hogy az aktuális kormánypártok mindig az adott ciklus félidejében szoktak a támogatottsági mélypontjukon lenni. Mindezek ellenére
a Fidesz meg tudta előzni a szocialistákat,
ráadásul olyan mandátumokat (Paks, Abádszalók) is szerzett, amiket 2014 őszén sem tudott elhódítani.
