Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A világon ma még 482 városban, például Budapesten is elérhető szolgáltatás lényege, hogy az utasok mobilapplikáció segítségével közvetlenül rendelhetik meg a fuvart a közelükben lévő sofőröktől. Bárkitől, aki a rendszerbe sofőrként regisztrált. A fuvar végén pedig nincs készpénz fizetés, minden utat előre, bankkártyával kell rendezni. Ez a szolgáltatás sokkal olcsóbb, mintha taxival utazna valaki.
Az Uber ma közölte sofőrjeivel:
Sajnálattal értesítünk, hogy az Uber 2016. július 24-én 12 órakor felfüggeszti szolgáltatását Budapesten.
A döntéshez egy jogszabály vezetett és a taxisokkal zajló húza-vona.
Az amerikai cég magyarországi leányvállalatát, az 500 ezer forintos törzstőkéjű Uber Hungary Kft-t 2013-ben jegyezték be. Tulajdonosai az Uber társalapítói: Travis Kalanick és Ryan Allen Graves lettek. A szolgáltatás megindulásához egy évet kellett várni. Ugyanakkor még el sem indultak az első Uber autók, a taxisok máris tiltakoztak ellene.
Az Uber 2014. november 12-ei megjelenése előtt júniusban kiderült, hogy csírájában fojtanák el a szolgáltatást. Akkor még csak álláshirdetéseket tett közzé az amerikai cég, amelyben magyar menedzseri állásra lehetett jelentkezni.
Ahogy azt az Origo is megírta, Horváth Csaba, a Budapest Taxi vezérigazgatója akkor azzal érvelt, hogy az Uber a feketepiacot fogja erősíteni és nálunk nem maradhat sokáig életben.
Két héttel a szolgáltatás elindulása után Glattfelder Béla a gazdaságszabályozásért felelős államtitkár ült le a taxitársaságok és az érdekvédelmi szervezetek képviselőivel egyeztetni az Uberről.
A taxitársaságok képviselői azt kifogásolták, hogy amíg a taxisok esetében szigorú követelményeket határoznak meg a szolgáltatást nyújtó vállalkozásra, a jármű vezetőjére és a járműre is – az Uberhez tartozó szolgáltató ezzel szemben például nem ad számlát, nem rendelkezik engedéllyel, nincs taxiórája, nincs utasbiztosítása, és nem működtet diszpécserszolgálatot sem, így teljesen ellenőrizhetetlenné válik. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a megfelelő szabályozási környezet kialakítása érdekében további egyeztetéseket folytatnak.
2015 tavaszára már több tízezren regisztráltak az Uber magyarországi rendszerében. A vállalkozás azt állította, minden képzeletet felülmúlt a start Magyarországon, és ahol jelen vannak, ott még a levegő is jobb. A taxisok viszont arról beszéltek, megkérdőjelezhető a cég működése Budapesten, hiszen a járműveik nem tartják be a taxizásra vonatkozó szabályokat.
2015. március 19-én vonultak a taxisok először az utcára. Körülbelül 60 autóval bénították meg a forgalmat azzal, hogy a Lánchíd utcában, a Várkert Bazár előtt tüntettek.
2015. március 24-én a taxis és fuvarszervező érdekképviseletek levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben azt kifogásolták, hogy kormány februárra ígérte az új taxisrendelet elfogadását, de az addig a napig nem történt meg. Azt szerették volna, ha meghatározzák a diszpécserszolgálatok feltételeit, és egységes ellenőrzést biztosítanak a piac felett.
Az Uber vezetői 2015. március 31-én közölték, hogy a kormánnyal és a taxisokkal is készen állnak a tárgyalásokra. Terjeszkedésben gondolkoztak, mert egyre többen jelentkeztek sofőrnek.
2015. április 30-án adóhatósági vizsgálat indult az Uber ellen. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a megfizethető, biztonságos, tiszta és pontos taxihoz minden utasnak joga van, és ha olyan szereplő tűnik fel a piacon, amelyik nem tartja be a személyszállítás alapvető személyi és tárgyi feltételeit, akkor azzal előnyre tesz szert. Azt mondta, hogy az Uber adózásának megvizsgálásával a piaci verseny megóvását, valamint az adózó és a vonatkozó szabályokat betartó taxisok védelmét akarja biztosítani.
2015. május 20-án összefogott az Uber és a Google Magyarországon, amelynek eredményeképpen Budapesten a Google Térképen is elérhetővé vált az Uber fuvarszolgáltatása.
Három nappal később Nemzetgazdasági Minisztériumban bejelentették, hogy lezárták az Uber taxis cég sofőrjeit érintő első ellenőrzési sorozatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, és az összes vizsgált Uber-sofőr fennakadt a rostán. A revizorok sok szabálytalanságot rögzítettek. Megállapították, hogy, annak ellenére, hogy gyakorlatilag "üzletvitelszerűen" taxiztak, egyetlen sofőrnek sem volt adószáma, és nem adott számlát sem. A gépkocsikban se taxaméter, se számla-, se nyugtatömb nem volt. Azt is megállapították, hogy az Uberrel szerződött sofőrök sem taxi engedéllyel, sem alkalmassági vizsgával nem rendelkeztek.
2015. június 16-án ismét utcára vonultak a taxisok. Háromszáz autóval demonstráltak Budapesten az Alkotmány utcában. Nem az indulatok gerjesztése volt a fuvarozók célja, csupán azt szerették volna elérni, hogy minél hamarabb legyen piacot szabályozó egységes rendelet. Ezt mondta a Világgazdaságnak Horváth Csaba, az RT5 Taxi Holding Kft. ügyvezetője.
2015. június 23-án az Uber vezetői közölték, hogy mivel túlbonyolított és idejétmúlt a hazai taxisszabályozás, javaslatokat dolgoztak ki, amelyeket elküldtek a fejlesztési minisztériumnak. Azzal érveltek, ha ezeket megfogadják, kétezer új munkahely jöhet létre Magyarországon, és azok is elégedettebbek lesznek, akik Budapesten közlekednek.
Egy nappal később az amerikai cég körlevet adott ki, mert többen azzal vádolták, hogy a munkahelyek teremtése helyett munkát vesz el a taxisoktól és a szürke gazdaságot erősítve pénzt szivattyúz ki az országból.
A cég úgy fogalmazott:
Néhány érdekcsoport a sofőrszolgálat magyarországi ellehetetlenítésén dolgozik.
Az Uber szerint emiatt terjesztenek róluk téves információkat, amiket tisztázni akartak a levéllel.
2015. június 26-án a kormány elfogadta az új taxisrendeletet, amelynek egyes, elsősorban az autókra vonatkozó műszaki követelményei 2018. január elsejétől lépnek életbe, és amelyek "infokommunikációs eszközön megrendelt személyszállítási szolgáltatásokra" is, így például az Uberre is vonatkoznak. Emiatt csakis taxisok Uberezhetnek attól a pillanattól, hogy életbe lép a rendelet.
2015. július 9-én röppent fel a hír, hogy Budapesten nyit irodát a német WunderCar, mely egy, az Uberhez hasonló sofőrszolgáltatásként az amerikai cég riválisa.
2015. augusztus 5-re kiderült, hogy az Uber harcolni akar. Az Origo arról írt, hogy ha az új taxisrendelet szerint csak taxisengedéllyel és pszichológiai alkalmasságival lehet majd személyszállítással foglalkozni, kifizetik a sofőrjeik képzési díját.
2015. augusztus 24-én bejelentették, hogy az Ubert is ellenőrzik a Budapesti Közlekedési Központ emberei és akár 600 ezres bírságot is kivethetnek a sofőrökre.
2015. októberére indulása óta a cég szerint 600 ezer utat tettek meg az Uber sofőrjeivel és a felére csökkent a becsült megérkezési idő. Az Uber szerint szolgáltatásuk még a tömegközledést is hatékonyabbá tette Budapesten.
2016 januárjában már 80 ezren használták az Uber szolgáltatásait Budapesten és
az applikációval rendelhető szolgáltatás népszerűsége indulása óta töretlenül emelkedett.
2016. január 18-án több mint száz taxis blokkolta Budapest egyik legforgalmasabb terének közlekedését. Követelték, hogy tiltsák ki a telefonalkalmazások közül a közösségi személyszállítók applikációit. Budapesten nagyjából 1200 Uber-sofőr és 18 ezer hivatásos taxisofőr dolgozott akkor.
A tüntetés viszont nem olyan eredményt hozott a taxisoknak, mint szerették volna. Azok is megismerték az Ubert, akik addig még nem is hallottak róla. Az egekbe szökött az Uber iránti érdeklődés, amit a letölt applikációkban elfoglalt első helye mutatott.
Ahogy azt 2016. január 20-én az Origo is megírta, nem mozdultak az utcáról a taxisok. Országos taxissztrájkkal fenyegettek arra az esetre, ha tíz napon belül nem állapodnak meg velük a magyar kormány és a főváros képviselői.
Délután a tüntetés felfüggesztését kérte a kormány.
„Igazuk van a Budapesten demonstráló taxisoknak" - mondta Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, ugyanakkor azt is hozzátette, a kabinet nem akarja betiltani az Ubert, de a személyszállítás területén minden szereplőre azonos szabályoknak kell vonatkoznia.
2016. január 22-én Tállai András miniszterhelyettes, parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár sajtótájékoztatót tartott az Uber-ügy kapcsán.
A kormány zéró toleranciát hirdetett az Uber sofőrjeivel szemben az adózás tekintetében.
Még ugyanezen a napon, pár órával később a NAV ajánlata is nyilvános lett. Ebben az állt, hogy azok a sofőrök, akik nem tartják be az adóhatóság honlapján található szabályokat, 200 ezer forintos büntetésre számíthatnak.
Másnap hatan rátámadták egy Uber-sofőrre Budapesten. Az áldozat azt állította, taxisok verték meg annyira, hogy kórházba került, az autóját pedig megrongálták. A rendőrség két embert vett őrizetbe.
Egy héttel a taxistüntetések után sem látszott, milyen változásokat tervez a kormány a személyszállítás megreformálására. Lázár János a szigorú szabályozásért cserébe védelmet ígért a taxisoknak.
2016 február 1-én lépett életbe a szabályozás, amely kimondta, nem uberezhet, aki nem adózik.
Az Uber közleményt adott ki, amelyben az állt:
• ettől kezdve csak olyan autósok használhatják az Ubert, akik feltöltötték az Uber platformjára vállalkozói adószámukat és adataikat. Aki ilyenekkel nem rendelkezik, annak a hozzáférését az Uber-platformhoz felfüggesztik addig, amíg vállalkozói adatait meg nem adja a rendszerben. • szintén ettől a naptól kezdődően minden egyes utazásról az Uber rendszere elektronikus, áfás számlát állít ki az autóspartner nevében.
2016. február 10-én a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára bejelentette, levehetik a szabálytalan Uber-taxisok rendszámát. Fónagy János azt mondta, annak a lehetőségét is vizsgálják, hogy teljesen betiltsák az Uber alkalmazásának használatát. Eközben a taxisok a gyermekpornográfiához hasonlították a közösségi személyszállító cég szolgáltatását.
Az Uber 2016. február 18-án még azt mondta, nem adják fel. Közölték, hogy már 1200 sofőrjük van Magyarországon. Egy részüknek van engedélye, a többieknél pedig folyamatban van az engedély megszerzése. Azt is mondták, segíteni fognak azokon a sofőrökön, akiktől engedély híján elveszik a rendszámot. Eközben 17 ezer ember írt alá egy Ubert támogató nyilatkozatot, amelyet elküldtek a Fejlesztési Minisztériumnak.
Négy nappal később megszólalt a Nemzeti Közlekedési Hatóság képivselője és azt állította, hogy az Uber Hungary Kft. személyszállítási közvetítői tevékenységet végez diszpécserszolgálattal, pedig erre nincs engedélye, ezzel pedig megsérti a vonatkozó előírásokat. Az Uber azzal védekezett, hogy
az Uber nem taxi, hanem egy technológiai rendszer, egy informatikai cég, amely egy online piacteret üzemeltet.
Az is egyértelművé vált, hogy a felhasználók, vagyis az utasok is törvényt sérthetnek, ha igénybe veszik az illegális szolgáltatást.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság a honlapján hozta nyilvánosságra a személytaxi-szolgáltatás szabályait. Ez a leendő Uber-sofőröknek szánt tájékoztatás a gépkocsivezetőkkel és a járművekkel kapcsolatos feltételeket is ismerteti.
2016. március 5-én Bűncselekmény hiányábana Nemzeti Adó- és Vámhivatal elutasította az Uber elleni fejlentést. A fuvarozó céggel szemben költségvetési csalás gyanúja merült fel. Öt nappal később újabb taxisdemonstráció kezdődött a fővárosban, amellyel ismét az Uber közösségi személyszállító működése ellen tiltakoztak.
2016. áprilisában ismét az utcára vonultak a taxisok. A tüntetők lezárták a Lánchíd egy sávját és Széchenyi teret. Azt állították, ha nem érnek el eredményt, minden kedden demonstrálni fognak. A fejlesztési tárcánál pedig elgondolkodtak azon, lehet-e kasszát tenni az Uberező autókba.
2016. április 29-én bejelentették, betilthatják az Ubert Magyarországon. Az engedély nélkül taxizóktól elvennék a jogsit, az applikációkat pedig betiltanák. Erről beszélt Fónagy János államtitkár. A kormány ugyan döntött az Uber ellehetetlenítéséről. ennek ellenére az elégedetlen taxisok demonstrációja miatt 2016. május 3-án ismét bedugult Budapest belvárosa.
A kormány még ezen a napon benyújtotta a parlamentnek az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről szóló törvényjavaslatot, amelyet tárgysorozatba vett az Országgyűlés. Ez azt jelenti, hogy a képviselők elé került az Ubert betiltásának ügye.
Év eleje óta az adóhatóság 250 Uber-ellenőrzést végzett, és négy közösségi fuvarozó autójának rendszámtábláját vették le a hatóságok.
2016. május 9-án az uberesek is tüntettek, méghozzá huszárokkal, aztán több ezer aláírást adtak át a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. A közösségi taxiszolgáltatók azt mondják, a kormány nem hajlandó tárgyalni velük, pedig mögöttük 150 ezer Uber-felhasználó áll, miközben pár tucat taxis próbálja betiltatni a szolgáltatást.
2016. május 10-án a rendőrség lezárta a reptérre vezető gyorsforgalmi utat, mert körülbelül száz taxis demonstrált az Uber ellen. A demonstráció egyik szervezője az Origónak elmondta, a tüntetést magánszemélyek szervezték, nem a szakszervezet vagy valamelyik taxitársaság. A céljuk pedig az volt, hogy a hatóságok lépjenek fel az Uber-sofőrök tevékenysége ellen. A taxisok a Hősök teréről vonultak a ferihegyi repülőtér felé.
A parlamentben 2016. május 17-én került napirendre az Uber-vita. Ezen a napon sem maradt el a taxisok Uber-ellenes tüntetése, amin ezúttal a Főtaxi nem vett részt. Egy időre elfoglalták az Erzsébet híd Pestre vezető oldalát.
2016. május 21-én jelentették be, hogy június végén léphet életbe az Uber blokkolását lehetővé tevő törvény.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az Uber honlapját képes blokkolni, de az applikáció letiltásához szükséges technikai feltételeket 2016 végére ígérték.
Ezután történt, hogy NAV-ellenőröket ejtett foglyul az egyik uberes és feljelentés indult az ügyben.
2016. május 31-én Fónagy János azt mondta az Uber vezetőivel folytatott egyeztetések után, hogy a kormány nem betiltani akarja az amerikai vállalkozást, hanem beállítani a sorba, aminek eredményeképpen a taxis cégekkel egyenlő versenyfeltételekkel működhet Magyarországon.
Az Uber 2016. június 13-én reagált. Szerintük a törvényi szolgáltatásblokkolás "nem jó irány".
A vállalkozás egy hónapot várt. Végül 2016. július 13-án bejelentette, úgy döntött, nem folytatja magyarországi tevékenységét, és elhagyja az országot.
