Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kutatócég csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: világszerte sokan – a magyar lakosság körében 62 százaléknyian – gazdasági okot vagy a szociális, egészségügyi és oktatási intézményrendszer igénybevételének motivációját feltételezik a bevándorlás mögött. Az Ipsos 22 ország 65 év alatti felnőtt lakosa körében június 24. és július 8. között 16 ezer ember online megkérdezésével készített felmérést a migrációról és a menekültválságról.
Az Argentínában, Ausztráliában, Belgiumban, Brazíliában, Dél-Afrikában, Dél-Koreában, Franciaországban, Indiában, Japánban, Kanadában, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Mexikóban, Olaszországban, Oroszországban, Spanyolországban, Svédországban, Szaúd-Arábiában, Törökországban, az Egyesült Államokban és Magyarországon megkérdezettek véleménye alapján az Ipsos azt írta: a legtöbben a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás miatt aggódnak.
Tízből hat válaszadó úgy véli, menekültnek álcázzák magukat a terroristák, és tízből négyen szeretnék teljesen lezárni a határokat. Bizonyos államokban – köztük Magyarországon – „különösen negatív” álláspontok rajzolódnak ki – tették hozzá. Kevesen – a magyarok között is mindössze 6 százaléknyian – gondolják például, hogy pozitív hatása van a migrációnak. Azt írták: a legtöbb államban úgy vélik a válaszadók, hogy az elmúlt 5 évben emelkedett a bevándorlók száma. A magyarok 85 százaléka érzi ezt. A legtöbben a közszolgáltatásokra, a gazdaságra és a munkaerőpiacra nehezedő nyomás miatt aggódnak.
Nemzetközi átlagban 44 százalék szerint nehezebb állást találni a bevándorlók miatt, és 40 százaléknyian vélik, hogy a magasabb végzettségű bevándorlók mérsékelni tudnák a munkaerőhiány kihívásait. A magyarok 57 százaléka szerint a bevándorlás terhet ró a közszolgáltatásokra. A megkérdezett magyarok 41 százaléka válaszolta, hogy a migránsok jelenléte negatív hatással van a munkaerőpiacra, 33 százalék véli úgy, hogy a képzett bevándorlóknak esélyt kell adni az elhelyezkedésre. A kulturális hatások vonatkozásában tízből hárman állítják, hogy a migránsok „érdekesebb lakóhellyé tették hazájukat”. Magyarország ebben a kérdésben a 22 állam listáján utolsó előtti helyen áll, 13 százalékos említési aránnyal – olvasható a közleményben.
Bobby Duffy, az Ipsos MORI Társadalomkutatási Intézetének ügyvezetője szerint a migráció globális ügy, és a tömeges bevándorlás hatásai miatt „kevesen nyugodtak”. A 22 vizsgált állam egyikében sincsenek többségben, akik szerint pozitív lenne a következmény hazájukra nézve. Erőteljes ellenállás rajzolódik ki Törökországban, Olaszországban, Magyarországon és Oroszországban. Az ügyvezető szerint nem egyértelműen elutasító a nemzetközi megítélés, de – mint kiemelte – „kisebbségben vannak, akik szerint a migrációval gazdagabb lett országuk”. Bizonyos helyeken fokozódott az aggodalom, de a 22 ország átlagában a migráció megítélése stabilnak mutatkozott az elmúlt 5 évben – olvasható az Ipsos közleményében.
