Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csütörtökön becsöngetnek az iskolákban, és több mint 1,2 millió gyereknek, köztük mintegy 90 ezer első osztályosnak elkezdődik a tanév. A családok számára átlagosan 84 ezer forintos kiadással jár az iskolakezdés gyerekenként, év közben pedig további 56 ezer forintot tesznek ki az oktatással kapcsolatos költségek, derült ki a Budapest Bank megbízásából készült kutatásból.
A két évvel ezelőtti felméréssel összehasonlítva látszik, hogy az általános iskolás gyerekek szüleinek nőttek legjobban a kiadásai: a korábbi 56 ezer forint helyett idén 73 ezer forintba kerül egy tanuló beiskolázása. A középiskolásoknál 82 ezer forintról 90 ezerre emelkedett az összeg. A szülők 42 százaléka előre spórolt pénzből fedezi a költségeket, 6 százalék hitelt vesz fel.
– Csak a tanszercsomag tízezer forint volt – mondta a fővárosban élő Anita, akinek Botond fia most megy első osztályba. A szülői értekezletre kitelepült egy papírbolt, tőlük meg lehetett venni a csomagot. Ez a megoldás kicsit drágább, de jóval egyszerűbb volt. A tanszercsomag Anita szerint 30 év alatt szinte semmit sem változott, ugyanúgy van benne például műanyag óra és színes papír, mint amikor ő volt iskolás.
Mivel nem létezik egységes tanszerlista, iskolánként változó, mit kell a szülőknek beszerezniük. Nem ritka, hogy az előre összeállított csomagokban sok olyan holmi is van, amelyeket nem fognak használni a gyerekek. Bizonyos intézmények ezért inkább beszedik a pénzt a szülőktől, és maguk megveszik azokat az eszközöket, amelyekre szükség lesz, és megfelelő minőségűek.
– További négy-ötezer forint a tolltartó, és ennyiért nem is a legdrágábbat vettük, de a legnagyobb kiadás az iskolatáska – folytatta Anita. Vannak ugyan tízezer forintos darabok is, de azok ergonómiai szempontból nem jók a gyerekek gerincének.
Átlagosan 20 ezerért lehet megfelelő iskolatáskát kapni, és egy ilyet már a gyerekek sem fintorogva vesznek a hátukra, mert egy focicsapat emblémája vagy hercegnős minta van rajta.
Három váltás tornafelszerelés csomagban vásárolva akár 3-4 ezer forintból is kihozható, bár ehhez még meg kell venniük a sportcipőt, és egy benti cipőre is szükség lesz, amelyek együtt legalább 4-5-6 ezerbe, de inkább többe kerülnek. A mindennapos testnevelés keretében Botond sakkozni is fog, a tankönyv további 1500 forint volt, akinek pedig nincs úszásfelszerelése, annak arra is költenie kell.
Az ünneplős szett megvásárlása elsősöknél elkerülhetetlen, ami Anita szerint mintegy 10 ezer forintba kerül cipővel együtt. Lányoknál talán egyszerűbb megoldani, ha eleve van a ruhatárukban egy-egy szebb blúz vagy szoknya. Ez így összesen körülbelül 55-60 ezer forintba került. Anita többre számított, és bár a tankönyvekért nem kellett fizetniük, arra már felkészítették, hogy felsőbb osztályokban mélyebben a zsebébe kell majd nyúlnia.
András és Ildikó gyerekei szeptemberben ötödik, hatodik és nyolcadik osztályba mennek. Idén ők nem költöttek sokat, mert még mindhárom gyereknek jó állapotban van az iskolatáskája, és a rajzfelszerelésben is csak apróságokat kellett pótolni. De még így is nagyjából 25 ezer forintért kellett füzeteket, ceruzákat, tolltartókat és rajzlapot venniük. További
23 ezret hagytak a sportboltban a tornaórai felszerelésekre
úgy, hogy nem kellett mindegyik gyereknek a teljes felszerelést megvenni. Egyedül cipőt kaptak mindhárman, fehér pólóból, rövidnadrágból még nem nőtték ki a tavalyit, legfeljebb egy-egy tartalék darabra volt szükség.
Ildikó számítása szerint egy pólóból, nadrágból és cipőből álló tesicucc legalább 7000 forintba kerül fejenként, és akkor mindenből a legolcsóbbat veszik. Pólóból és nadrágból nem elég egy, mert a mindennapos testnevelés miatt gyakran kell mosni. A cipőből sem érdemes hagyományos tornacipőt választani, mert az nem sokáig bírja a mindennapos használatot, főleg ha délután még edzések is vannak, jobb egy sportcipőre, edzőcipőre beruházni.
– A tanévkezdés nemcsak a tanszerek beszerzésével jár, ilyenkor át szoktuk nézni, kinek mit kell pótolni a ruhatárában, mert egyszerűbb ilyenkor megvenni, mint amikor a gyerek egész nap az iskolában van – tette hozzá Ildikó. Bár idén kevesebb dolgot kellett beszerezniük, a korábbi években, amikor több új holmira volt szükségük, gyerekenként nagyjából az akkor még 31 ezer forintos iskolakezdési támogatást az utolsó forintig elköltötték. Ráadásul ebben nem volt benne az iskolatáska, amiből Ildikó szerint is egy jó minőségű, gerinckímélő fajta 15-20 ezer forint. Az iskolakezdési utalvány jól jött ugyan a családnak, de többször előfordult, hogy a juttatást a neve ellenére csak szeptemberben, sulikezdés után kapták meg.
Hogyan lehet iskolakezdési támogatást igényelni?
Tankönyvre, taneszközre, ruhavásárlásra használható fel az iskolakezdési támogatás, amelyet a közoktatásban tanuló gyerekek szülei igényelhetnek. A támogatáshoz a munkahelyen kell nyilatkozni arról, hogy a dolgozó megfelel a feltételeknek – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A támogatást december 31-ig beváltható, papír- vagy elektronikus utalvány formájában kaphatják meg a szülők. Az összeg idén tanulónként legfeljebb 33 300 forint, több gyerek esetén többszöröződik. Mivel béren kívüli juttatásról van szó, az adót a munkáltatónak kell megfizetni a támogatás után. Az adó alapja az összeg 1,19-szerese, a támogatást 15 százalékos személyi jövedelemadó és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli.
Szeptember 1-jén mintegy 750 ezer általános iskolás, 210 ezer gimnazista, 210 ezer szakgimnazista (korábban szakközépiskolás) és 96 ezer szakiskolás számára kezdődik el a tanév – közölte Palkovics László oktatási államtitkár. Az elmúlt évek adatai alapján nemcsak a csökkenő születésszám hatása látszik a tanulói létszámban, hanem az is, hogy az iskolafajtákat eltérően érintette a visszaesés.
Általános iskolában még több mint 960 ezren tanultak 2000-ben, a tavalyi tanévben ez a szám még a 748 ezret sem érte el.
A középfokú oktatásban 15 év alatt bekövetkezett mintegy 110 ezres létszámcsökkenést a gimnáziumok szinte meg sem érezték,
csupán néhány ezerrel kevesebb tanuló járt ebbe az intézménytípusba. Nem mondható el ugyanez a szakközépiskolákról és a szakiskolákról, mindkét iskolafajtát nagyjából 25 százalékkal kevesebb fiatal választotta tavaly, mint 2000-ben.
Ezek alapján nem meglepő, hogy az ősszel induló tanévben 55 ezer férőhely maradt üresen. A Magyar Nemzet az Oktatási Hivatal adatai alapján azt írta, a szakgimnáziumok férőhelyeinek csupán 56,3 százalékát sikerült betölteni, míg a szakközépiskoláknál 38,8 százalék ez az arány. A nyolcosztályos gimnáziumokat ezzel szemben 93 százalékig feltöltötték, de a négy- vagy ötosztályos gimnáziumokban is 75 százalékos a mutató.
A tanulói létszámcsökkenéssel párhuzamosan a pedagógusok száma is változott, ám míg a diákok száma több mint 20 százalékkal csökkent a közoktatásban 2000 és 2015 között, a tanároknál a 10 százalékot sem éri el a változás a statisztikai hivatal adatai szerint. Vagyis egy pedagógusra kevesebb diák jut, átlagosan 9,7-9,8-del, kivéve a gimnáziumokat.
Az ezredfordulón ez a szám az általános iskolákban még 10,5 volt, a szakközépiskolákban 12,6, a szakiskolákban pedig 14,4. A gimnáziumokban is kisebb lett a mutató (11,5-ről 10,1), de más okok miatt. Az iskolafajta ugyanis a tanárok körében is népszerű, az elmúlt 15 év során majdnem 2400-zal nőtt a gimnáziumban oktató pedagógusok száma.
