A független vizsgálat nem tárt fel mulasztást, hibát, vétséget vagy elővigyázatlanságot, a hősi halált halt tűzszerészek a munkájukat szakszerűen végezték - ismertette Simicskó István honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérkari főnök annak a belső vizsgálatnak az eredményét, ami a július elsejei hortobágyi bombarobbanás körülményeit igyekezett tisztázni. A balesetben négy tűzszerész meghalt, ötödik társuk pedig súlyosan megsérült.
Az eset körülményeiről eddig annyit lehetett tudni, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő területen mentesítési feladatokat láttak el az 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tűzszerészei, amikor egy 250 kilogrammos - elvileg már hatástalanított - bomba felrobbant.
Hősi halottak
A Magyar Honvédség négy kiválóan felkészült, szakmailag képzett, tapasztalt szakemberét vesztette el a balesetben. A szolgálatteljesítés közben életét vesztett tűzszerészeket - Juhász Attila főtörzsőrmestert, Rózsa János Nándor főtörzsőrmestert, Balázs Ádám őrmestert és Kozár Gábor szakaszvezetőt - a miniszter posztumusz hadnaggyá léptette elő. Emellett az elhunyt hősöknek és a tűzszerész balesetben megsérült Tóth Péter főtörzsőrmesternek, a miniszter által adható legmagasabb kitüntetést, a Hazáért Érdemjelet adományozta Simicskó István.
Az érintett hortobágyi területen tavaly január 26-a óta dolgoznak heti váltásban a katonák, naponta 32-35-en, a hét minden napján. A baleset napján, pénteken 32-en vettek részt a mentesítési munkában, ebből 15-en tűzszerészek voltak.
A tűzszerész raj kiszerelte a gyújtót a bombából, majd a bombatestet elszállították egy központi helyre, ahol másnap megkezdték a bomba megsemmisítését - mondta a részletekről a vezérkari főnök. A megsemmisítés előtt kiszereltek a tűzszerészek minden olyan elemet, amit ki kellett szerelni a bombából a megsemmisítés előtt.
A vizsgálat adatai szerint a tűzszerészek abban a tudatban, hogy minden szakmai, biztonsági lépést elvégeztek a szakmai protokollok szerint, leültek a bomba mellé 5-6 méter távolságra, és várták az ebédet. Ekkor - a túlélő, súlyosan megsérült ötödik tűzszerész beszámolója szerint - egy halkabb pukkanás hallatszott, egy vékony füstcsík szállt fel a bombából, majd megtörtént a robbanás.
A robbanás közvetlen oka a robbanóanyag elöregedése és külső behatásokkal szembeni nagymértékű érzékenysége volt.
Az életben maradt tűzszerész szerint - tolmácsolta szavait a miniszter - annyi esély volt arra, hogy a hatástalanított bomba mégis felrobban, mint hogy a közelében állók ezt túl tudják élni. A mentesítési, hatástalanítási szabályrendszer nagyon szigorú, a NATO-előírásoknak megfelel - emelte ki a miniszter.
Sem a végrehajtó állomány, sem a munkáltató részéről nem merült fel mulasztás vagy szakszerűtlenség, illetve bűncselekmény gyanúja - ismertette a jelentés főbb megállapításait a vezérkari főnök.
A tűzszerész katonai szervezet 70 éves múltja alatt több mint 300 katonáját vesztette el,
arra pedig nincs garancia, hogy a jövőben hasonló eset nem fordul elő - jelentette ki a vezérkari főnök, aki szerint az ilyen tragikus esetek, mint a mostani is azt mutatja, hogy nem elkerülhetők, hiszen a bomba annak ellenére robbant fel, hogy minden résztvevő szakszerűen járt el, és már egy hatástalanított robbanótestről volt szó.
Higgyünk a független szakértői vizsgálatnak
- hárította el a részletekbe menő kérdéseket a vezérkari főnök, amihez a miniszter annyit tett hozzá: sokaknak van a felkészültséget igazoló jogosítványa, és még ha vigyáznak is, akkor is történnek balesetek. Annyi tanulsága a vezérkari főnök szerint mindenképpen van az esetnek, még a bizonytalanság ellenére is, hogy mondjuk messzebb kell menni a munka végeztével vagy felfüggesztésekor egy bombától, még akkor is, ha - mint a miniszter fogalmazott - biztosak lehettek benne, hogy nem robban fel, mert hiszen előtte kiszerelték belőle a gyújtószerkezetet is.
A felrobbant bombában a négyoldalas vizsgálati jelentés szerint TNT és a robbanás erejét fokozó hexogén volt, utóbbi viszont az idő múlásával hajlamos a kristályosodásra, amitől labilissá válik az anyag - ebben az esetben ez okozta a váratlan detonációt.
A négy halálos áldozatot követelő robbanás után derült csak ki, hogy a Magyar Honvédség katonáinak négy éve nincs élet- és felelősségbiztosítása. Vagyis baleset vagy halál esetén csak a honvédelmi miniszter egyéni döntésén múlik, hogy milyen összegű egyszeri juttatásra számíthatnak a sérültek, illetve az elhunytak hozzátartozói.
Az állományra kötött balesetbiztosítást – más biztosítások mellett – még az előző miniszter, Hende Csaba mondta fel a takarékosságra hivatkozva, mondván:
nincs annyi káresemény, amiért megérné havonta tetemes biztosítási díjat fizetni.
Az Origo tárta fel, hogy a belföldön szolgáló hivatásosok mellett
az igazán veszélyes terepnek számító külföldi missziókban szolgáló katonákra sincs biztosítás.
Pedig Afganisztántól Malin át Irakig számos külföldi misszióban vesznek részt magyar katonák. A katonai gépjárművekre sincs már kötelező felelősségbiztosítás - káreseménynél közvetlenül a Honvédség áll helyt.
A korábbi hírek szerint a robbanásban meghalt és súlyosan megsérült tűzszerészek hozzátartozói az esetleges biztosítási összegnél magasabb, több mint tízmilliós nagyságrendű kegyeleti juttatást kaphattak, emellett a Honvédség gondoskodott az elhunyt katonák búcsúztatásáról, temetési segélyt nyújtott, intézkedett az özvegyek nyugellátásáról és az árvaellátásról.
A vizsgálati eredményeket ismertető tájékoztatón Simicskó István beszélt arról is, hogy síremléket állítanak a hősi halott tűzszerészeknek. A személyiségi jogok védelme érdekében konkrét összegek említése nélkül Simicskó István azt is elmondta, hogy
a korábbi biztosítási összegek többszörösét elérő összegű támogatást kaptak a hozzátartozók.
A gyermekek taníttatását ösztöndíjrendszerrel segítik - tette hozzá. A miniszter utalt arra, hogy visszaállítják a korábbi általános biztosítási rendszert a katonákra vonatkozóan.
Simicskó újra biztosíttatna
A korábbi hírek szerint Simicskó István miniszter újra biztosíttatná az összes katonát. A korábbi évek kifizetéseinek adataiból kikövetkeztethető, hogy a honvédség 2017-es tervezett, 353,7 milliárd forintos költségvetéséhez képest viszonylag kis összeg lenne, amibe a teljes hivatásos állomány balesetbiztosításának visszaállítása kerülne. Az Origo kiszámolta, hogy - még ha némi drágulást is feltételezünk a díjakban azóta - a biztosítások ismételt megkötése nem vinne el többet a jövő évi HM-költségvetésből, mint annak 0,14 százalékát. A felmondott szerződések ugyanis nem érték el 2011-ben a félmilliárd forintot sem.
Eddig az sem volt egyértelmű, hogy a hortobágyi területen milyen minőségben dolgoztak lőszermentesítésen a tűzszerészek, amikor a baleset történt. Korábban a sajtóban az is a balesethez vezető lehetséges okként vetődött fel, hogy késésben volt az érintett területen az EU-nál vállalt bombamentesítési projekt, túllépték a határidőt.
A feltételezések szerint ez is szerepet játszhatott abban, hogy a tapasztalt tűzszerészek életüket vesztették. A lap szerint fokozott terhelés nehezedett a terepen dolgozó katonákra.
A hortobágyi területen dolgozó tűzszerészek nem voltak túlterhelve, biztosan nem ez vezetett a tragédiához - jelentette ki a vezérkari főnök. A vizsgálati jelentés tartalmazza a tűzszerészek munkaidő-elszámolását, és a szerint a katonák legrosszabb esetben is legfeljebb 10 órát töltöttek hatástalanítási munkával.
Simicskó István miniszter pedig a kérdésről korábban azt mondta,
a Magyarországon talált robbanószerkezetek hatástalanítása, megsemmisítése a Honvédség tűzszerész alakulatának a feladata.
Más ezt nem is végezheti el, a vizsgálat lezártáig mindenesetre leállították a terület mentesítését. A tájékoztatón elhangzott: a terület mentesítését folytatják, de további szigorításokat vezetnek be a munka során. A vezérkari főnök szerint a héten meghatározzák az újabb biztonsági rendszabályokat, és ezek alapján még ebben a hónapban tudják majd folytatni a munkát. Simicskó István megjegyezte: a meglévő szerződés szerint folytatni kell a hortobágyi területen a munkát.
HM: Tévesek a következtetések
A Magyar Honvédség korábban közleményben utasította vissza a sajtóban megjelent állításokat, amelyek a Honvédelmi Minisztérium által kiadott túlóraadatokat félremagyarázva vonnak le következtetéseket a hortobágyi tűzszerészbaleset okairól. "Aki közvetlen összefüggést sejtetett, az felelőtlen, vagy szándékosan hamisítja meg a tényeket" - írták.