Budapest, 2015. június 12.
Kerékpárok sorakoznak az új Mol Bubi állomás egyikén Budapesten, a XI. kerületi Kosztolányi Dezső téren 2015. június 12-én. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) június 12-étől tizenöt új Mol Bubi gyűjtőállomást helyez üzembe, majd ez év szeptember végéig további hét állomással bővíti a közbringarendszert. Így idén összesen huszonkettő új gyűjtőállomással, hatszáztizenhat dokkolóállással és ötven kerékpárral bővül a közösségi közlekedési rendszer.
MTI Fotó: Marjai János
Vágólapra másolva!
Csaknem 47 millió forintos bevételt termelt az év első felében a Mol Bubi a jegy- és bérleteladásokból és az ingyenes időszakon túli használatból. A budai oldalon újabb gyűjtőállomásokat adnak át, de a kerékpárosklub szerint más területekre is ráférne a bővítés, és a tömegközlekedéssel kombinálva még jobban ki lehetne használni a rendszert. Megkérdeztünk bubisokat is, ki miért tekeri a bérbicikliket.
Több mint két éve működik a budapesti közbringarendszer, a Mol Bubi. A szoftveres problémák miatt 2014-ben több hónapos csúszással elindult szolgáltatás zöld kerékpárjai és dokkoló állomásai mostanra a fővárosi utcakép részévé váltak. Az átadás óta 22 új gyűjtőállomás épült, szeptember végéig pedig további 13 állomással és 120 biciklivel bővült a rendszer. Ezzel összesen 112 kölcsönzési pont és 1270 kerékpár várja a bubisokat.
A belvárosban nagyon jó a lefedettség, de vannak foghíjas területek Forrás: MTI/Marjai János
A Bubinak eddig több mint 55 ezer felhasználója volt, ők összesen 1,4 milliószor kölcsönözték ki a bicikliket, és kétmillió kilométert tekertek. Ez persze a két év termése, idén
júniusban 89 762,
júliusban 82 986,
augusztusban 86 148
alkalommal kölcsönözték ki a bicikliket. Ez azt jelenti, hogy
2016-ban a nyári hónapokban átlagosan napi 2800-3000 volt a bérlések száma.
Igaz, ebben a hétvégék is szerepelnek, miközben a munkanapokon ennél jóval többen tekertek. Az idei rekord június 22-én, szerdán volt, akkor 4370-szer használták a bicikliket.
„A Bubi legfőbb célja a közösségi közlekedés kiegészítése lenne, ha ezt tömegesen felismernék az emberek, meg lehetne duplázni a használók számát” – mondta az Origónak a Magyar Kerékpárosklub elnöke. Kürti Gábor szerint sokan azt hiszik, csak akkor érdemes közbringára ülni, ha csak kerékpárt használva elérik úti céljukat, pedig
más közlekedési módokkal kombinálva sokkal több helyzetben hasznosak a biciklik.
Metrózás után például az utolsó pár kilométer miatt fölösleges 10-12 percet várni a buszra, ha ennyi idő alatt Bubival is oda lehet érni. Sőt, akár az agglomerációból bejáróknak is segíthetnek a zöld bringák. Dunakesziről például – a Váci úti dugóban való ücsörgés helyett – vonattal hamar elérhető a Nyugati pályaudvar, ahonnan be lehet tekerni egy belvárosi munkahelyre. Gyorsabb és kiszámíthatóbb.
Hollandiában szerette meg a biciklizést
Lívia egy éve használja éves bérlettel a Bubit. Gödről bevonatozik a Nyugati pályaudvarra, majd közbringával jut el a Kálvin téri munkahelyére. Korábban Hollandiában élt, ahol megtetszett neki a városi biciklizés. Saját kerékpárral nem is közlekedett Budapesten, csak Bubival. Fontos szempont nála a környezetvédelem, ezért nem jár autóval Budapestre. Elégedett a közbringával, bár kicsit nehéznek találja, de azt mondja, nem teker annyit, hogy ez túlságosan zavarná. Technikai gondok azért előfordulnak, épp aznap, amikor kérdeztük, egyetlen biciklit sem tudott kivenni a dokkolóból, ezért egy másik állomásra kellett átsétálnia.
A Haller utcáig és a Fiumei útig érhetne a hálózat
A civil szervezet vezetője a rendszer tömegközlekedéshez kapcsolódó, „ráhordó” funkcióját erősítené az újabb állomások helyével is. A belvárosban, a Nagykörúton belül nagyon jó a lefedettség, hasznos a II., III. és XII. kerületi 13 új helyszín is, de Kürti Gábor a pesti oldal Nagykörúton kívüli részén nagyon hiányosnak találja a Bubi-pontokat (térkép itt).
Szerinte érdemes lenne a Haller utcáig és a Fiumei út vonaláig kitolni a közbringarendszer határait. Errefelé korábban talán a lopásoktól tartottak, mondja, de ezek a félelmek nem igazolódtak be, és ezen a területen jól kiegészítenék a tömegközlekedést a biciklik. A BKK tájékoztatása alapján valóban elenyésző számú lopás történt a rendszer igénybevételéhez képest:
a két év alatt csupán öt lopás jutott 1,4 millió kölcsönzésre.
Mindegyik esetben előkerült a bicikli, valószínűleg a beépített GPS-nyomkövetőnek köszönhetően.
Megunta a lopásokat, Bubira váltott
Csicsely Zoltán leginkább a Nagykörúton belül használja a zöld bicikliket, elmondása szerint nagyon sok időt nem nyer a tekeréssel, de soha nem kell várakoznia, és tömeg sincs a bringán. Az után váltott közbringára, hogy a harmadik kerékpárját is ellopták, jelenleg három barátjával használnak egy féléves bérletet, így az ár is megoszlik. Többször előfordult vele, hogy menet közben beugrott például egy boltba, emiatt túllépte a félórás ingyenes keretet, és fizetnie kellett a használatért. A biciklikkel nincs baja, de a Müpához és a Nemzeti Színházhoz tenne egy-egy állomást.
Nehéz hajtani a tömör gumival szerelt 24 kilós bicikliket, de ez nem minden használót zavar Fotó: Origo
Az is növelhetné a közbringák népszerűségét és a felhasználói élményt, ha könnyebb lenne velük a haladás. Mintegy 24 kilogrammos súlyukkal ugyanis nem csak nehezek, a tömör gumi miatt még több erőfeszítést igényel a tekerés. Utóbbi már a bevezetés után is a kritikák fő eleme volt, de
hiába ígérte a BKK, hogy megvizsgálja a gumicsere lehetőségét, azóta sem történt előrelépés.
Pontosabban még most is vizsgálódnak: „A BKK még vizsgálja a más típusú gumiabroncsra való átállás műszaki, üzemszervezési és jogi lehetőségeit az üzemeltetés speciális követelményeit is figyelembe véve” – közölték kérdésünkre.
Bubival mutatja meg a várost a vendégeinek
Az 54 éves Viktor két éve minden hétköznap Bubival közlekedik a belvárosban, igaz, télen leteszi a biciklit. Mivel a VII. kerületben lakik, a kerékpártárolás nem egyszerű, és a felesége is jobban örül annak, hogy a közbringa az utcán marad, bár néha ő is használja a Bubit. Sőt, ha külföldi vendégeik vannak, négy biciklit kölcsönöznek, és két keréken mutatják meg a várost. Mindent egybevéve Viktor elégedett a szolgáltatással, de megjegyzi, hogy a dokkoló néha nem adja ki a bringát. Szerinte a lefedett terület is lehetne nagyobb, bár, mivel elég nehéz tekerni a Bubit, hosszabb távon nem biztos, hogy használná.
Fél év alatt 47 milliós bevétel
A közbringarendszer üzemeltetése évente legfeljebb 260 millió forintba kerül. Az összeg akkor lehet kevesebb, ha gyengébb rendelkezésre állási mutatók mellett, illetve télen – a kisebb kihasználtság miatt – kevesebb biciklivel megy a rendszer. A Mol Bubi működését a névadó olajtársaság évente 122 millió forinttal támogatja, a jegyekből, bérletekből, illetve a félóránál hosszabb, fizetős használatból csaknem 47 millió forint folyt be 2016 első félévében a BKK adatai szerint, ami éves szinten akár 100 milliós összeget is jelenthet.
A legtöbb bevétel az ingyenes 30 percen túli használatból, illetve az éves bérletekből jött össze az év első hat hónapjában. A darabszámokat nézve ebben az időszakban napijegyből adtak el a legtöbbet, majd a háromnapos jegy, az éves, illetve a féléves bérlet fogyott leginkább.
Infrastruktúra nélkül nem megy
A kerékpárosklub vezetője összességében nagyon hasznosnak találja a Bubit, de sok kiaknázatlan lehetőséget lát még benne. Egyrészt növelni kellene a lefedettséget, mert
a mostaninál kétszer nagyobb területen háromszor-négyszer annyian használnák a zöld bicikliket.
Ehhez viszont kerékpárosbarát úthálózat is kell – folytatta –, mert a Bubi bevezetése is azon a fontos alapon állt, hogy fejlesztik az infrastruktúrát, még úgy is, hogy a terveknek csak egy része valósult meg. A többi között átjárható hidakra lenne szükség szerinte, jól kerékpározható Bartók Béla útra és még több, a bicikliseknek mindkét irányból megnyitott egyirányú utcára. A VI. és a VII. kerületben például szívesen megnyitják őket, az V. kerületben kevésbé. A forgalmon ugyanis jól látszik: ahol megfelelő az infrastruktúra, ott sok a bubis is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
