Évi százmilliós bevételt hozhat a Bubi

felirat FOTÓ ÁLTALÁNOS kerékpár közbringa KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ Mol felirat
Budapest, 2015. június 12. Kerékpárok sorakoznak az új Mol Bubi állomás egyikén Budapesten, a XI. kerületi Kosztolányi Dezső téren 2015. június 12-én. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) június 12-étől tizenöt új Mol Bubi gyűjtőállomást helyez üzembe, majd ez év szeptember végéig további hét állomással bővíti a közbringarendszert. Így idén összesen huszonkettő új gyűjtőállomással, hatszáztizenhat dokkolóállással és ötven kerékpárral bővül a közösségi közlekedési rendszer. MTI Fotó: Marjai János
Vágólapra másolva!
Csaknem 47 millió forintos bevételt termelt az év első felében a Mol Bubi a jegy- és bérleteladásokból és az ingyenes időszakon túli használatból. A budai oldalon újabb gyűjtőállomásokat adnak át, de a kerékpárosklub szerint más területekre is ráférne a bővítés, és a tömegközlekedéssel kombinálva még jobban ki lehetne használni a rendszert. Megkérdeztünk bubisokat is, ki miért tekeri a bérbicikliket.
Vágólapra másolva!

Több mint két éve működik a budapesti közbringarendszer, a Mol Bubi. A szoftveres problémák miatt 2014-ben több hónapos csúszással elindult szolgáltatás zöld kerékpárjai és dokkoló állomásai mostanra a fővárosi utcakép részévé váltak. Az átadás óta 22 új gyűjtőállomás épült, szeptember végéig pedig további 13 állomással és 120 biciklivel bővült a rendszer. Ezzel összesen 112 kölcsönzési pont és 1270 kerékpár várja a bubisokat.

A belvárosban nagyon jó a lefedettség, de vannak foghíjas területek Forrás: MTI/Marjai János

A Bubinak eddig több mint 55 ezer felhasználója volt, ők összesen 1,4 milliószor kölcsönözték ki a bicikliket, és kétmillió kilométert tekertek. Ez persze a két év termése, idén

  • júniusban 89 762,
  • júliusban 82 986,
  • augusztusban 86 148

alkalommal kölcsönözték ki a bicikliket. Ez azt jelenti, hogy

2016-ban a nyári hónapokban átlagosan napi 2800-3000 volt a bérlések száma.

Igaz, ebben a hétvégék is szerepelnek, miközben a munkanapokon ennél jóval többen tekertek. Az idei rekord június 22-én, szerdán volt, akkor 4370-szer használták a bicikliket.

„A Bubi legfőbb célja a közösségi közlekedés kiegészítése lenne, ha ezt tömegesen felismernék az emberek, meg lehetne duplázni a használók számát” – mondta az Origónak a Magyar Kerékpárosklub elnöke. Kürti Gábor szerint sokan azt hiszik, csak akkor érdemes közbringára ülni, ha csak kerékpárt használva elérik úti céljukat, pedig

Metrózás után például az utolsó pár kilométer miatt fölösleges 10-12 percet várni a buszra, ha ennyi idő alatt Bubival is oda lehet érni. Sőt, akár az agglomerációból bejáróknak is segíthetnek a zöld bringák. Dunakesziről például – a Váci úti dugóban való ücsörgés helyett – vonattal hamar elérhető a Nyugati pályaudvar, ahonnan be lehet tekerni egy belvárosi munkahelyre. Gyorsabb és kiszámíthatóbb.

Hollandiában szerette meg a biciklizést

Lívia egy éve használja éves bérlettel a Bubit. Gödről bevonatozik a Nyugati pályaudvarra, majd közbringával jut el a Kálvin téri munkahelyére. Korábban Hollandiában élt, ahol megtetszett neki a városi biciklizés. Saját kerékpárral nem is közlekedett Budapesten, csak Bubival. Fontos szempont nála a környezetvédelem, ezért nem jár autóval Budapestre. Elégedett a közbringával, bár kicsit nehéznek találja, de azt mondja, nem teker annyit, hogy ez túlságosan zavarná. Technikai gondok azért előfordulnak, épp aznap, amikor kérdeztük, egyetlen biciklit sem tudott kivenni a dokkolóból, ezért egy másik állomásra kellett átsétálnia.

A Haller utcáig és a Fiumei útig érhetne a hálózat

A civil szervezet vezetője a rendszer tömegközlekedéshez kapcsolódó, „ráhordó” funkcióját erősítené az újabb állomások helyével is. A belvárosban, a Nagykörúton belül nagyon jó a lefedettség, hasznos a II., III. és XII. kerületi 13 új helyszín is, de Kürti Gábor a pesti oldal Nagykörúton kívüli részén nagyon hiányosnak találja a Bubi-pontokat (térkép itt).

Szerinte érdemes lenne a Haller utcáig és a Fiumei út vonaláig kitolni a közbringarendszer határait. Errefelé korábban talán a lopásoktól tartottak, mondja, de ezek a félelmek nem igazolódtak be, és ezen a területen jól kiegészítenék a tömegközlekedést a biciklik. A BKK tájékoztatása alapján valóban elenyésző számú lopás történt a rendszer igénybevételéhez képest:

a két év alatt csupán öt lopás jutott 1,4 millió kölcsönzésre.

Mindegyik esetben előkerült a bicikli, valószínűleg a beépített GPS-nyomkövetőnek köszönhetően.

Megunta a lopásokat, Bubira váltott

Csicsely Zoltán leginkább a Nagykörúton belül használja a zöld bicikliket, elmondása szerint nagyon sok időt nem nyer a tekeréssel, de soha nem kell várakoznia, és tömeg sincs a bringán. Az után váltott közbringára, hogy a harmadik kerékpárját is ellopták, jelenleg három barátjával használnak egy féléves bérletet, így az ár is megoszlik. Többször előfordult vele, hogy menet közben beugrott például egy boltba, emiatt túllépte a félórás ingyenes keretet, és fizetnie kellett a használatért. A biciklikkel nincs baja, de a Müpához és a Nemzeti Színházhoz tenne egy-egy állomást.
Nehéz hajtani a tömör gumival szerelt 24 kilós bicikliket, de ez nem minden használót zavar Fotó: Origo

Az is növelhetné a közbringák népszerűségét és a felhasználói élményt, ha könnyebb lenne velük a haladás. Mintegy 24 kilogrammos súlyukkal ugyanis nem csak nehezek, a tömör gumi miatt még több erőfeszítést igényel a tekerés. Utóbbi már a bevezetés után is a kritikák fő eleme volt, de

hiába ígérte a BKK, hogy megvizsgálja a gumicsere lehetőségét, azóta sem történt előrelépés.

Pontosabban még most is vizsgálódnak: „A BKK még vizsgálja a más típusú gumiabroncsra való átállás műszaki, üzemszervezési és jogi lehetőségeit az üzemeltetés speciális követelményeit is figyelembe véve” – közölték kérdésünkre.

Bubival mutatja meg a várost a vendégeinek

Az 54 éves Viktor két éve minden hétköznap Bubival közlekedik a belvárosban, igaz, télen leteszi a biciklit. Mivel a VII. kerületben lakik, a kerékpártárolás nem egyszerű, és a felesége is jobban örül annak, hogy a közbringa az utcán marad, bár néha ő is használja a Bubit. Sőt, ha külföldi vendégeik vannak, négy biciklit kölcsönöznek, és két keréken mutatják meg a várost. Mindent egybevéve Viktor elégedett a szolgáltatással, de megjegyzi, hogy a dokkoló néha nem adja ki a bringát. Szerinte a lefedett terület is lehetne nagyobb, bár, mivel elég nehéz tekerni a Bubit, hosszabb távon nem biztos, hogy használná.

Fél év alatt 47 milliós bevétel

A közbringarendszer üzemeltetése évente legfeljebb 260 millió forintba kerül. Az összeg akkor lehet kevesebb, ha gyengébb rendelkezésre állási mutatók mellett, illetve télen – a kisebb kihasználtság miatt – kevesebb biciklivel megy a rendszer. A Mol Bubi működését a névadó olajtársaság évente 122 millió forinttal támogatja, a jegyekből, bérletekből, illetve a félóránál hosszabb, fizetős használatból csaknem 47 millió forint folyt be 2016 első félévében a BKK adatai szerint, ami éves szinten akár 100 milliós összeget is jelenthet.

A legtöbb bevétel az ingyenes 30 percen túli használatból, illetve az éves bérletekből jött össze az év első hat hónapjában. A darabszámokat nézve ebben az időszakban napijegyből adtak el a legtöbbet, majd a háromnapos jegy, az éves, illetve a féléves bérlet fogyott leginkább.

Infrastruktúra nélkül nem megy

A kerékpárosklub vezetője összességében nagyon hasznosnak találja a Bubit, de sok kiaknázatlan lehetőséget lát még benne. Egyrészt növelni kellene a lefedettséget, mert

Ehhez viszont kerékpárosbarát úthálózat is kell – folytatta –, mert a Bubi bevezetése is azon a fontos alapon állt, hogy fejlesztik az infrastruktúrát, még úgy is, hogy a terveknek csak egy része valósult meg. A többi között átjárható hidakra lenne szükség szerinte, jól kerékpározható Bartók Béla útra és még több, a bicikliseknek mindkét irányból megnyitott egyirányú utcára. A VI. és a VII. kerületben például szívesen megnyitják őket, az V. kerületben kevésbé. A forgalmon ugyanis jól látszik: ahol megfelelő az infrastruktúra, ott sok a bubis is.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!