Katonás viselkedésű, értelmes, de távolságtartó – a megkérdezett falusiak szinte mind így jellemezték a bőnyi rendőrgyilkosság gyanúsítottját.
A 76 éves férfi nevét nem árulták el a hatóságok, a faluban így is mindenki tudja, hogy Győrkös Istvánról van szó. Sokan megemlítették, hogy egy „furcsa szekta”, militáns csoport vezetője – bár szervezetéről, a több mint 20 éve működő Magyar Nemzeti Arcvonalról név szerint alig hallottak,
a telkein gyakorlatozó kopasz, bakancsos fiatalok látványa mindenki számára feltűnő és riasztó volt.
A szerda reggeli lövöldözésről, majd a gyilkosságról kiszivárgó hírek felkavarták a helyieket.
Az öregnél egymást érték a házkutatások.
Nem hittem volna, hogy mégis tart fegyvert, pláne, hogy embert ölne” – mondta fejét csóválva a helyi gazdaboltban bevásároló férfi, egy templomba igyekvő idős nő viszont amiatt aggódott, hogy mit fognak most gondolni az emberek a bőnyiekről.
Az asszonyt csak némileg nyugtatta meg a tudat, hogy Győrkös István egyébként nem tősgyökeres bőnyi: 20 éve költözött családjával a településre, és megvették a Szabadság úti házat, majd néhány telket a Szőlőhegyen. Egyébként a férfi visszavonultan élt, csak felszínes kapcsolatot tartott a falubeliekkel.
Négy éve azonban egyik fia meghalt, és egy, az Origónak névtelenül nyilatkozó helybéli szerint ezután csak még inkább emberkerülővé vált.
Hogy ámokfutását mi váltotta ki, nem egyértelmű, de a gyanúsított október 26-án reggel fél nyolckor gépkarabéllyal támadt a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatáshoz kirendelt nyomozóira.
Lapértesülések szerint a rendőrök egyébként eleve illegális fegyvertartás gyanúja miatt érkeztek a címre, más hírek szerint a Teréz körúti robbantással kapcsolatos ellenőrzésekkel összefüggésben.
A nyilas vezető összesen hat lövést adott le, és fejbe lőtte Pálvölgyi Pétert, az NNI őrnagyát, aki a helyszínen meghalt.
A megtámadott rendőrök viszonozták a tüzet, a támadó pedig maga is megsérült – ezután a házában elbarikádozta magát, és azzal fenyegetőzött, hogy
bárki jön még, agyon fogja lőni.
A férfit végül a Terrorelhárítási Központ győri bevetési egysége fogta el, fegyverhasználat nélkül, amit az is segített, hogy a lövöldöző sebesülése miatt maga is legyengült.
A gyanúsítottat kórházi ellátása után őrizetbe vették. Az akcióban személyesen részt vett Hajdú János, a TEK vezérőrnagya, az elfogásról készült videón pedig jól látható a gyilkos fegyver, egy optikával házilag ellátott, AMD-típusú gépkarabély is, a hozzá tartozó teli tárral.
Az Origónak névtelenül nyilatkozó, a rendőrséghez közelálló forrásunk szerint
Győrkös szándékosan lőhetett fejre,
ez nem egy kósza sorozat kapáslövése volt. " Képzett és elszánt, katonaviselt emberről van szó, aki ismeri a fegyverét, rendszeres lőgyakorlatokat tartott embereivel. A halálos találat utáni négy-öt lövés talán már nem volt pontos, mivel akkor már a rendőrök visszalőttek, és ő maga is vérzett, de az első szinte biztosan célzott" - vélekedett a megszólaló.
Az ügyben még szerda délután rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az ORFK, a TEK és a Központi Nyomozó Főügyészség.
Mivel a nyomozás még nagyon az elején tartott, kérdéseket nem lehetett feltenni, Hajdu János TEK vezérőrnagy és Papp Károly országos főkapitány csak szűkszavúan beszélt az eset hátteréről, körülményeiről. A hírzárlatra jellemző, hogy amikor a tűzharc után a sebesültek számáról és állapotukról érdeklődtünk, a máskor szívesen nyilatkozó Győrfi Pál is a Központi Nyomozó Ügyészséghez irányított minket.
Nem mellékes szál az ügyben, hogy a bőnyi rendőrgyilkos egyik fia fegyverművesként dolgozott, de így is kérdés, hogy az idős férfi hogyan juthatott hozzá újabb gépkarabélyhoz, ha
ő és szervezete a hatóságok látókörében volt.
Győrköst először 1993-ban ítélték el illegális fegyver -és lőszertartás miatt, akkor azonban csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
Kérdeztük a hatóságokat, miért a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei indultak házkutatásra, miért nem a terrorelhárítást küldték ki. Eddig a TEK válaszolt, ők úgy fogalmaztak, hogy "a rendvédelmi szervek értesítése alapján részükre
kizárólagos hatáskörrel végzi
többek között a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres személyek előállítását."
Magyarán, mindenhol először az ő kommandósaik törnek ablakot-ajtót, ahol fegyveres gyanúsítottra számítanak - itt viszont
nem tették, mert nem szóltak nekik.
Győrkös István radikális elkötelezettsége egyébként annyira közismert, hogy személye és csapata, a Magyar Nemzeti Arcvonal is külön Wikipédia-szócikket kapott. A férfi saját állítása szerint 1956-ban börtönbe került, ahol a nyilas rabtársakon keresztül megismerkedett a nemzetiszocializmus és a hungarizmus eszméivel.
1989-ben Győrben aztán megalapította első saját szervezetét a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportokat – de őt és társait szinte azonnal beperelték és felfüggesztett börtönre is ítélték elveik nyílt propagálása miatt. A per lezárása után, 1992-ben változtatta meg a szervezet nevét Magyar Nemzeti Arcvonalra, a radikális csoport pedig hamarosan akcióba is lépett: 1992. október 23-án
kifütyülték Göncz Árpádot,
aki a mikrofonhoz lépése után el sem tudta kezdeni ünnepi beszédét, és pár perc után fel is hagyott a kísérletezéssel.
Győrkös ugyanakkor részt vett a hungarista mozgalom szervezésében és irányításában is: Tatár Imre, a mozgalom egyik alapítója 1994-ben egyfajta társelnöki rendszert hozott létre, Győrkös pedig társelnökként vezette a mozgalmat Tatár, Ekrem-Kemál György és az ausztrál hungaristák küldötteként ismert, de orosz propaganda terjesztésével is hírbe hozott Szabó Albert mellett.
Tatár 1995-ös halála után Győrkös István állítólag egyeduralomra tört, ami a mozgalom felaprózódásához, végül széteséséhez vezetett – a férfi azonban tovább vezette a (radikális ellenfelei által elitistának tartott) Magyar Nemzeti Arcvonalat.
Talán kevesen tudják, de Győrkös találta ki a becsület napját is: 1997-ben rendezték meg az első, a német és magyar alakulatok budai kitörésére emlékeztető rendezvényt, ami a magyar radikális szélsőjobb legnagyobb éves megmozdulásává vált.
A Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal jelenleg valószínűleg a legaktívabb hungarista csoport - írtuk tegnapi cikkünkben. A szervezet rengeteg szállal kapcsolódik a Jobbikhoz is. Ők voltak, akik folyamatosan támadták Szegedi Csanádot zsidó származása miatt, és ők szivárogtatták ki azt a hangfelvételt, melynek révén kiderült, hogy Szegedi Csanád uniós forrásokból ígért pénzt az őt származásával zsarolónak. A neonáci MNA ráadásul azzal a Betyársereggel működik együtt, amelynek vezetője Tyirityán Zsolt – aki korábban a Magyar Nemzeti Arcvonal aktivistája is volt –, Vona Gábor Jobbik-elnök személyes jó barátja.
„Radikális ellenállás, katonás jellem és fegyverimádat – a jelek mind egy irányba mutattak, mondta az Origónak Végh József kriminálpszichológus, egykori túsztárgyaló –, egy ilyen eszmeiségű és jellemű férfinál nagy a valószínűsége, hogy előbb-utóbb éles harcban is részt akar venni.”
Végh szerint az sem kizárt, hogy
a férfi dicsőségnek élte meg, hogy a TEK-et kell az elfogására küldeni,
és valószínűleg „bajtársainak” is üzenni akart fellépésével.
Azoknak a társaknak, akik a szőlőhegyi birtokán gyakorlatoztak, célba lőttek airsoft- és paintballpuskákkal, és folyamatosan készültek egy lehetséges fegyveres összecsapásra – a gyakorlatokról szóló videókat pedig közösségi oldalakon is megosztották.
Győrkös Istvánt csütörtök délután előzetes letartóztatásba helyezték, és a tököli rabkórházba szállították.
A gyanúsított ellen hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberölés és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt rendeltek el nyomozást, büntetése akár életfogytiglani szabadságvesztés is lehet.