Orbán: Kigyógyítottuk hazánkat a diktatúra szövődményeiből

Díszünnepség az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján. Beszédet mond Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. 2016.10.23.

Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az "elszovjetesedéstől" – mondta Orbán Viktor vasárnap Budapesten, a Kossuth Lajos téren, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján rendezett állami díszünnepségen. A kormányfő beszédében "évezredes igazságként" azt is mondta: "fő dolgokban egység, egyebekben szabadság és mindenekben szeretet". Orbán Viktor előtt Andrzej Duda lengyel elnök is beszédet tartott, sok lengyel zászlót is lehetett látni a téren.

A miniszterelnök október 23-át a büszkeség napjának nevezte. "1956 októberének fényes emléke mindannyiunké", közös örökség, amely 60 év után is felemel, megtisztít – mondta, hangsúlyozva:

1956 hőseinek köszönhetően még a magyar történelem legsötétebb éveiben, a szovjet megszállás alatt is volt mire büszkének lenni.

Hangsúlyozta: a magyarok sohasem mondanak le a szabadságról. Kiemelte: 1956 októberében Budapesten "a történelem menete fordulatot vett", a "megjövendölt kommunista világforradalom helyett kitört a kommunista világ elleni forradalom", és "megüzentük a Nyugatnak", hogy a Szovjetunió sebezhető, valamint hogy ezen a világon csak a templomok tornyán lévő csillagok maradandók.
Kifejtette: a magyarok a kommunizmust és a szovjet megszállást is túlélték, "ma felemelt fővel, erőnk teljében, egy erős Magyarország magabiztos fiaiként" állhatunk itt. A kommunista pártállamot megdöntöttük, a szovjeteket hazaküldtük, és kigyógyítottuk hazánkat "a diktatúra szövődményeiből" – fogalmazott.

Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A kormányfő szerint 1956-ban a rendíthetetlennek hitt szovjet kommunizmus olyan sebet kapott, amelyből már nem tudott felépülni, 1956 után vezetőivel együtt "elvitte az ördög".

Úgy látja, senki sem tudhatja, honnan van erő és készség a magyarokban, akik a semmiből támadva "parittyás Dávidként minden száz évben egyszer a legnagyobb csodákra képesek".

Talán ugyanaz az ősi tudás van bennünk, mint két és fél ezer éve a görögökben, akik hitték, hogy a boldog élet titka a szabadság, a szabadság titka pedig a bátorság – vélekedett.
Orbán Viktor hangsúlyozta: nekünk, magyaroknak van tehetségünk a szabadsághoz; ám

a szabadság nem egy állapot, ahova eljuthatunk, hanem egy létforma,

"olyan, mint az úszás: aki abbahagyja, elsüllyed".

Úgy vélte, 1956 őszén mindenki láthatta a szabadságot a maga szépségében. "A szabadság, ha magyar, még halálában is csodálatos", "bár jeltelen sírba, arccal a föld felé, kátránypapírba csavarva, lábát szögesdróttal összekötözve temették el", mégis feltámadt, itt van közöttünk ma is – mondta.
Beszédét azzal folytatta, ha egy nemzet feladja függetlenségét, bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé; "a birodalmak bekebelező és megemésztő étvágyával szemben csak a saját nemzeti függetlenségünk védhet meg bennünket". Mint fogalmazott, "a szovjet birodalomnak is azért akadtunk meg a torkán", mert "ragaszkodtunk nemzeti eszménkhez".

Szerinte ma ezért sem fogadható el, hogy az EU-t modern kori birodalommá alakítsák, hogy a szabad európai nemzetek szövetségének helyére egy európai egyesült államok lépjen.

Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az "elszovjetesedéstől", attól, hogy "el akarják dönteni helyettünk, kivel és hogyan éljünk együtt a saját hazánkban" – jelentette ki.

Mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában”

– mondta.

Azzal folytatta: 1956 örököseiként "nem fogadhatjuk el, hogy Európa elvágja azokat a gyökereit, amelyek valaha naggyá tették, és nekünk is segítettek a kommunista elnyomás túlélésében". Nincs szabad, erős, tekintélyes és tiszteletre méltó Európa a nemzetek éltető ereje és a kereszténység két évezredes bölcsessége nélkül – tette hozzá.

Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Arról is beszélt: a történelem 30 évente a kontinens jövőjéről szóló viták fősodrába löki Magyarországot: így volt ez 1956-ban, amikor "keleti határainkon túlra akartuk tolni a vasfüggönyt"; 1989-ben, amikor "nekünk kellett megnyitnunk a határt, hogy német a némethez utat találhasson"; 2015–2016-ban pedig "nekünk kell lezárnunk a határt, hogy megállítsuk a délről özönlő népvándorlást".

A miniszterelnök kijelentette: akkor is helytállunk, ha azok támadnak ránk hátulról, akiket valójában védelmezünk.

Van bátorságunk szembenézni az igazságtalansággal, hiszen az nem ad felmentést a kötelesség teljesítése alól, ezért "ránk Európa mindig számíthat" – hangoztatta.
"Drámai helyzetek, erős ellenfelek, súlyos tétek mindig lesznek, de ez nem ok arra, hogy úrrá legyen rajtunk a félelem" – fogalmazott. Közölte: nem engedhetünk teret a terroristáknak, akik hadat üzentek a nyugati világnak, a haszonlesőknek, akik a jobb sorsra vágyakozók százezreit indítják Európa felé, és a naiv lelkeknek, akiknek fogalmuk sincs, milyen végveszélybe sodorják Európát és önmagukat.

Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Orbán Viktor szerint Magyarország a nehezebb úton indult el,

amikor bevándorlók helyett saját gyerekeket, spekuláció és segély helyett munkát, adósrabszolgaság helyett saját lábon állást, feltett kéz helyett a határvédelmet választottuk.

A miniszterelnök arról is beszélt: "nincs győzelem a szívek felemelése nélkül", 1956-ban sem lett volna nélküle. Hiába a politikai erőfölény, a parlamenti többség, az új alkotmány, most sem lehetséges a győzelem a szívek felemelése, Magyarország és a magyarok lelki ébredése nélkül – mutatott rá. Hozzátette: évezredes igazság, hogy "fő dolgokban egység, egyebekben szabadság és mindenekben szeretet".

A díszünnepséget Juhász Péter és az Együtt aktivistái próbálták megzavarni, körülbelül százan. Bár korábban azt ígérték, hogy csak Orbán Viktort fogják kifütyülni az Együtt aktivistái, valójában végigfütyülték, -sípolták és -kiabálták az ünnepi műsort, a magyar és a lengyel himnusz alatt is fütyültek, és kifütyülték Andrzej Duda lengyel elnököt is. Őt mint az ünnepség díszvendégét Orbán Viktor külön köszöntötte, a magyar és a lengyel nép barátságát pedig két szabadságszerető, bátor nemzet ezeréves barátságaként jellemezte. A tömegben a magyar mellett sok lengyel zászló is volt.

Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A lengyel elnök beszéde kezdetén egy 1956-os forradalmi röpcédula szövegét idézte magyarul és lengyelül:

Lengyel–magyar barátságot/Jólétet és szabadságot!

Azt mondta, a magyarok mindig a lengyelek barátai voltak, és a jövőben, a legnehezebb pillanatokban is mindig számíthat Magyarország Lengyelországra. Elmondta, hogy a magyar forradalom előképének tekintett 1956. júniusi poznani munkásfelkelés résztvevői ugyanezt akarták: méltó életet és szabadságot, mindazt, amit a kommunizmus elrabolt tőlük. Hozzátette: a magyarok ennél is továbbmentek, a szovjet csapatok kivonását, függetlenséget, önrendelkezést, többpártrendszert követeltek. A térséget uraló Szovjetunió ezt nem tűrhette: elküldte tankjait, hogy letörjék a nyughatatlan magyarokat.

Ezrek haltak meg, óriási árat fizettetek, de végül is, évtizedek múltán, sok szenvedés és áldozat árán sikerült visszaszereznetek a szabadságot. Akik a szívükben hordják a szabadságot, azokat semmi sem törheti meg. Visszaszereztétek a szabadságot, és most építitek a jóléteteket.

– mondta a lengyel elnök, meggyőződését fejezve ki, hogy tisztességes munkával lengyelek és magyarok a szabadság után azt a jólétet is meg fogják szerezni, amely a nyugati társadalmakban általános.