A nyomozók szerint a támadás mögött zavarkeltés éppúgy meghúzódhat, mint az állam elleni bosszú; az utóbbit pedig személyes sértettség éppúgy motiválhatta, mint akár a harctéri depresszió, azaz a poszttraumatikus stressz szindróma – írja a Magyar Idők.
A biztonsági kamerák felvétele alapján pokolgépekhez értő szakember lehet a robbantó, aki pontosan megtervezte a támadást.
A cikk szerint a férfi nagy valószínűséggel kiképzést kaphatott robbantástechnikából vagy tűzszerészetből. A végrehajtás menete, a nagy önuralom pedig arra utal, hogy korábban már robbantott, elképzelhető, hogy bevetésen, harctéri körülmények között szerezte a gyakorlatot. Éppen ezért a százfős nyomozócsoport egyik egysége
azokat is sorba veszi, akik kiképzett katonaként szolgáltak külföldön éles helyzetben, majd leszereltek, esetleg elbocsátották őket például fegyelmi okokból.
Azokat is feltérképezik, akik az egyenruhát levetve elszegődtek zsoldosnak. Az elemzéshez a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat segítségét kérik.
A Magyar Idők úgy tudja, hogy az egykor mélységi felderítőként szolgálók közül néhányan a nemzetközi piacon kamatoztatják speciális szakmai tudásukat. Róluk a katonai titkosszolgálatnak tudnia kell. Ahogyan azokról is, akik harcoltak a leszerelt felderítők közül például a délszláv háborúban. Feltérképezik a harctéri körülmények között szolgált és az ott tapasztaltak miatt poszttraumatikus stressz szindrómában szenvedőket.