Olyan, megyei listákon alapuló választási rendszerre tett javaslatot az MSZP, amelyben egyenes az arányosság a pártokra leadott szavazatok és a parlamenti mandátumok között. A párt által készített választási rendszert november 10-én, csütörtökön mutatta be Molnár Zsolt országgyűlési képviselő.
A párt országos elnökségének tagja a Választás Magyarországon: egy új alternatíva című konferencián azt mondta, a jelenlegi rendszer jelentősen aránytalan, szélsőségesen többségi, egy párt érdekei szerint épül fel. Torzak az egyéni választókerületek is, és mivel ezeket a hibákat nem lehet kis módosításokkal korrigálni, vitát indít az MSZP az új választási rendszerről - közölte.
Az egyfordulós rendszer megtartaná a 199 parlamenti képviselői helyet, amiből 196-ot a tizenkilenc megyei listán, hármat pedig határon túli listán osztanának ki. A megyei listán elnyerhető mandátumok számát lakosságszám-arányosan határoznák meg.
A megyei listán elnyerhető mandátumok számát lakosságszám-arányosan határoznák meg,
például Budapesten 34, Pest megyében 24, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 13, Nógrádban 4 mandátumot lehetne szerezni. A listaállításhoz a választók 1 százalékának támogatása lenne szükséges, például a fővárosban 3400, Nógrádban 1600 ajánlás kellene hozzá.
A párt javasolja a levélszavazatok lehetőségének egységesítését, hogy minden, a szavazás napján külföldön tartózkodó élhessen vele, és ragaszkodnak a női kvóta bevezetéséhez is. Átalakítanák a kampánytámogatást is,
az 1 százalékos eredményt el nem érő listák állítóinak vissza kellene fizetniük a támogatást
az úgynevezett kamupártok kiszűrése érdekében. Indokoltnak tartják azt is, hogy megtiltsák a kormányzati és önkormányzati hirdetéseket kiírt választások esetén.
A szocialista politikus jelezte: kidolgoztak egy vegyes (egyéni választókerületi és listás) rendszert is, a jelenleginél több mandátummal, ezt később mutatják be.
Molnár Zsolt kérésre válaszolva elmondta, hogy javaslatukat megküldik a pártoknak, szakértőknek, nemzetközi szervezeteknek.
Minimum célkitűzésnek nevezte, hogy 2018-ig érjenek el eredményt a levélszavazás, a kamupártok és a választási hirdetések ügyében.
"Az egész rendszer átalakítása nehezebb" - tette hozzá.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a mostani parlamenti választási rendszert az országgyűlés nem konszenzussal hozta létre, ezért szakmai vitát kell kezdeni arról, hogy miként lehet átalakítani.
Azt mondta, a parlamenti pártok konszenzusán alapuló választási rendszert kell kidolgozni.
Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának alelnöke pedig azt mondta, a hatályos rendszer nem jogállami, mert előfordulhatott benne, hogy a parlamentbe bejutó ellenzéki pártok összességében több szavazatot kapnak, mint a kormánypárt, utóbbi mégis kétharmados többséget szerzett.