Nem hozott áttörést 2016 a parlamentben frakcióval, vagy legalább képviselővel rendelkező pártok számára. Az LMP azzal hívta föl magára a figyelmet, hogy Schiffer András otthagyta a parlamenti frakciót, az Együtt a Juhász Péter körüli zűrös ügyekkel vettette magát észre. A Párbeszéd Magyarországból Párbeszéd lett, míg a Liberálisok az Igen melletti kampánnyal adtak hírt magukról.
A LMP 2016-ban átesett egy frakcióvezető-váltáson, de úgy tűnik, hogy az ökopárt nem tud feljebb lépni a parlamenti küszöb körüli szintről. Az alakulat vidékjárást is szervezett, valamint beállt a Gőgös Zoltán által kezdeményezett földügyi népszavazásba, de nem sikerült megfelelő mennyiségű aláírást összegyűjteniük. Az LMP eldöntötte, hogy 2018-ban önállóan indul a választáson, de szinte biztosnak tűnik, hogy 2017-ben is megpróbálják őket valamilyen összefogásba berántani.
Az Együtt nevezetű pártalakulat ebben az évben a Juhász Péter körüli zűrös ügyektől volt hangos. Többek között az is kiderült róla, hogy Nizzába, a világ egyik legdrágább üdülőhelyére, a francia Riviérára vitte el élettársát, gyerekei édesanyját. A luxusút azért volt különösen érdekes, mert Juhász folyamatosan
azt állította, hogy baráti adományokból képes csak megélni.
Juhász Péter az utazással kapcsolatban az Origónak azt mondta "többen tudják tanúsítani, hogy egy barátom meghívására voltam Nizzában, minden saját költség nélkül".
Juhász Péter azt is bevallotta, hogy kapcsolatban áll Portik Tamással, akit gyilkosságra való felbujtásért 15 év börtönre ítéltek. Juhász azt állította, hogy egy összeállítást készített Portik Tamásnak, de később már csak arról beszélt, hogy a saját Facebook-posztjait nyomtatták ki a szerinte az internetet használni nem tudó F. Erikának, aki Portik Tamás munkatársa. Juhász tagadta, hogy ismerné a jogerősen 15 évre elítélt bűnözőt, de azt elismerte, hogy – F. Erikán keresztül – Portiktól kapta azt a képet, amivel azt akarta bizonyítani, hogy Portik és Rogán Antal ismeri egymást.
Az évet még Párbeszéd Magyarországként kezdte a mostanra Párbeszédnek nevezett alakulat. Emblematikus alakjuk Karácsony Gergely zuglói polgármester, akinek tevékenységével kapcsolatban rengeteg a lakossági és szakmai kritika a XIV. kerületben. Zugló gyakorlatilag csak a botrányoktól volt hangos az idei évben: kezdve az eltűnt MSZP-s képviselőtől, a beruházások minimálisra csökkenésén át odáig, hogy
a tél elején egy óvoda gyerekei maradtak fűtés nélkül.
A Fodor Gábor vezette Liberálisok az október 2-i kvótareferendumon mutatták meg igazán magukat, amikor is az igen mellett kampányoltak. Több mint 55 ezer szavazatot sikerült összeszedniük, ami arra már elegendő lehet, hogy egy 2018-as önálló indulás esetén elérjék az egyszázalékos, állami támogatásra jogosító küszöböt, de a bejutásra már kevés lenne. A pártot az év végén otthagyta Bognár Zoltán, aki 2014-ben volt a főpolgármester-jelöltjük.
Egy párt sikerességét a támogatottságának változása jelzi, és ebből a szempontból lényegi változás nem történt a kis pártok köreiben – erről már Boros Tamás, a Policy Solutions vezetője beszélt az Origónak. Igazából sem nem sikeres, sem nem sikertelen év volt számukra 2016, mivel legalább nem omlottak össze – tette hozzá. Különbségek természetesen vannak.
Az LMP támogatói és nevének ismertsége jóval biztosabb, mint a többi pártnak. Minden kutatás a küszöb köré méri az LMP-t, míg a többiekről nem lehet ezt elmondani. Schiffer András hivatalos távozása óta
nem nagyon látszik, hogy milyen politikát folytatna az LMP.
Ez egyben esély, hogy új szereplők jelenjenek meg, de az eltűnés felé vezető út is lehet. Új szavazókat azonban nem tudott megszerezni az LMP – mondta Boros Tamás.
Az Együtt leginkább az antipopulista fordulattal jellemezhető, szakpolitikákról beszélő párt, erős antikorrupciós vonalat visz. Náluk tipikusan látszik, hogy az egyik legtöbbet szereplő politikusuk Juhász Péter. Az ő akcióiból a párt nem tudott profitálni – mondta az elemző. Úgy látja, a kis pártok kampányidőszakon kívül nem nagyon tudnak szavazókat szerezni. A kis pártok mindig a választások előtt tűnnek föl, mivel akik nem figyelnek a politikára, azok akkor kezdenek el érdeklődni. Éppen emiatt az újak ki tudnak ugrani az ismeretlenségből – tette hozzá.
A pártok szempontjából a választási indulás technikai feltételei másodlagosak. Egészen addig, míg olyan pártokról beszélünk, akik csak pár százalékot érnek el, addig a bázis növelése a cél. Ha feloldódnak egy nagyobb egységben, akkor soha nem tudnak elérni ennél jobb eredményt. Egy-két politikus bejutása fontos dolog, de
ebben az esetben is megmaradnak mikropártnak
– mondta a Policy Solutions elemzője.
Az LMP-nek van esélye, hogy önállóan kerüljön be, ezt nem áll érdekében feladni. Azonban az ökopárt akkor fog részt venni egy együttműködésben, ha reális esélye van a kormányváltásnak, és az ő szavazóik is ebbe az irányba tolják őket – mondta Boros Tamás. Az elemző szerint a kis pártok számára az egyik alternatíva, ha együtt indulnak az MSZP-vel és a DK-val.
A másik lehetőség, hogy a kis pártok indulnának együtt az MSZP-DK-val szemben. Ezzel lehet esélyük, hogy bejussanak, ami egyébként a saját érdekük is. Azonban ezzel megakadályozhatják a kormányváltást – mutatott rá Boros Tamás. Amíg a kormány és ellenzék támogatottsága között ilyen nagy a különbség, addig csak
arra jók ezek a szervezetek, hogy a kétharmadot megakadályozzák.
Ha pedig kicsi a különbség, akkor a domináns ellenzéki szereplő gondolhatja úgy, hogy egyedül is le tudja dolgozni azt a pár százalékot, amire a győzelemhez szüksége van – zárta szavait az elemző.