2011 óta működik a Széchenyi Tőkebefektetési Alap. Milyen céllal jött létre?
A cél az induláskor a hazai kis és középvállalkozások versenyképességének javítása volt. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap magyar kis- és középvállalkozásokban részesedést szerez – tőkebefektetéssel. Ezzel megerősíti a céget, amely így
fejleszteni tud, növeli árbevételét, aztán emelheti a munkabéreket, sőt marketingre is többet fordíthat. Mentoráljuk is a céget - tanácsokat adunk, figyeljük fejlődését.
A vállalkozás néhány év alatt sikeressé vagy még sikeresebbé válik, aztán 3-5 év múlva az Alap kiszáll a cégből.
Mit kérnek cserébe, ha befektetnek egy vállalkozásba több tíz vagy akár több 100 millió forintot?
Mindenekelőtt a befektetéssel tulajdonrészt szerez a Széchenyi Tőkebefektetési Alap a cégben. Fontos, hogy soha nem többségi tulajdonrészt. Tapasztalataink szerint ezt szeretik a hazai privát tulajdonosok. Vannak természetesen tulajdonosi jogaink, s ezekkel élünk is, de a cégvezetés az eredeti tulajdonosok kezében van. Ezen kívül látni szeretnénk, hogy a cég mire használja a pénzünket. Folyamatosan követjük a vállalkozás fejlődését. Heti rendszerességgel elemezzük, értékeljük hogy merre tartanak. A rendelkezésünkre álló tudást hasznosítva mentoráljuk is a vállalkozásokat.
Ez mit jelet pontosan? Megmondják, hogy mit és hogyan csináljanak, vagy konkrétan megnevezik, hogy kit szeretnének új cégvezetőnek?
Itt az egyik lényeges különbség, amiben egyedülálló az Alap. Vannak olyan befektetők, akik inkubálják a cégeket. Ez azt jelenti, hogy részesei a cég építésének, együtt választják ki, hogy ki irányítsa mondjuk a kereskedelmi vagy a marketingtevékenységet, együtt végzik a piacfelmérést, aktívak a pénzügyi folyamatokban stb. Ezek a befektetők együtt élnek a céggel. Lehetnek a start up cégeknél ugyanis nagyszerű kreatívok, viszont gyakran fogalmuk sincs a cégvezetésről, a gazdálkodásról. De az ötleteikre, a termékeikre lehet építeni egy vállalkozást. Ilyenkor lépnek színre az „inkubáló" befektetők.
Mi mentoráljuk a vállalkozásokat. Nem élünk együtt a céggel, nem vagyunk ott minden nap, legfeljebb tanácsokat adunk, de ami a legfontosabb szakmailag felépítjük a vállalkozás pénzügyi működését.
Már az első megbeszélésen világossá tesszük, hogy mi nem tudunk együtt élni a szürke zónával: tehát a vállalkozónak vállalnia kell, hogy a cégben rendes elszámolás és követhető gazdálkodás lesz a jövőben. Bármennyire is jól működik ugyanis egy cég, bármennyire is jók és különlegesek a termékei vagy a szolgáltatás, amit nyújt, a mérlege lehet „furcsa". A gazdaság kifehérítéséhez hozzájárulunk tehát azzal, hogy a cégek gazdálkodását szabályozottá és átláthatóvá tesszük.
2010 előtt ilyen lehetősége nem volt a cégeknek – akkor miből tudtak fejleszteni?
Természetesen a 2001 óta ismert – hazai vagy EU-s forrásból finanszírozott – vissza nem térítendő pályázatokból és bankhitelből. A bankok szigorú szabályok szerint ítélték oda a hiteleket, és persze fedezeti elvárásaik is voltak – vannak. A magyar kis- és középvállalkozások 2007 után potenciális fedezeteiket jobbára felhasználták korábbi hiteleikhez, így egy
részük egy idő után megrekedt a fejlődésben, vagy ennek veszélye fenyegette.
Az átlagos - nem innovatív startup jellegű - kisvállalkozások számára az intézményesített tőke nem volt elérhető 2010 előtt – egy programot kellett rá alkotni, és ezt a magyar kormány meg is tette. Ez a program a Széchenyi Tőkebefektetési Alap, amely a legnagyobb portfólióval rendelkező befektető jelenleg Magyarországon. 96 befektetésünk volt az elmúlt öt évben. Életképes, de hitelezési oldalról a határokig eljutott vállalkozásoknak adtunk, adunk pénzt néhány évre, hogy segítségünkkel megerősödhessenek. A kormányzati cél teljesült.
Milyen vállalkozások kaphatnak pénzt a Széchenyi Tőkebefektetési Alaptól?
Mivel ez is pénzügyi termék, itt is előre rögzített szabályok szerint kaphatnak pénzt a cégek.
Kétféle vállalkozásba helyeztünk tőkét az elmúlt öt évben.
Először is az induló cégekbe. Ha egy kezdő vállalkozás elkészíti saját termékének a prototípusát, viszont nem maradt pénze arra, hogy megteremtse a gyártóbázist, és piacra vigye a terméket, akkor jött el hozzánk.
Mi megvizsgáltuk a céget, és ha úgy ítéltük meg, hogy valóban piacképes a vállalat is és a termék is, befektettünk.
A másik vállalkozás típusa az, amely már évek óta a piacon működik, komoly árbevétele van, adott esetben 200-300 millió forint, de a cég tovább fejlődne. Beruházna, vagy új eszközöket venne, esetleg piacot bővítene. Ekkor is természetesen megvizsgáltuk a céget, és ha alkalmas, befektetünk a vállalkozábsa. Talán nem felesleges megemlíteni, kedvezően álltunk hozzá az olyan új cégekhez, amelyek egy-egy jól működő vállalkozás leányvállalataként jöttek létre.
Konkrétan, tud-e mondani olyan vállalkozási ágakat, amelyeket kifejezetten támogatnak, és amelyeket kifejezetten nem?
A szén- és acélipar és a tengerhajózással összefüggő cégek – az EU általános rendelkezései szerint –nem kaphatnak forrást. Ami érzékenyebb terület Magyarországon, az az, hogy az agrárvállalkozásokba sem fektettünk be pénzt. Ennek az a magyarázata, hogy az agrárium vállalkozásait más Európai Uniós alapokból finanszírozzák. A mi programunk ezen felül határozottan kizárta a kereskedelmi ingatlanfejlesztést is. Ez tipikusan az a terület, ahová mindig megy a privát pénz. A Széchenyi Tőkebefektetési Alapnak négy portfóliója alakult ki – egy-egy portfólióban hasonló ágazatból több céget erősítettünk tőkével. Az egyik portfóliónk a fém-, gép-, és járműiparhoz tartozó terület. A másik portfólióba az orvosegészségügyi és biotechnológiai cégek tartoznak. Van olyan cégünk, amely originális egészségügyi teszt eljárást vezetett be a piacra, egy másik vállalkozásunk egy új, minden mérésre alkalmas kórházi ágyat fejleszt és épít meg. A harmadik portfóliónk a szennyvíz- és vízipari cégeket tömöríti. A negyedik csoportba pedig a divatcégek kerültek. Sok divatcéget támogatunk, mert jelentős szellemi potenciál van benne.
Úgy gondoljuk, hogy ha sikerült Horvátországból vagy Szlovéniából felépíteni egy-egy világmárkát, miért ne lehetne Magyarországról is? Csupán meg kell teremteni az esélyeket. Mi befektetünk 50 vagy 150 millió forintot, ami pont arra elég, hogy elmozdítsa a divatcégeket az ismertség irányába, és nemzetközi kapcsolatokat alakítsanak, ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a világban egyre többen megismerjék őket.
Ezt az ágazatot nemcsak azért tartjuk fontosnak, mert elegáns, külföldi butikokban jelennek meg magyar divattermékek, hanem azért is, mert ennek az ágazatnak van-lehet háttéripara. Létre kell hozni Magyarországon nagyobb számban olyan kézműves cégeket, amelyek képesek nemzetközi divat és design termékek termelői háttériparaként működni. Léteznek már ilyen vállalatok, de ha még több magyar divatcég kikerül a nemzetközi piacokra, számuk növelése elengedhetetlen.
Mit néznek meg egy vállalkozáson belül, mielőtt pénzt adnak?
Minden tőkebefektetésnél először a menedzsmentet és a tulajdonosi kört vizsgáljuk meg. Fontos, hogy megtudjuk: valóban olyan-e a cég, amilyennek láttatni szeretné saját magát. Meg kell győződnünk arról, hogy a cégvezetés képes-e sikerre vinni a vállalkozást. A második fontos lépés, hogy megvizsgáljuk: van-e piaca a terméknek vagy szolgáltatásnak. Kerülhet elénk bármilyen jó dolog, de ha annak nincs piaca, nincs jó üzleti modellje, akkor ez csak egy jó kísérlet volt, de sehová sem vezet.
Nyilván, ha a cégekbe befektetnek, mentorálják azokat, akkor az a cél hogy minél hamarabb helyzetbe hozzák a vállalkozást, és önök is visszakapják a befektetett tőkét. Hogyan lépnek ki később a cégekből?
Természetesen a motiváció lényege a befektetett tőke megtérülése. Ha egy vállalkozást – amelyhez tulajdonosként is kötődöm – piacképessé teszek, fejlesztem, támogatom az értékesítést, ezzel a saját későbbi megtérülésemet segítem. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap modellje – úgy látom – tetszik a vállalkozásoknak, talán ez is a titka a sikerünknek. Ahogy már említettem, mindenhol kisebbségi befektetők vagyunk. Ez biztonságot jelent a cégnek és a privát tulajdonosnak is – hiszen, ha felfut, ha sikeressé válik, tudják, hogy nem kerülhet ki az irányításuk alól.
Az is lényeges, és ezt már az elején tisztázzuk, hogy mi csupán átmenetileg veszünk részt a cég tulajdonosi körében.
Ha fejlődik, és már elérte azt az állapotot, hogy megválna tőlünk a többségi tulajdonos, akkor több lehetőség létezik. Az egyik az, hogy a cég növekvő forrásaiból kivásárolja az Alap tulajdonát. Mi pedig igent mondunk erre. Még akkor is, ha maradni szeretnénk még a cégben, mert mondjuk annyira jól működik. Olyan is előfordul, hogy közösen döntünk a kiválásról, és van példa arra is, hogy mi szeretnénk kilépni a cégből, mert úgy ítéljük meg, hogy a partnerrel nem tudunk együtt dolgozni.
Az nagyon fontos, hogy ez utóbbi esetben is úgy váljunk ki, hogy a vállalkozás ne lehetetlenüljön el, és a kiválásunk után is működni tudjon.
Befektetési filozófiánk egyik lényeges eleme: nem tehetünk és teszünk tönkre egy céget azzal, hogy „kivásároltatjuk" magunkat. Ez a közösségi forrás és az állami alapkezelő biztonsága.
Mennyi pénzt fektettek be eddig, és mennyi térült meg?
Tavaly év végéig 12,8 milliárd forint kötelezettséget vállaltunk. Az Alap eddig 27 befektetésből szállt ki, és az exitek 75 százaléka a tőke megtérülésén túl hozamot is termel. A kormány tavalyi döntése értelmében az Alap további uniós forrásokat kap, összesen 8 milliárd forintot. A visszaforgó pénzeket is újra befektetjük, így természetesen egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi térül meg a korábbi befektetéseinkből.
Most úgy látom, hogy a kihelyezett források egészét vissza tudjuk majd nyerni, és ez nagyon jó arány.
A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. állami tulajdonú, de a mechanizmusa, a működése piaci alapú. Tevékenysége egy példája annak, hogy az állam lehet jó befektetések gazdája.
Azt lehet-e tudni, hogy a vállalkozások fejlesztésével, a befektetésekkel hány új munkahelyet teremtettek?
1700-at, és közvetetten még többet. Ami különösen jó, hogy elsősorban az elmaradott térségekben. A cégeink jelentős része vidéken működik, szinte minden régióban jelen vagyunk, így például Szekszárdon, Kunszentmártonban, Nyíregyházán, Sárospatakon, Győrben és a Balaton környékén is. Van olyan cégünk, amely a térség legnagyobb foglalkoztatója. De vannak vállalkozásaink természetesen Budapesten is – a divatipari cégek jelentős része a fővárosban működik. Vidékre inkább az ipar a jellemző.
Mennyi plusz adóbevétel keletkezik az adott vállalkozások befizetéseiből?
Körülbelül 18 milliárdra becsülhető. Vagyis az állam számára is nagy jelentőséggel bír a kis- és középvállalkozások tőkeeszközzel fejlesztése. A képlet egyébként egyszerű:
kihelyezzük a pénzeket, lezárulnak a befektetési folyamatok, a cégek sikeresek lettek, több embert foglalkoztatnak, több adót fizetnek, a pénzek visszacsorognak az Alapba, aztán újra befektetünk más cégekbe.
Vagyis: a befektetéseink mindig forognak a gazdaságban, generálják az újabb fejlesztéseket, és adóbevételeket. A pénz nem tűnik el soha, újra felhasználható, és javítja az állami költségvetés pozícióját is.
Melyik befektetésüket tartja a legnagyobb sikersztorinak?
Nagyon sokat tudnék mondani. Volt olyan cégünk, amelynek az árbevétele belépésünkkor 600 millió forint volt, és 100 milliós adózott eredménnyel zárt. Két és fél év múlva szálltunk ki, és tavaly már 2,7 milliárdos árbevétel mellett 650 milliós eredményt produkált. Ma már komoly partnere a nagy nemzetközi cégeknek. Számomra viszont a legnagyobb siker egy speciális szűrőbusz támogatása. Magyarországon akut probléma a rákszűrés.
Egy kaposvári cég kifejlesztett egy buszt, amelybe komoly, elsőrangú egészségügyi technológiát szerelt. Komplett rákszűrést lehet elvégezni a buszban. Találtunk egy kórházat is, amely partner volt – nem a szűrést végezték, hanem az eszközök használatát tanították meg, illetve a kórházi tudást biztosították. Ezzel a busszal járták a kicsi falvakat, ahonnan az emberek nehezen tudnak elmenni a nagyobb városok kórházaiba szűrésekre.
Természetesen, vannak hasonló szűrőprogramok, de azok inkább nagyobb kamionok, vagy óriási buszok, amelyek sok esetben be sem tudnak menni a legkisebb falvakba, és nem tudnak az utcákon megfordulni sem. A mi cégünk kisebb buszba szerelte be a sokkal magasabb technológiát. Tudjuk a szűrések eredményét, és megdöbbentő. Az emberek egy része ott, akkor döbbent rá, hogy mekkora a baj. Volt olyan, hogy a szűrőbuszos vizsgálat után egyből szóltak a legközelebbi kórházba, hogy viszik a pácienst. Nos, ilyen buszokból kellene több, és folyamatosan járni kellene a falvakat, kisvárosokat itthon és a Kárpát-medence magyar lakosságú településein.
Milyen további terveik, lehetőségeik vannak?
Most azon dolgozunk, hogy az Irinyi Terv támogatása – mint elsődleges cél – mellett a határon túli gazdasági együttműködést segítő alapot is létrehozzuk. A Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztésében a kormány 2016 novemberében döntött az új feladatainkról. Mi lehet a cél? 500 befektetés és 50 milliárd kihelyezés az elkövetkezendő években, több új kockázati tőkealap működtetésével. Az alapot a Széchenyi Tőkebefektetési Alap elmúlt öt éve szolgáltatja, erre építkezünk a jövőben.