Helyreigazítás
2017. március 03. napján "Tönkretett kisvállalkozók pénzéből finanszírozza Botka László az MSZP-t ?" címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Báló Tamáson keresztül eltűnt a Szeviép több mint 11 milliárdos tartozásának egy jelentős része.
Azt a való tényt, hogy heti-havi rendszerességgel 1-20 milliós tételek, összességében fél milliárd forint került a Báló Tamás vezette Szeviép-leányvállalat Biztonsági-Üzem Kft.-hez, és azt, hogy a Szeviép vezetői ellen büntetőeljárás van folyamatban, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha Báló Tamás bármilyen törvénytelenséget is elkövetett volna.
Továbbá valótlanul híreszteltük, hogy Báló Tamás szerepet játszott 400 millió forint eltűnésében.
Több száz kisvállalkozót tett tönkre az építkezési projektekkel foglalkozó Szeviép évekkel ezelőtti bedőlése. A büntetőügy napjainkban is zajlik. A károsultakat képviselő ügyvéd szerint a több mint 11 milliárdos tartozást maga után hagyó vállalkozás központi szerepet tölthetett be az MSZP finanszírozásában. A cég az alvállalkozók segítségével tolhatta ki a pénzeket Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő sofőrjének. Botka László egyébként a mai napig egy önkormányzati cég élén tartja Ujhelyi volt sofőrjét, akin keresztül eltűnt a pénz egy jelentős része.
Január közepén folytatódott a Szegeden az úgynevezett Szeviép-per. Az ügy lényege, hogy 2010. július 27-én elrendelték a cég felszámolását. Akkor már 379 partnerének tartozott 11 milliárd forinttal. Ezen vállalkozások többsége a tartozások miatt megszűnt. A felszámoló két év alatt mindössze 1,4 Mrd Ft-ot szerzett vissza vagyontárgyak értékesítéséből.
2013-ban aztán a NAV csődbűncselekmény ügyében nyomozást kezdeményezett,
a büntetőeljárás jelenleg is zajlik a cégvezetőkkel szemben. A Szeviép egyébként több szálon is kötődik a szegedi szocialistákhoz, kiemelten Ujhelyi Istvánhoz.
A Szeviép – Szerkezet- és Vízépítő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot 1991. július 3-án vették nyilvántartásba. Főtevékenysége és a többi tevékenységei is kifejezetten építési, építkezési folyamatokra terjedtek ki. Tevékenységével főként a Szegeden és környékén lévő településeket, illetve közbeszerzési eljárásokat célozták meg.
A cég alaptőkéje is jól mutatja a prosperálást, hiszen míg 30 millió forintos alaptőkével alakultak, addig
2003-ra a cég alaptőkéje 1,1 milliárd forintra duzzadt.
Azonban hiába volt nagy bevétele a cégnek, valamilyen oknál fogva mégsem fedezte a – ki tudja honnan és miért keletkező – hatalmas kiadásokat, és ez először csődeljáráshoz, aztán annak sikertelensége okán felszámolási eljáráshoz vezetett – írta korábban a szegedma.hu.
A Szeviép-botrányok kirobbanásakor – azaz 2008 és 2010 között – a cég vezetője, önálló aláírási joggal, Pistrui László volt, aki egyébként Ujhelyi Istvánnak is üzlettársa volt egy másik cégben. A cég a szocialista kormányok idején Szeged egyik legsikeresebb építési vállalkozása lett, amit köszönhet a számos önkormányzati megbízásnak és elnyert közbeszerzésnek.
Az igazán nagy botrány – ami aztán a felszámoláshoz és a bukáshoz vezetett – 2010-ben következett be, amikor is a Szeviép csődgondnokot kért maga ellen, mivel
nem tudta kifizetni az M43-as autópálya építésén dolgozó alvállalkozóit.
A Szeviép körülbelül 15-20 cégnek tartozott ekkor már mintegy hárommilliárd forinttal. Az alvállalkozók, hangot adva nemtetszésüknek, először lezárták az utat, majd visszabontották az autópálya töltését is.
A hatalmas adósság úgy keletkezett, hogy a cég azzal próbált kibújni a fizetési határidő alól, hogy újabb és újabb alvállalkozókat vont be. A Szeviép a gazdasági válsággal és a bankok fizetési gyakorlatával magyarázta a kialakult helyzetet. Aztán 2010. július 27-én elrendelték a Szeviép felszámolását, ekkor a cég már 379 partnerének tartozott, 11 milliárd forinttal.
Ezen vállalkozások többsége a tartozások következtében megszűnt. A felszámoló két év alatt mindössze 1,4 Mrd Ft-ot szerzett vissza vagyontárgyak értékesítéséből. 2013-ban aztán a NAV csődbűncselekmény ügyében nyomozást kezdeményezett, a büntetőeljárás jelenleg is zajlik a cégvezetőkkel szemben.
Az ügyészség 2015 áprilisában emelt vádat Pistrui László, Baranyi Sándor és Oltványi József ellen. Ők fő tevékenységként útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó gazdasági társaság igazgatósági tagjaként követtek el bűncselekményt. 2015 októberében, öt év után ültek a vádlottak padjára a Szeviép Zrt. egykori vezérei, az első tárgyaláson az ügyész azt közölte, hogy a Szeviép Zrt. észszerűtlen gazdálkodása okozta a társaság csődjét, hiszen még akkor is kölcsönöket adtak, amikor már fizetési nehézségekkel küzdöttek.
A vádlottak az első bírósági tárgyaláson nem tettek vallomást,
ám a nyomozás során tett vallomásaikban a cég gazdálkodási helyzetének megromlását azzal indokolták, hogy megrendelőik sorozatban nem fizették ki az elvégzett munkákat. Az érdekeltségeiknek nyújtott kölcsönök pedig a beruházásokhoz szükséges tőkét biztosították.
Az alvállalkozókat képviselő Szabó Bálint szerint az eltűnt milliárdok az MSZP pártkasszájában végezték. A Szeviép Zrt. károsult alvállalkozóinak képviselője azt mondta: az építőipari cég milliárdokat nem fizetett ki az alvállalkozóinak több nagy beruházás során, eközben kölcsönökkel segítette az anyacéghez tartozó kisebb cégeit, többek között azt, ahol Ujhelyi István szocialista politikus egykori sofőrje volt az igazgató.
„Úgy gondolom, napnál világosabb, hogy mi zajlik Szegeden. A szegedi uniós beruházásokat kivétel nélkül a Szeviép Zrt. vitte el. A cég az alvállalkozókkal megcsináltatta a munkát,
az alvállalkozókat nem fizette ki, helyette kitolta Ujhelyi István sofőrjének a pénzeket.
És 2008-tól egészen a 2010-es országgyűlési választásig heti, havi rendszerességgel milliós és tízmilliós nagyságrendekkel összességében mintegy félmilliárd forintot talicskáztak ki ebből a cégcsoportból” – mondta Szabó Bálint.
Szabó Bálint szerint Botka László igyekszik távol tartani magát a Szeviép-ügytől. A polgármester rendre azzal érvel, hogy Szeged 2002 és 2010 között több mint száz beruházást – és így közbeszerzést – bonyolított le, amelyeken egyszer sem nyert a Szeviép. A jogász szerint azonban a vállalat nem közvetlenül az önkormányzattal állt kapcsolatban, hanem a város többségi tulajdonában lévő cégekkel, illetve valamelyik leányvállalata egy konzorcium részeként vett részt a projekteken.
Szegeden a villamostól kezdve a fürdőig mindent ők építettek, benne voltak az M43-as autópálya és a nyugati elkerülő út kivitelezésében, a nevük ott szerepelt a rendezvénycsarnok és a Genomikai Innovációs Központ projektje mellett is.
Botka László a két vádlott volt Szeviép-vezérrel közösen avatta fel a cégcsoport új irodaházát, és a harmadik vádlottal együtt írta alá a Napfényfürdő kivitelezési szerződését.
Felvételek bizonyítják azt is, hogy Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester is a Szeviép érdekeinek érvényesülését segítette egy ingatlancsere kapcsán.
Az ügyvéd szerint teljesen egyértelmű, hogy Szegeden burkolt és tiltott pártfinanszírozás valósult meg. „Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a Szeviép-cégcsoporttól a pénzek különböző baloldali pártokhoz vándoroltak, elsősorban a Magyar Szocialista Párthoz és a Magyar Demokrata Fórumhoz” – jelentette ki Szabó.
A jogász elmondta, a vádiratban szereplő két vádpont, nevezetesen hogy 2008 közepétől egészen a 2010-es választások másnapjáig
heti-havi rendszerességgel 1–20 milliós tételek kerültek Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő volt sofőrjének, Báló Tamásnak a cégéhez, a Szeviép-leányvállalat Biztonsági Üzem Kft.-hez,
összességében fél milliárd forint értékben. Báló Tamás jelenleg a Szegedi Közlekedési Társaság repülési üzletágának a vezetője.
A Szeviép elleni perben Bálót is meghallgatták. Nem tudom, nem emlékszem, hallottam róla – olykor hosszas gondolkodás után érkeztek ilyen válaszok a Szeviép-perben meghallgatott három tanútól a Szegedi Járásbíróságon, egyiküknek még az egyik vádlott is úgymond segítségére sietett kérdéseivel. A tanú elmondta, nem ismerte a cég alapításának körülményeit, amikor ügyvezető lett, akkor már zajlott a géppark szállítása, de túlnyomó többségben a Szeviéptől bérelték őket.
Báló Tamás a Szeviép Zrt. akkori vezérigazgatójával, Gábor Attilával állt kapcsolatban, de azt nem tudta megmondani, hogy utána kivel tartott kapcsolatot. Elmondása szerint a per három vádlottjával, O. Lászlóval, P. Lászlóval és B. Sándorral csak a cég épületében találkozott, például akkor, amikor félévente, évente elszámolások voltak, egyébként építésvezetőkkel állt rendszeres kapcsolatban, nem a cégvezérekkel.
Báló meghallgatása után Szabó Bálint azt mondta, egyértelműen kiderült, hogy ugyan egy stróman volt Báló, Ujhelyi egykori sofőrje, de
szerepet játszott a több mint 400 millió forint eltűnésében.
Ezért követeli Botka Lászlótól, hogy hívja vissza az szegedi közlekedési társaság repülési üzletágának jelenlegi vezetőjét. „Öt-hat év után a labda újra Botka László asztalán pattog. Arra szólítom fel őt, hogy azt az embert, akinek közpénzek eltüntetésében és alvállalkozók megkárosításában kiemelt szerepe volt, azaz Báló Tamást, haladéktalanul hívja vissza a reptér éléről!” – üzente Szabó Bálint.
Visszásnak tartja, hogy „szocialista kádertemetőt” csinálnak Szegedből, Báló Tamáson kívül utalva Rácz Attilára, aki Ujhelyi titkárából a Cserepes sori piac vezetője lett, és Hegyeshalmi Tiborra, aki szintén a szocialista politikus autójának volánját cserélte fel a szegedi közterület-felügyelet vezetésére. „Botka Lászlónak be kell fejeznie a pártérdekek és a pártfinanszírozás kiszolgálását, s helyette a város ügyeivel kellene foglalkoznia!” – mondta a Szeviép-károsultak segítője.