Idén már a harmadik időközi választást nyerte meg a Fidesz–KDNP március 26-án Szarvason. A kormánypártok az első negyedévben három voksoláson indultak, és mindegyiket sikerült az első helyen zárniuk. A parlamenti erők közül csak a Jobbik és az LMP indult el egyszer-egyszer, de nem sikerült átütő eredményt felmutatniuk. Az Origo most összegezte a három voksolás (Szentendre, Csaholc, Szarvas) eredményeit és tanulságait.
Összesen 4123 fő szavazhatott volna, közülük 1495 élt a választói jogával, ami 36,26 százalékos részvételnek felelt meg. Ez az időközi voksolások esetében
egyáltalán nem számít alacsony részvételnek,
ráadásul mind a szentendrei, mind szarvasi voksolásnak olyan szempontból nem volt tétje, hogy a helyi testületi arányokat nem befolyásolta.
A legtöbb szavazatot a Fidesz–KDNP kapta 717-et, ami 48,15 százalékot jelentett. Második helyen a független jelöltek és az egyéb szervezetek jelöltjei végezték 641 szavazattal, ami 43,05 százalékot jelentett. A Jobbik 7,25 százalékos összesített eredménnyel a harmadik helyen végzett. Az LMP 1,14, míg a Munkáspárt 0,4 százalékot gyűjtött össze.
Az elmúlt hónapokban a baloldali pártok azt a taktikát választották, hogy független jelölteket támogatva győzzék le a Fideszt, de az önálló jelöltállítás kockázatát nem merték vállalni. A Jobbik Szentendrén nem indult, mivel állításuk szerint a jelöltjük lebetegedett, de így a baloldal által támogatott civil induló malmára hajtották a vizet. Azonban a párt szavazói nagyrészt inkább otthon maradtak.
Szarvason a Jobbik korábbi országgyűlési képviselőjét indította. Vona Gábor is besegített neki a kampányban, de ennek ellenére még egy helyi civil jelöltet sem sikerült megelőzniük, nemhogy a Fideszt.
A kormánypártok összesített több mint 48 százalékos eredménye
gyakorlatilag visszaigazolja a közvélemény-kutatási eredményekben szereplő számokat. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy idén eddig olyan körzetekben volt választás, ahol korábban is a jobboldal győzött. Azonban ezek az eredmények azt mutatják, hogy a kormánypártok tábora ezeken a településeken is stabil.
A következő hónapokban két budapesti időközi és egy debreceni választás lesz. Ezek közül a fővárosi megmérettetések várhatóan sokkal szorosabb eredményeket hoznak, mint a debreceni voksolás. A Jobbik persze már korábban meglehetősen furcsa taktikázásba kezdett: Zuglóban azért nem indítanak jelöltet, mert szerintük nincsen esélyük a győzelemre, de Józsefvárosban és Debrecenben ringbe szállnak. Az utóbbi két településen a korábbi évek eredményei alapján meglepő lenne a sikerük.
Összességében az időközi választásokból persze
hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni,
de arra mindenképpen jók, hogy a közhangulatról valamilyen képet kapjunk. 2015 elején, amikor csökkent a Fidesz népszerűsége, viszonylag sok ilyen időközi megmérettetést elvesztett, de 2016-ban országos támogatottságának az emelkedésével párhuzamosan sok időközi választást megnyert. Úgy tűnik ez a tendencia 2017-ben is folytatódott.