Kínzó kérdés: miért éppen egy alapítványnak adta Simicska az Indexet?

Simicska Lajosnak sok pénze van, állítólag 200 milliárd forintnál is nagyobb vagyona. Bár lenne miből, azt mégse pletykálják róla, hogy megrögzött adakozó volna, vagy hogy előszeretettel jótékonykodna. Ezért is volt furcsa, amikor április vége felé bejelentették, hogy ugyan megvette az ország egyik legnagyobb híroldalát, arról önként lemondott, és a tulajdonjogokat egy alapítványnak adta át. Azt mondták, a lépésre azért volt szükség, hogy az Index független maradhasson. Vagyis, hogy Simicska saját magától megvédje saját tulajdonát. Csakhogy van itt egy másik, kevésbé vicces magyarázat is, mégpedig hogy az egész műveletet azért csinálták, hogy elkerüljék a vizsgálódást az üzlet körül.       

Simicska Lajos milliárdos nagyvállalkozó egyik cége, a Pro-Ráta Zrt. opciós jogot szerzett az Index.hu Zrt. megvásárlására még 2014 februárjában. Aztán a hivatalos hírek szerint hosszú ideig nem történt semmi, bár a Simicska-féle jobbikos befolyás egyre nyilvánvalóbb lett, az Origo tavaly nyáron meg is írta Simicska opcióját, de az Indexnél mindenki letagadta. Majd 2017 áprilisában robban a bomba: Simicska Lajos lehívta az opcióját, övé lett az Index. Az illetékesek rögtön meg is nyugtattak mindenkit, hogy a kormánnyal szembenálló nagyvállalkozó csupán egy napig mondhatta magát az Index főnökének, mert rögtön másnap egy újonnan felálló alapítványnak, a Magyar Fejlődésért Alapítványnak (MFA) adta át a céget, mi sem természetesebb, ingyen.

Simicska Lajos Forrás: MTI/Illyés Tibor

A lépés mindenesetre nemcsak első, hanem második blikkre is szokatlannak tűnt, már csak azért is, mert Simicskának feltehetően mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, hogy megszerezze a portált. Hogy pontosan mennyit fizetett, az üzleti titok, de szinte biztos, hogy sokmilliárdos vételárról beszélhetünk. Abban pedig nem sok logika látszott, hogy a frissen szerzett méregdrága ékszerét 24 órás viselés után csak úgy odadobja. Pedig ez történt. Ráadásul ez az ékszer a Jobbikot irányító milliárdos egyik politikai fegyvere.

Az első magyarázat arról szólt, hogy az alapítványi kiszervezés pusztán jótékonykodásból született meg Simicska részéről, mert így akarta garantálni, hogy az Index mindentől, így Simicska Lajostól is függetlenül működhessen. Azaz a nagyvállalkozó részben magától akarta megvédeni azt a szerkesztőséget, amelyet pillanatokkal korábban megvett.

Ezt a kommünikét Dudás Gergely főszerkesztő szépen előadta az ATV-ben is, ő odáig ment el, hogy Simicska adományként adta oda az MFA-nak az Indexet.

A főszerkesztő biztosra mondta, hogy az amúgy a Jobbikkal nyíltan cimboráló oligarchának semmi köze a portálhoz, azért azt is hozzátette, ha úgy érzékelné, hogy bárki megpróbál beavatkozni a tartalomba, azonnal feláll. Nos, Dudás Gergely kedden teljesen váratlanul felmondott. Hogy ebből mi következik, az egyértelmű. Beavatkoztak Simicskáék a tartalomba.

Dudás mellett Bodolai László volt a második, aki arccal vállalta az Index tulajdonosváltásának megideologizálását. Bodolai több mint egy évtizede az újság ügyvédje szemmel látható LMP-s beütéssel, a pártot ugyanis ő képviseli a Nemzeti Választási Bizottságban. Most az MFA kuratóriumi elnöke lett, ebben a minőségében adott interjút a Magyar Narancsnak. Ebben azt állította, hogy január óta szervezte az Index átmentését,

de azt nem volt hajlandó elárulni, hogy konkrétan ki vonta be a műveletbe.

Szintén felmondta a szokásos panelt, hogy az alapítványi konstrukció a függetlenség záloga. A Figyelő egyébként arról írt, hogy éppen Bodolain, a függetlenség másik zálogán keresztül jutottak el Simicska utasításai Dudáshoz.

Bodolai László Forrás: youtube.com

Közben az ilyen, a függetlenségről és Simicska kitiltásáról szóló kijelentések hitele súlyos károkat szenvedett, amikor kiderült, hogy az Index portáján több, masszívan Simicska Lajoshoz köthető végrehajtóember is feltűnt. Így például az MFA háromfős kuratóriumába bekerült az a Nagy Ajtony Csaba, aki nemcsak hogy a milliárdos unokaöccse, hanem többek között a Simicska-birodalom nagyágyújának, a Közgépnek a felügyelőbizottsági elnöke. Aztán az is kiderült, hogy az MFA-t megalapító cég, a Nanga Parbat Zrt. vezérigazgatója nem más, mint Tóth Marianna, aki majd két tucat Simicska-kötődésű cégben bukkant fel az utóbbi húsz évben, jelenleg pedig a szintén Simicska-érdekeltség Magyar Nemzet és Hír Tv ügyvezetője.

Azt sem Dudás, sem Bodolai nem tudta tisztába tenni, hogyha egyszer Simicska saját akaratából leválasztotta magáról az Indexet, akkor mégis mit keresnek a cégben az emberei.

Ha elfogadjuk - már pedig a jelekből és az eseményekből ez következik -, hogy a függetlenség bizonygatása csupán maszlag, és az Indexre igenis van befolyása Simicska Lajosnak, még akkor is marad a kínzó kérdés, hogy az oligarcha miért élt talán életében először az alapítványi forma adta lehetőséggel, és miért akarta megúszni, hogy a nevét összekössék az újsággal. Nekünk van erre egy elképzelésünk.

A Magyar Nemzet napilap egyik címlapja Forrás: Zagyi Tibor

Arról van szó, hogy Simicska Lajosnak nemcsak pénze van, hanem médiája is, nem is kicsi.

Hozzá tartozik a Magyar Nemzet napilap, az MNO.hu, a Hír TV, a HírTv.hu, a Lánchíd Rádió, a Lánchídrádió.hu, a Heti Válasz hetilap és a Válasz.hu, informálisan pedig volt, vagy talán van is még valamilyen érintettsége a Népszava napilapban is.

Ezt fejelte meg tehát az Index.hu-val. Magyarországon létezik versenyhatóság, amely a piaci folyamatokat ellenőrzi, a GVH így azt is nézi, hogy milyen felvásárlások történnek egy-egy szektoron belül, és azoknak milyen hatásai lehetnek a szabad versenyre: kialakul-e például erőfölény egy szereplő kezében. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy Simicska Lajos személyesen bekopog a különböző médiacégekhez, és sorra beporszívózza őket, hanem a cégein keresztül vásárolja be magát más társaságokhoz.

A helyzet úgy áll, hogy a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió mind a Pro-Ráta Zrt.-hez tartozik, és ennek a vagyonkezelőnek volt opciója az Indexre is. Mindez azt jelenti, hogy a konkrét felvásárláskor, ha csak egy napra, április 19-én is, de Simicska Lajos egyszerre volt jelen a print, az online, a rádiós és a tévés hírközlési szegmensben.

Egy médiabirodalom ilyen kiterjedésére nem nagyon találni itthon példát, Simicska ezzel a sajtó minden területére bevette magát, ráadásul mindenhol meghatározó szereplővé vált.

Az így, egy kézben létrejött erőt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feltehetően vizsgálta volna - legalábbis ezt feltételezték azok a versenyjogászok, akikkel az Origo beszélt a téma kapcsán. Simicska Lajos ezt nem akarhatta, mert ennek a folyamatnak a vége az is lehetett volna, hogy a hatóság nem járul hozzá a tranzakcióhoz.

Korán örül Forrás: Origo

Az, hogy Simicska az MFA-ba pakolta át az általa megszerzett Index tulajdonjogát, ebből a szempontból azért volt indokolt, mert elérte, hogy a GVH ne vizsgálja a felvásárlást. Nem is az alapítványi forma miatt, a hatóság ugyanis arról tájékoztatta az Origót, hogy "az alapítvány jogi személy, és egy vállalkozás feletti irányításszerzése összefonódásnak minősül, ez a magatartás pedig a versenytörvény hatálya alá tartozik", hanem mert a frissen alakult MFA és a mögötte álló Nanga Parbat Zrt.-nek nincs még bevételi eredménye.

Árbevételi adat nélkül, bármennyire is furcsán hangzik, a GVH nem indít vizsgálatot.

A versenytörvény szerint ugyanis ha két vállalkozás össze akar fonódni, csak akkor kell a GVH engedélyét kérni, ha a két cég előző évi nettó árbevétele együttesen meghaladja a 15 milliárd forintot, és külön-külön is elérik a nettó egymilliárd forintos árbevételt. Az Index.hu ezt túlteljesíti - 2015-ben több mint 2 milliárdot produkált -, de a Nanga Parbatnak értelemszerűen nincs semmilyen lezárt eredménye, hiszen frissen alakult.

Simicska Lajos tehát megkerülte a hivatalos beleegyezést, mégsem dőlhet teljesen hátra,

mivel január elsejétől változott a versenytörvény, és a 15 milliárdos nagy küszöb mellé beemeltek egy 5 milliárdos kis küszöböt is. Ez azt mondja ki, hogyha a két cég együttes árbevétele eléri az 5 milliárdot, akkor a cégeknek kell eldönteniük, hogy az egyesülésüket bejelentik-e a hatóságoknál. Választhatják azt is, hogy nem kérik ki a GVH véleményét, viszont a versenyhivatalnak ebben az esetben 6 hónapja van arra, hogy vizsgálatot indítson a felvásárlás kapcsán, ha saját hatáskörében úgy ítéli meg, hogy az üzlet bizony megváltoztatja a versenyt. A kérdés már csak az, hogy az Index milyen évet zárt 2016-ban. Ez heteken belül kiderül.