Tojásbotrány: nem tudni, mikor lesz vége

Magyarországon is találtak Fipronillal szennyezett tojást és tojásterméket. Eddig öt esetről tudunk: egy német félkész termékben, három lengyel és egy német tojásszállítmányban találtak csekély mértékű szennyezettséget. A magyar tojásfogyasztás kétharmadát itthoni tojástermelők állítják elő, az ő termékeik biztonságosak, aki fél a titokzatos rovarirtó szer káros hatásaitól, az vásároljon magyar tojást.

Mint az megjósolható volt, Magyarországon is találtak Fipronilt, igaz, csak néhány tételben, csekély mennyiségben. Az egész történet kezdete továbbra is homályos. Miért és mióta használják a rovarölő szert bizonyos országok baromfitelepein? Miért éppen most derült erre fény, és miért éppen Hollandiában? Annyit lehet tudni, hogy a Fipronilt két másik, baromfira engedélyezett rovarirtó szer „felturbózására” használták a tojástermelők. A Nébih honlapján található információk alapján ez a két szer (Dega-16, Copper Boost) öt országban engedélyezett: Belgium, Hollandia, Franciaország, Németország, Lengyelország. Mostanra mindegyikben találtak Fipronilt használó tojástermelőket. Eddig három ország tett közzé tojáskódokat tartalmazó listát: Hollandia, Belgium, Nagy-Britannia. Ezen listák alapján be lehet azonosítani a Fipronillal szennyezett tojásokat.

Onstwedde, 2017. augusztus 3. Markolóval öntik konténerbe a friss tojásokat egy gazdaságban, Hollandiában. Forrás: MTI/EPA/ANP/Patrick Huisman

A mezőgazdaságban más termékek esetében is előfordul, hogy a gazdálkodók tömegesen kerülik meg a szabályokat. Magyarországon például betiltották a vetőmag csávázásra használt neonikotinoid anyagokat, mert veszélyes a méhekre. Ukrajnából hoznak be hozzá anyagot, és maguk a gazdálkodók keverik a vetőmaghoz, mert hatékonyabb, mint a Magyarországon legális szerek. A DDT erős hatású rovarirtó, de mivel káros a környezetre (ugyanúgy zsírban oldódó és így képes felhalmozódni a szervezetben, mint a Fipronil), Európában már régen betiltották. Ugyanakkor Afrikában a mai napig legális szer a DDT, és Európába sok zöldség kerül Észak-Afrikából, tehát az európai fogyasztók továbbra is ki vannak téve a DDT káros hatásainak.

Kell-e aggódni Magyarországon a Fipronil miatt?

Nagyon kicsi az esélye, hogy magyar termelők használtak Fipronilt. A baromfitelepeken nem automatikusan használják a rovarirtó szereket, csak akkor permeteznek velük, ha valóban megjelennek az állomány tollazatában az atkák vagy a bolhák. Tehát nem minden tyúk kerül kapcsolatba rovarirtó szerrel, és csekély mennyiség jut a szervezetébe, onnan még kevesebb a tojásba. Abban a bizonyos öt országban viszont megelőző jelleggel permetezik le a tyúkokat, és valószínűleg azért terjedt el a Fipronil, mert hosszabb ideig tart a hatása, akár hat hónapig is. Ez lehet a magyarázata annak, hogy annyi hatóanyag tudott felhalmozódni az állatok szervezetében, hogy aztán a tojásokban tömegesen is megjelent a Fipronil. Egyébként ezt a szert eredetileg szántóföldi alkalmazásra, növények védelmére fejlesztették ki. Minden országban tilos fogyasztásra tartott állatok esetében használni, Magyarországon csak spray formájában kapható kutyák vagy macskák bolhátlanítására.

Német bejelentésre az Európai Unió élelmiszerbiztonsági gyorsriasztási rendszerén (RASFF) érkezett augusztus 15-én délután tájékoztatás arról, hogy egy német vállalat Tamago Ei-Omelett-Block nevű, fagyasztott, félkész termékében Fipronilt mutattak ki. A termékből Magyarországra is szállítottak egy magyar vállalkozáshoz, az Ázsia Gastro Élelmiszer Kft.-hez. A cég képviselője az Origónak elmondta, hogy ezt a terméket kizárólag vendéglátó-ipari ügyfeleik vásárolják, és bár a visszakövetési kódok szerint a hozzájuk került áruban nem volt Fipronil,

visszahívják a terméket

és természetesen továbbra is együttműködnek a Nébihhel. Talán furcsa, hogy a vendéglátóiparban fagyasztott omlettet használnak, de ennek megvan a magyarázata: a héjas tojás helyett tojáslé az alapanyag, amit előbb pasztőröznek, majd lefagyasztanak, elkerülve így a baktériumok okozta fertőzéseket. Viszont a Fipronil tartalmat a hőkezelés nem befolyásolja. A mirelit omletten kívül az utóbbi napokban négy tojásszállítmányban találtak nyomokban, elenyésző mennyiségben Fipronilt a Nébih szakemberei, egy tétel Németországból, három pedig Lengyelországból származott.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha a tojásban jelen van a Fipronil, akkor a tyúkok húsában is ott van-e. A tojóhibridek húsát azonban nem szánják emberi fogyasztásra, hetven hétig tart az életük, ezt követően állateledel vagy húsliszt lesz belőlük. Eddig sehol Európában, húskészítményben nem mutattak ki Fipronilt.

A rovarirtó szer alkalmazása a ketreces tartás problémája, szabadtartásban nincsen szükség rá. Forrás: Dreamstime

A német sajtó felháborodva közli az adatot, hogy 28 millió Fipronillal szennyezett tojás érkezett Hollandiából egyetlen német tartományba, de most még nem látszanak ennek a történetnek a körvonalai. Huszonkét országból jelentették eddig, hogy szennyezett tojást vagy tojásból készült terméket találtak. Biztosan sok időbe fog telni, amíg fény derül rá, hogy hol és milyen mennyiségben használtak Fipronilt. Egyelőre két embert tartóztattak le Hollandiában, a Chick Friend nevű cég két vezetőjét, akik meghamisították az élelmiszerbiztonsági adatlapokat.