Balog Zoltán: Magyarország az üldözött keresztények menedéke szeretne lenni

Magyarország az üldözött keresztények menedéke szeretne lenni - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten.

A miniszter a Szent István-bazilikában azt a 72 közel-keleti keresztény fiatalt köszöntötte, akik a magyar állam ösztöndíjasaiként szeptemberben kezdték meg tanulmányaikat különböző magyar egyetemeken.
Balog Zoltán hangsúlyozta: az ösztöndíjasok olyan országokból érkeztek, ahol a kereszténység napi megélése hátrányok elszenvedésével és veszélyekkel jár.

Négyből három keresztény üldöztetésnek van kitéve

Ma a világban négyből három keresztény üldöztetésnek van kitéve, és a nyugati világ keveset tud minderről - mondta.
A miniszter úgy fogalmazott: "amennyire csak lehet, fel akarjuk erősíteni az üldözöttek hangját, és ismertté akarjuk tenni az őket érő atrocitásokat". Hozzátette:

Magyarország igyekszik a nemzetközi fórumokon is felhívni a figyelmet a közel-keleti keresztények helyzetére.

Kitért arra: az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság tavalyi létrehozása óta

a kormány hatmillió euróval támogatta a közel-keleti és afrikai keresztény közösségeket.

Emlékeztetett rá, hogy a 2013-ban létrehozott Stipendium Hungaricum ösztöndíj keretében 6700 külföldi diák tanul Magyarországon, akiknek több mint fele muszlim országból érkezett.

Erdő Péter bíboros celebrálta a szentmisét

Az ösztöndíjak lehetőséget teremtenek Magyarországnak, hogy új barátokat szerezzen, és ezáltal jobbá és békésebbé tegye a világot - jegyezte meg.

A diákok a bazilikában latin nyelvű szentmisén vettek részt, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrált. Erdő Péter a fiatalokat köszöntve kiemelte: a kommunizmus hosszú évtizedei alatt a világegyháztól elszigetelt magyar katolikusoknak nagy szüksége van arra, hogy kapcsolatot teremtsenek más népek katolikus híveivel.

Fontos, hogy a mai nemzedék átélje, hogy egyetlen keresztény családba tartozunk,

közös a hitünk és a küldetésünk" - fogalmazott.

"Mi, magyar keresztények nagy szeretettel üdvözlünk titeket, várunk benneteket közösségeinkbe" és "örömmel ajánljuk nektek papjaink lelkipásztori segítségét bármilyen élethelyzetben" - mondta.
A főpásztor homíliájában felidézte: Szent István volt Magyarország első keresztény királya, aki megszervezte az egyházat, kolostorokat és egyházmegyéket alapított, és keresztény szellemiségű törvényeket hozott. Az ő tiszteletére épült a Szent István-bazilika, és jobb keze, amelyet a templomban őriznek, a magyar nemzet legfontosabb ereklyéje.

Szent István Bazilika és a Szent Jobb Forrás: Wikipédia

Számunkra Szent István szimbolizálja a hűséget keresztény gyökereinkhez.

Példája megmutatja nekünk, hogyan tudjuk életünket a keresztény hitre alapozva élni" - fogalmazott Erdő Péter.

A mai a három arkangyal, Szent Mihály, Szent Gabriel és Szent Rafael ünnepe

A bíboros kitért arra is, hogy ez a nap a katolikus egyházban a három arkangyal, Szent Mihály, Szent Gabriel és Szent Rafael ünnepe.

Szent Mihályban a keresztény hagyomány nemcsak a mennyei seregek fejedelmét, hanem Izrael népének és a keresztényeknek a védelmezőjét is tiszteli.

Gábriel arkangyalról szólva elmondta, a legenda szerint ő hozta el a szent koronát a pápától Istvánnak. Ezért láthatjuk Gábriel szobrát a budapesti Hősök terén, a millenniumi emlékmű oszlopának tetején, és "tiszteljük, mint Magyarország őrangyalát".

Szent Rafael arkangyal pedig a messzi földre, idegen országba utazók őrangyala - mondta a bíboros -,

az arkangyal segítő közbenjárását kérve a Magyarországra messziről érkezett fiatalok életére és tanulmányaira.

Szent István Bazilika Forrás: MTI

Az itt szerzett tudás, hazatérve segíti az újjászerveződést

Az ösztöndíjprogram célja, hogy a Közel-Keletről érkező fiatalok a Magyarországon megszerzett szaktudás birtokában hazatérve

hozzájáruljanak közösségeik újjászerveződéséhez a fegyveres konfliktusok által sújtott régiókban.

A magyarországi egyházak segítségével a diákok pasztorációs programban is részt vesznek, hogy megőrizhessék vallási identitásukat és a szülőföldjükhöz való ragaszkodásukat.

12 hónapig tanulhatnak a legjobb egyetemeken

Az ösztöndíjasok többsége Egyiptomból, Irakból, Szíriából, Libanonból és Nigériából érkezett, és az elkövetkező 12 hónapban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem hallgatói lesznek.