Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az erről szóló ötpárti egyeztetést követően elmondta, egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti. Kiemelte,
az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érinené hátrányosan,
amit az is mutat, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára üdvözölte a pártok egységes felsorakozását a nemzeti érdek mellett, egyúttal aláhúzta, Magyarország nem függeszti fel, sőt fokozza is azt a humanitárius és fejlesztési segítséget, amelyet Ukrajnának adott az elmúlt években, mivel a szóban forgó döntésről nem a támogatások érintettjei, hanem a "vak nagypolitika" tehet.
Az ukrán parlament múlt kedden elfogadta a módosított oktatási törvényt, amely három év átmeneti idő után megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelvi oktatás lehetőségétől. A középiskolai és a felsőoktatás nyelve az ukrán lesz, a kisebbségek nyelvén kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban lehet oktatni.
Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatója korábban arról beszélt, hogy ha Petro Porosenko ukrán elnök aláírja az elfogadott ukrán oktatási törvényt, a jogszabály életbe lép, de ennek következményei lehetnek, mivel nemzetközi egyezményeket is sért. A szakértő hangsúlyozta: az ukrán alkotmánnyal, jogszabályokkal, illetve
Ukrajna által ratifikált nemzetközi egyezményekkel is ellentétes az ukrán oktatási törvény módosítása,
amely ellehetetleníti a nemzetiségek anyanyelvű oktatását.