A tárgyalások utáni sajtótájékoztatón Áder azt mondta, a jelenlegi modell nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem súlyos gazdasági következményekkel is jár. Míg 1900 és 2000 között a természeti erőforrások ára reálértéken számolva folyamatosan csökkent, az elmúlt 17 évben meredeken nőtt. Ezért a visegrádi államfők tárgyaltak az úgynevezett körforgásos gazdaságra való átállás szempontjairól - tette hozzá.
Áder János arról is beszélt, hogy miközben a digitalizáció hihetetlen gazdasági-társadalmi lehetőségeket rejt magában, érdemes az árnyoldalairól is gondolkodni, különösen a fiatalokat, a gyermekeket érintő veszélyekről.
Aggodalomra ad okot a Nyugat-Balkán helyzete, ezért cselekedni kell, és a konfliktus megelőzésének legjobb módszere felgyorsítani a térség európai uniós (EU-s) integrációját - mondta még a köztársasági elnök. Szerinte a Nyugat-Balkánt megoldatlan - például területi, a kisebbségeket érintő és vallási természetű - viták jellemzik. Az utóbbi időben ráadásul a migrációs nyomás és a radikális iszlám befolyásának érzékelhető mértékű növekedése is további gondott jelent - tette hozzá.