A Fidesz EP-képviselője, a 2019-es Európai Parlamenti választás kapcsán azt mondta, hogy
Nem lennék meglepve, ha a választást alapvetően az illegális migráció kérdésére adott válaszok határoznák meg, és jó esélyt látok arra, hogy a polgárok szerte Európában amellett tegyék le a voksukat, hogy bizony gyökeresen változzon meg Európa bevándorláspárti politikája.
Az EP-képviselő álláspontját azzal támasztotta alá, hogy az elmúlt két, két és fél évben nem zajlott le úgy választás Európában, hogy ne szenvedtek volna el katasztrofális vereséget vagy jelentős támogatáscsökkenést a migránssimogató politikát képviselő pártok és politikusok.
A V4-ek együttműködése és migrációs politikában történő egységes, EU-ban képviselt álláspontjáról az EP-képviselő elmondta, hogy a közép-európai polgárok érdekeiért való kiállás egy nagyon komoly harc
mivel az uniós intézmények és egyes tagállamok vezetői nem a szelíd nyomásgyakorlás eszközeivel próbálják rávenni a V4-ek országait az álláspontunk megváltoztatására, hanem korábban nehezen elképzelhető vagy egyenesen elképzelhetetlenül durva politikai eszközökkel.
Ezekre Deutsch Tamás példaként hozta fel a 7. cikkely szerinti jogállamisági mechanizmust, de beszámolt arról is, hogy már a költségvetés ellenőrzése is közvetlen politikai csatározások terepe lett, amelyre korábban nem volt példa. Az EP-képviselő ezzel kapcsolatban elmondta:
Időről időre olyan politikusi nyilatkozatokat lehet hallani, amelyekben azt sürgetik, hogy – lévén Magyarország nem migránssimogató politikát képvisel, ezért a durva politikai nyomásgyakorlás eszközeként – már a jelenlegi költségvetési időszakban vonjanak meg uniós támogatásokat hazánktól.
Deutsch Tamás a sikeres – 2,3 milliós részvételt elérő – Nemzeti Konzultációról is beszélt, és kifejtette, hogy ez az elmúlt évtized egyik legfontosabb közéleti innovációja Európában, amely során a választópolgárok a hazánk előtt álló fontos döntések meghozatalában, irányok meghatározásában közvetlenül részt tudnak venni.
Deutsch, mint a Digitális jólét program miniszterelnöki biztosa a program szerkezetéről is beszámolt: ezek szerint a fejlesztések kiindulópontja a megfelelő színvonalú digitális infrastruktúra kiépítése, erre további három nagy fejlesztési pillér épül: a digitális kompetenciák, vagyis a digitális írás- és olvasástudás fejlesztése, a gazdaság digitalizációja, valamint az állami működés digitális átalakítása.
A miniszterelnöki biztos a Digitális jólét programban elért eredmények vonatkozásában kifejtette: az elmúlt két évben a vezetékes internethálózat színvonala alapján az EU országainak legfejlettebb első harmadába kerültünk, a mobil internethálózatunk fejlettsége tekintetében pedig a világ első öt országa között vagyunk.
Elmondta emellett, hogy Szupergyors internet program keretében hazánkban – az európai céldátumot két évvel megelőzve – 2018 végére minden háztartásba, valamennyi helyrajzi számmal rendelkező ingatlanba elér a szupergyors, legalább 30 Mbit/s adatátviteli sebességű internetszolgáltatás.
Az internet ára kapcsán rögzítette, hogy két lépésben, idén januártól 27-ről 18 százalékra, 2018. január elsejétől pedig 18-ról 5 százalékra csökken az internet-előfizetés áfája.
Az adócsökkentéssel jövő év elejétől Magyarországon lesz a legalacsonyabb az internetezés áfakulcsának mértéke az Európai Unió tagállamai között.
Az egyéb digitális fejlesztések eredményeire példaként hozta fel Deutsch az e-személyi igazolványt, amely megkönnyít minden e-ügyintézést. Emellett beszélt az e-adózás lehetőségéről is, azaz akik az adóhivataltól előzetesen kérték, elektronikusan megkapták az előre elkészített személyijövedelemadó-bevallásukat.
Így az ügyteher megfordult, kényelmesebbé téve az adózók életét.
A miniszteri biztos elmondta, hogy javult a digitális eszközökkel való ellátottság is a programnak köszönhetően, hiszen a napokban szállítottak ki egy 6,2 milliárd forintos eszközbeszerzési projekt keretében 41 ezer digitális eszközt: laptopokat, asztali gépeket és projektorokat Budapest és Pest megye oktatási intézményeibe.