Köztudott, hogy a bevándorláspárti spekulánsnak a legkevésbé sem volt ínyére, hogy 2016 júniusában a britek egy demokratikus keretek között megtartott népszavazáson kiléptek az Európai Unióból. Hiába volt számára hatalmas csalódás a döntés, gátlástalan üzletemberi vénája ekkor is felülkerekedett, hiszen a brexitet követő tőzsdei összeomlással rettenetesen nagy pénzt szakított. A döntés iránti ellenszenvét a nagy kaszálás ellenére sem rejtette véka alá, hiszen hosszú távon az érdekei elleninek tartotta a kilépést, és így a voksolást követően sem lankadt a britek ügyei iránti érdeklődése. Ezt jelzi, hogy a napokban több, szigetországi napilap, hírportál is foglalkozott a bevándorláspárti spekuláns Egyesült Királyságbeli aktivizálódásával:
Ismerve a bevándorláspárti milliárdos hozzáállását, várható volt, hogy záros határidőn belül reagálni fog a vele foglalkozó írásokra. Ez meg is történt: vasárnap a Daily Mail online kiadásának kommentárrovatában jelent meg tőle a válaszcikk, amely olyan oldalát mutatta meg a Soros-birodalomnak, amit eddig talán soha.
Az írás elején leszögezte, amit mindenki tud: soha nem titkolta, hogy ellenzi Nagy-Britannia kilépését az EU-ból. A népszavazás előtt ehhez még volt joga, a mostani lázításhoz már nem.
A válaszcikk innentől kezdve maga a történelem, hiszen Soros György saját kezűleg hántja le birodalmának színes-demokratikus mázát, és tökéletes precizitással megmutatja, hogy számára a demokrácia egy olyan eszköz, ami addig hasznos, amíg az érdekeit szolgálja.
Történetesesen volt egy népszavazás az Egyesült Királyság és Gibraltár területén, ahol arról dönthettek az érintettek, hogy az Európai Unió tagjai akarnak-e maradni, vagy sem. A voksoláson
Magyarán egy nagy legitimációjú döntés született, ahol a kilépéspártiak diadalmaskodtak. A nép döntött, a politikai elitnek pedig nem maradt más hátra, mint hogy a népszavazás eredményének megfelelően cselekedjen.
Igen ám, de itt van a magát a demokrácia első számú védelmezőjének tekintő Soros György, aki mit tesz ebben a helyzetben?
Olyanokat ír a Mail on Sundayben, amit egy közepes területű, közép-afrikai ország diktátora is megirigyelhetne:
A Mail on Sundayben megjelent írásából ismételten az jött le, hogy Soros továbbra sem akarja elfogadni, hogy a britek 72 százalékának részvételével megtartott népszavazáson született egy döntés, ami akár tetszik neki, akár nem, a demokrácia játékszabályai szerint kötelező erővel bír. Ehelyett bődületes riogatásba (hazugságokba) kezd a szépkorú pénzember – másfél évvel a szavazás után:
A 87 éves üzletember úgy belelendült az ostorozásba, hogy már egyenesen generációs konfliktust vizionált. Ennek alátámasztására látnoki érvrendszerrel szolgált: azt írta, hogy a 35 éven aluliak túlnyomó többsége a bennmaradásra, az 55 évnél idősebbek zöme a kilépésre voksolt. Egészen hihetetlen képességei lehetnek Soronak, hiszen titkos választás lévén, nem sok ember tudhatja, hogy ki hogyan szavazott, melyik generáció melyik álláspontot támogatta. De feltehetően ez az aprócseprőség a legkevésbé sem zavarja Sorost. Szerencsére az aggkorú üzletember levonta a generációs megosztottságból eredő konklúziót is, ami hasonlóan káprázatosra sikeredett: szerinte az, hogy az öregek leszavazták őket, erősíti a fiatalok csalódottságát a demokráciában.
Miután kidühöngte magát, rátért a lényegre, azaz mit kell tenni a jövőben annak érdekében, hogy a brexitet megfúrja. Szerinte nem elég pusztán megfordítani az EU-népszavazáson elért szavazatarányt, annál nagyobb arányban kell nyerni. Soros György optimista, szerinte a folyamat a megfelelő irányban halad. A kérdés az, hogy miképp lehet ennek a lendületét annyira felerősíteni, hogy a következő hat-kilenc hónapban fordulópont legyen elérhető. Hatalmas nagy kérdés, hogy a multimilliárdos pénzember milyen fordulópontról és szavazásról értekezett. Írásának végén szóbahozta az általa pénzelt brexitellenes szervezetet, a Best for Britaint, amelynek „a célja egybegyűjteni azokat az erőket, amelyek célja Nagy-Britannia benntartása az Európai Unióban."
Soros nemcsak Nagy-Britanniában próbálja lebontani a demokratikus intézményeket, szervezeteket, hanem például Magyarország, Románia és Lengyelország demokratikusan megválasztott kormányainak is nekiment. Megírtuk, hogy ötpontos akciótervet állított össze Soros György alapítványa, az Open Society Foundations (OSF) a bevándorláspárti milliárdos érdekeltségébe tartozó NGO-k védelmében. Az évi egymillió migráns betelepítését követelő Soros-tervhez kapcsolódó javaslat Magyarországra, Lengyelországra és Romániára van kihegyezve, amely szerint Brüsszelnek a jelenleginél határozottabban kellene fellépnie az NGO-kal nem szimpatizáló kormányokkal szemben. Ennek fényében könnyen előfordulhat, hogy még az idén újabb javaslatokat alkothat az Európai Bizottság és az Európai Parlament – Soros szervezeteinek védelmében. Az ötpontos javaslat teljes mértékben paranoidra sikeredett, egyik pontjában azt írta az anyagot jegyző két OSF-munkatárs, Kersty McCourt és Natacha Kazatchkine, hogy Soros beosztottjainak jogi (!) és pszichológiai (!) védelemre van szüksége.