Az Origo is megírta, hogy február elején Soros György 400 ezer fontot fizetett a brexitet ellenző Best of Britain alapítvány számlájára. Ez a hír óriási médiavihart kavart, Soros azt mondta, hogy büszke arra, amit tett. Február 11-én a Mail on Sunday című napilapban jelent meg az a cikke, amelyben meglepetésének adott hangot az ellene irányuló éles reakciókkal kapcsolatosan. Azt állította, hogy sohasem takargatta a brexitellenes nézeteit, a britek kilépését az EU-ból tragikus hibának tartja. Portálunk kiemelte az interjúnak mélységesen antidemokratikus voltát, Soros gyakorlatilag úgy érvelt, mint egy közép-afrikai diktátor. A bevándorláspárti milliárdost tökéletesen jól jellemzi, hogy a kritikákat követően biztos, ami biztos alapon még 100 ezer fontot adott a Best of Britainnek.
Frank Füredi professzor magyar-zsidó szociológus és számos könyv szerzője, évek óta a Brit Szigeteken él, magát klasszikus liberálisnak tartja.
Sokat ír az egyetemeken tapasztalható rosszabbodó akadémiai környezetről és a túlzott politikai korrektségről. A kutatások szerint a legidézettebb szociológus a brit sajtóban.
A szigetországi történések apropóján készített vele interjút a Gazeta Polska Codziennie című lengyel napilap.
A beszélgetés elején Füredi kiemelte, hogy sok ember Európában úgy gondolja, hogy joga van kijavítani azon polgárok hibáit, akik nem értik az olyan bonyolult dolgokat, mint a brexit – Soros egy közülük.
A szociológus szerint teljesen oligarchikus, antidemokratikus hozzáállás Sorosé, hiszen a gazdag és a szegény szavazata ugyanannyit ér.
Szerinte a bevándorláspárti üzletember kettős mércét alkalmaz, aki úgy gondolja, hogy olyan tekintéllyel rendelkezik, ami hiányzik másoknál, így a közéletben sem érzi magát korlátozva. Ezért Istent próbál játszani. Füredi szerint Soros azt hiszi, hogy a társadalmakra rá tudja erőltetni a nézeteit, még olyanokra is, ahová nem tartozik.
Pedig az anyagiak felhasználása idegen országok belügyeibe való beavatkozás céljából erkölcsileg kifogásolható
– emelte ki az interjúalany.
A Soros György tevékenységét kritizálókat antiszemitizmussal illetni több problémát is felvet Füredi szerint. Meglátása szerint banálissá teszi az antiszemita szó jelentését, és egyszerűen a vita folytatását teszi tisztességtelenné. A professzor aláhúzta, a brit baloldal még mindig nem veszi észre az Európában jelen levő antiszemita támadásokat, mint például Malmőben – bizonyára azért, mert az Svédországban, egy szép szociáldemokrata országban történt. Kiemelte, hogy azok nem veszik észre a tönkretett zsinagógákat, akik habozás nélkül antiszemitizmussal vádolják Soros kritikusait.
Füredi felelevenítette, hogy 2013-ban meghívták az Open Society Youth Exchange elnevezésű, budapesti találkozóra, amelyet az egyik legnagyobb Soros-alapítvány finanszírozott. Arra a kérdésre, hogy miért hívták meg, elmondta, hogy írt egy könyvet „On Tolerance: The Life Style Wars" címmel a toleranciáról, így valószínűleg azt gondolták, hogy közös nézeteket vallanak. Csakhogy ezután következett a hidegzuhany: a professzor úgy érezte, hogy nem a megfelelő helyre került. Azt érezte, mintha egyedül lett volna, és olyan emberekhez beszélt, akik bár bólogatnak, de teljesen más a világnézetük. Az eseményről meglehetősen rossz véleménye volt, ezeket a The Telegraphban megjelent cikkébe írta le.
A professzor megemlítette, hogy a vacsora közben a résztvevők azzal dicsekedtek, milyen nagy befolyásuk volt világeseményekre, mint például az arab tavasz vagy az ukrán Majdan esetében.
Füredi az ominózus cikkben hozzátette, hogy szerinte túloztak, nem valószínű, hogy ilyen nagy befolyásuk lenne a világpolitikára, mint ahogy előadják. Soros György személye kapcsán elmondta, hogy azt korábban is tudta, hogy a bevándorláspárti milliárdos szeret időnkét beleavatkozni a politikába. Az Open Society Youth Exchange után azonban tudatosult benne, hogy sokkal nagyobb befolyással akarnak bírni a politikára ő és szimpatizánsai. Az eseményen feltűnő volt, hogy milyen erőteljesen akarták az alapítványai bevezetni a politikai programjukat a különböző országokban.