Az április 8-i országgyűlési választás lezárulásával a kormányalakítás kérdései mellett a választási eredmények értékelése került a középpontba. Ezekből az értékelésekből sok esetben pont az hiányzik, hogy rámutassanak arra, hogy helyben, miért szerepelt jobban, vagy éppen rosszabbul egy párt. Most bemutatjuk, hogy a fővárosban az egy százalék fölött szereplő pártok, hol szerepeltek a legjobban és hol a legrosszabbul a listás voksok alapján, és mindezek az eredmények mennyire illeszkednek a korábbi választások eredményeihez.
Elsőként a budapesti listás választás nyertesével a Fidesz-KDNP-vel foglalkozunk. A kormánypártok kilenc szavazókörben kaptak 50 százaléknál több szavazatot. Ezekből négy szavazókör a XI., kettő a XII., egy-egy pedig a II., az V. és a X. kerületben található.
A Fidesz a legjobban a 12. kerületi 27-es szavazókörben szerepelt 52,79 százalékos eredménnyel.
Ez a körzet a Hegyvidék Mártonhegy nevezetű részét fedi le. Második helyen egy II. kerületi szavazókör végzett 52,4 százalékos eredménnyel. A körzet Kurucles északi részén található. A harmadik pedig XI. kerületi szavazókör lett 52,07 százalékos eredménnyel. A körzet a Bartók Béla út 1-es számtól a 39-esig terjed a Gellérthegy aljában.
A kormánypártok a legrosszabbul egy X. kerületi szavazókörben szerepeltek. A körzet a Hungária körút és a Pongrácz út térségét fedi le. A Fidesz itt 20,39 százalékot szerzett csak. Azok a szavazókörök, ahol a Fidesz 25 százalék alatt szerepelt zömmel a XIII. kerületben találhatóak, de feltűnik közöttük egy soroksári szavazókör is. A kormánypártok szempontjából nézve Budapesten semmi meglepő nem történt, mivel azokban a körzetekben, ahol a korábbi évtizedekben is erősek voltak, ott megőrizték ezt a pozíciójukat. A Fidesz leggyengébb szavazókörei is illeszkednek a korábbi választási trendekbe.
Budapesten a listás szavazatok alapján összesítésben a második helyen az MSZP-Párbeszéd közös lista végzett. A szocialisták legjobban egy XIII. kerületi szavazókörben szerepeltek.
A párt 34,87 százalékot kapott a Gidófalvy Lajos utca és a Róbert Károly körút által határolt körzetben.
Ez a szavazókör arról nevezetes, hogy még a 2010-es Budapesten is fölényes győzelmet hozó Fidesz-győzelem idején az MSZP listája több mint 52 százalékot kapott. Ahhoz képest most a szocialisták lényegesen visszaestek, persze most több baloldali riválisuk is volt, mint négy éve. Az MSZP hanyatlását az is jól mutatja, hogy a mostani legjobb szavazóköri eredményük 2002-ben, vagy 2006-ban az utolsók között lett volna.
Az MSZP-P legrosszabbul egy IX. kerületi szavazókörben szerepelt. A Haller utca-Soroksári út-Dandár utca térségét lefedő körzetben csupán 9,31 százalékot kapott a párt. 10 százalék alatt szerepeltek még a szocialisták két VIII., két XII., egy XV., és egy XXI. kerületi szavazókörben. Mindezzek az eredmények alapos meglepetésnek számítnak a budai körzeteket leszámítva, mivel a pesti oldalon az elmúlt évtizedekben mindig erősek voltak a szocik, és még a 2010-es választáson is elképzelhetetlennek tűnt, hogy a pesti oldalon bárhol is 10 százalék alá süllyedjenek.
A fővárosban a listás szavazatokat tekintve harmadik helyen a Jobbik végzett. A párt legjobban egy XXIII. kerületi szavazókörben szerepelt 27,09 százalékos eredménnyel. A második helyre szintén egy XXIII. kerületi szavazókör futott be 24,12 százalékkal, a dobogó harmadik fokára pedig egy csepeli szavazókör került 23,9 százalékos eredménnyel. A Jobbik ugyanezekben a szavazókörökben négy évvel ezelőtt is 20 százalék felett szerepelt. Az, hogy a párt azokban a körzetekben szerepelt a legjobban, ahol az MSZP abszolút domináns pozícióban volt 1994-2010 között, világosan mutatja, hogy
a Jobbik tábora nagyrészt volt szocialista szavazókból áll.
A Jobbik a legrosszabbul egy XI. kerületi szavazókörben szerepelt, ahol csupán 3,83 százalékot szerzett. Összesen 12 szavazókörben nem érte el az 5 százalékos támogatottságot az alakulat. Ezen szavazókörök közül három található a XIII. kerületben, míg a többi budai kerületekben. Ez az eredmény is mutatja, hogy a Jobbik nem tudott áttörni pont azokon a területeken, amiért Vona Gábor bevállalta, hogy elveszi a párt lelkét. Mindez újabb bizonyíték a totális politikai kudarcra.
Budapesten negyedik helyen az LMP végzett. Az ökopárt a legjobban egy IX. kerületi szavazókörben szerepelt 21,12 százalékos eredménnyel. Az érintett szavazókör a Ferenc tér térségét fedi le. A párt még egy másik ferencvárosi szavazókörben haladta meg a 20 százalékos támogatottságot. Harmadik helyre az LMP szempontjából egy III. kerületi szavazókör futott be, ami a Forrásliget Lakópark helyére esik. Ott a párt 18,74 százalékot ért.
Az LMP legrosszabbul egy XVII. kerületi szavazókörben szerepelt 3,39 százalékos eredménnyel.
Az ökopárt összesen kilenc szavazókörben nem érte el az ötszázalékos eredményt a fővárosban.
Ezek a szavazókörök mind külső pesti kerületekben találhatóak. Az LMP Budapesten tehát továbbra is azokban a körzetekben erős, ahol magas a diplomások és jól keresők aránya, míg azokban gyenge, ahol az egykori munkásosztály leszármazottai élnek.
A fővárosban az ötödik helyen a Demokratikus Koalíció végzett. A párt legjobban egy újpesti szavazókörben szerepelt 18,76 százalékos eredménnyel. A körzet a káposztásmegyeri lakótelep egy kis részét fedi le. A DK a négy évvel ezelőtti EP-választáson ugyanebben a szavazókörben 18,71 százalékot kapott, ami arányaiban megegyezik a mostani eredménnyel. A DK legerősebb szavazókörei emellett a XV. kerületben voltak megtalálhatóak, ott több helyen 16 százalék fölött szerepeltek. Ennek legfőbb oka Hajdu László polgármester személyében kereshető, aki 1994 óta tölt be fontos szerepet a helyi közéletben.
A DK leggyengébb eredményét egy X. kerületi szavazókörben érte el. A részben családi házas, de egykori ipari övezetben fekvő szavazókörben csupán 3,47 százalékot kapott a Gyurcsány-párt.
Összesen 23 fővárosi szavazókörben nem érte el a DK az öt százalékos küszöböt.
Érdekesség, hogy ebből csupán kettő szavazókör van a budai oldalon, míg a többi Pest különböző részein találhatóak. Mindez azt mutatja, hogy a DK szavazói egyáltalán nem a legrosszabb szociális helyzetű budapestiek közül kerültek ki.
Hatodik helyen végzett Budapesten a Momentum Mozgalom. A párt 28 szavazókörben kapott 10 százaléknál több szavazatot. A Momentum legjobban abban a ferencvárosi szavazókörben szerepelt, ahol az LMP második legjobb budapesti eredményét érte el. A Momentum legerősebb szavazókörei a belső pesti és budai kerületekre esnek. Értelemszerűen
a leggyengébben a külső pesti körzetekben szerepelt a Momentum, 11 szavazókörben még a két százalékos támogatottságot sem érték el.
A kétfarkú kutyapárt a legjobb eredményét egy terézvárosi szavazókörben érte el. 6,86 százalékot kapott a viccpárt, de emellett még három szavazókörben tudtak hat százalék fölé menni. Nem meglepő módon azok a VII. és a VIII. kerületben találhatóak. A párt iránti legkisebb igény egy V. kerületi és XXIII. kerületi szavazókörben nyilvánult meg, mindkét helyen 0 szavazatot kaptak. Mindkét párt azokban a szavazókörökben szerepelt a legjobban, ahol 2002-ben és 2006-ban kimagaslóan szerepelt az SZDSZ.
A fent bemutatott adatok alapján a főváros politikai térképe az elmúlt évtizedekben látottaktól nem sokban különbözött.
Az igazi változás az, hogy az MSZP támogatottságának az összeomlásával párhuzamosan erősödött meg a Jobbik és a DK Budapesten.
Hasonló a helyzet az egykor, a fővárosban erős SZDSZ-el. Az ő eltűnésükből az LMP, a Momentum és a kétfarkú kutyák profitáltak. Minderre a bizonyíték, hogy az egykor erős SZDSZ-es szavazókörökben szerepeltek legjobban az újonnan alakult pártok. A Fidesz támogatottsága azokban a körzetekben maradt a legnagyobb, ahol már 1998-baan is a legjobban szerepelt, korábban pedig az MDF és a KDNP.