Az amerikai elnök azt mondta, hogy a tárgyalások a kommunista rezsimmel jól haladnak.
„Igazán jól mennek a dolgok az Észak-Koreával való csúcs tekintetében. Szépen haladnak. Vizsgáljuk június 12-ét Szingapúrban. Ez nem változott. Meglátjuk, mi lesz" - mondta Trump.
Az amerikai elnök kiemelte, hogy Kim Dzsongun és Mun Dzsein dél-koreai államfő szombati személyes egyeztetése a két Koreát elválasztó demarkációs vonalon lévő Panmindzsonban "igazán jól ment".
Mun Dzsein elnök vasárnapra virradóra beszámolt arról, hogy Kim Dzsongun megerősítette elkötelezettségét a Koreai-félsziget "teljes" atomfegyver-mentesítése, valamint az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó megtartása mellett. Mint mondta, egyetértettek abban, hogy sikeresen meg kell tartani a június 12-ére tervezett találkozót.
A dél-koreai államfő sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy tolmácsolta Trump "határozott szándékát" tartalmazó üzenetét, miszerint az amerikai elnök véget kíván vetni az Észak-Koreával fennálló ellenséges viszonynak, s kétoldalú gazdasági együttműködést szorgalmaz, amennyiben Phenjan a nukleáris leszerelés mellett dönt.
Mun Dzsein szerint ugyanakkor Kim Dzsongun olyan aggodalmát fejezte ki, hogy országa megbízhat-e az Egyesült Államoknak az ellenségeskedés beszüntetésére és biztonsági garanciák szolgáltatására vonatkozó ígéretében, ha ténylegesen lemond az atomfegyverekről.
Mun Dzsein fontosnak tartotta kiemelni, hogy a szombati személyes találkozó Kim Dzsongunnal, az észak-koreai vezető kérésére történt.
Kim Dzsongun az eredeti tervek szerint június 12-én Szingapúrban találkozott volna Donald Trumppal, az amerikai elnök azonban az "ellenségeskedő" észak-koreai vezetést okolva csütörtökön lemondta a csúcsértekezletet, amelynek legfontosabb témája az észak-koreai nukleáris program felszámolása lett volna. Később viszont a találkozó lemondása után érkező, "meleg hangvételű" phenjani üzenetek nyomán hajlandónak mutatkozott arra, hogy megrendezzék.
Mun egyben kifejezte reményét, hogy a Trump-Kim csúcstalálkozó sikere esetén háromoldalú találkozót tarthatnának, amelyen hivatalosan is lezárhatnák a koreai háborút.
A két ország több mint hat évtizede hivatalosan hadban áll egymással, miután az 1950-53-as koreai háború csak tűzszüneti egyezménnyel zárult, és a felek nem kötöttek békeszerződést.