Leszögezte:
a legfontosabb cél az ország szuverenitásának a védelme.
A menekültügyi eljáráshoz és a genfi egyezményhez kapcsolódva pedig az jelenik majd meg az alaptörvényben, hogy hazánk csak első biztonságos országként hajlandó menedéket adni. „Azaz nem vállaljuk így át más országok ilyen irányú kötelezettségét” – fogalmazott Völner Pál az interjúban.
Megerősítette, hogy a módosítás révén az alaptörvényben szerepelne az új közigazgatási felsőbíróság létrehozásának lehetősége is. Hozzátette, hogy a részletek csak később, szakmai egyeztetést követően kerülhetnének a Ház elé. A felsőbíróság helye a közigazgatási és munkaügyi bíróságok rendszerének csúcsán lenne, mint más uniós országokban.
Beszélt az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról is.
A kormány a külföldről finanszírozott szervezetek kapcsán továbbra is tartja azt az álláspontját, hogy szükség van az átláthatóságra.
A Soros-egyetem (CEU) ügyével kapcsolatban kifejtette: „A közvélemény talán még mindig nem tudja igazán, hogy a Central European University és a Közép-európai Egyetem, bár a nevük ugyanaz, mégsem egy intézmény, hanem kettő. Az egyik megfelel az előírásoknak, a másiknak pedig most vizsgálják az akkreditációját.” „Csak megköveteljük, hogy mindenki tartsa be a szabályokat” - fűzte hozzá.