Tóth Erzsébet, a Fővárosi Bíróság egyik bírónője heves politizálásba kezdett, Szabó Pál volt postavezér, Gyurcsány közlekedési minisztere és társai ellen indított hűtlen kezelés ügyében az úgynevezett Postapalota-ügyben.
A bírónő első fokon felmentette a vádlottakat és szóbeli indoklásában arról kezdett el beszélni, hogy politikai eljárásról van szó, vagyis a fideszes állami befolyás gazdasági koncepciós pereket indít a szocialista-szabad demokrata politikai kurzus személyiségei ellen, de a bíróság ezen ítéletek elszabotálásával és a vádlottak felmentésével helyreállítja az egyensúlyt.
A koncepciós per vádja annak fényében is érdekes, hogy a Postapalota-ügy nyomozása még 2010-ben, azaz a Bajnai-kormány alatt indult.
Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke úgy fogalmazott:
a bírónő ezzel megsértette az alaptörvényt és a bírák jogállásáról szóló törvényt, hiszen politikai véleményt nyilvánított, politikai tevékenységet folytatott, ami számára nem megengedett.
Feladata az lett volna, hogy a vádiratról nyilatkozzon és az abban szereplő bizonyítékokat értékelje. Tóth azzal, hogy koncepciós perről beszélt az ügyészség tevékenységét is kritizálta, továbbá az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitet rendítette meg. Völgyesi szerint a bírónő kötelességszegésének következménye kell, hogy legyen; fegyelmi eljárás vagy akár soron kívüli értékelő vizsgálat is indokolt lehet, mivel hivatásának alapvető normáit sértette meg Tóth Erzsébet.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szerint a Kúria felelős az ítélkezési gyakorlat egységéért, minőségéért, és szakmai kérdés, hogy egy ítéletet a bírók írásban vagy szóban milyen tartalommal indokolnak. Igény lenne rá, de az OBH tudomása szerint a Kúria ilyen jellegű kérdésekkel az elmúlt években nem foglalkozott. Ugyan 2015. január 1-jével hatályba lépett Etikai Kódex is tiltja a bírák politikai megnyilvánulásait, az új összetételű Országos Bírói Tanács, melynek a Kúria elnöke változatlanul tagja, 2018 májusában hatályon kívül helyezte az Etikai Kódexben foglaltakat és azt az állásfoglalást is, hogy
tudatosan törekednie kell annak elkerülésére, hogy véleményének kinyilvánításával másokat aktuálpolitikai jellegű vagy kétes következtetések levonására indítson, (...) köteles mindenkor körültekintően tájékozódni és különös gondot fordítani arra, hogy verbális vagy bármely egyéb megnyilvánulása ne jelenítsen meg olyan tartalmat, amely mások számára politikainak vagy a politikához kapcsolódónak tűnhet.