Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a lap kérdésére kiemelte: várhatóan 10-15 százalékkal csökkenhet a Magyarországnak járó kohéziós keret mértéke. Emlékeztetett: amennyiben mégis a 24 százalékos vágással kellene számolni, akkor is Magyarország lenne a felzárkózási támogatások hetedik legnagyobb haszonélvezője a tagállamok közül. A szakértő felidézte, hogy a 2014-2020 közötti időszak tárgyalásai során - amennyiben a kormánynak nem sikerült volna előnyösebb pozíciót kiharcolnia - 30 százalékos lett volna a támogatáselvonás, „így viszont csak 10 százalékkal kaptunk kevesebbet, mint 2007 és 2013 között" - mondta.
Essősy arról is beszélt, a brexit miatt kisebb a kassza mérete, továbbá a kiadások is nőnek. A kelet-közép-európai országok gazdasági teljesítménye ráadásul lényegesen nagyobb, mint a dél-európai tagállamoké, amelyekben rendkívül magas a munkanélküliség, kiemelten a fiatalok körében. „Így egyfelől büszkék lehetünk magunkra, mivel elindult a kohézió, ugyanakkor ezt úgy értük el, hogy jelentősen átalakítottuk a gazdaságunkat. Ezzel szemben a mediterrán országok mostani helyzetéhez hozzájárult, hogy a válságkezelés során nem hozták meg azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítették volna a felzárkózásukat, így végső soron Brüsszel nem jutalmazza, hanem bünteti eredményeinket, és azoknak kedvez, akik nem tették meg a szükséges lépéseket a gazdaságuk fellendítése érdekében" - fogalmazott Essősy.