A külhoni magyarok cserbenhagyásával építhetett karriert Bangóné

Az első Gyurcsány-kormány felfedezettjeként kezdhette politikai karrierjét Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője, aki 2004-ben annak a választási plakátnak volt az arca, ami arra agitált, hogy a külhoni magyarok ne kaphassanak magyar állampolgárságot.

Hétfői kirohanása után bocsánatkérésre szólította fel Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára Bangóné Borbély Ildikót, miután a szocialista képviselő-asszony a kirobbant gyógyszerbotrány kapcsán azt tudta mondani Rétvári Bencének, az Emmi államtitkárának, aki válaszolt az interpellációra, hogy:

Tudjuk államtitkár úr, ebben az ügyben Önök ugyanúgy sunyítanak és lapítanak, mint annak idején a csernobili katasztrófa idején.

Forrás: Facebook

Soltész szerint

Amit a képviselő mondott az egyrészt hazug, másrészt ízléstelen. Hazug, hiszen a Fidesz-KDNP-nek Csernobilhoz semmi köze nem volt, de ízléstelen is, hiszen feltépte a túlélők fájdalmát, illetve azokét is, akiknek hozzátartozójuk elhunyt a katasztrófában.

Bangóné hozzászólása azért volt teljesen abszurd, hiszen a csernobili katasztrófa a kommunista Szovjetunióban volt, 1986-ban, Magyarországon akkor javában tartott Kádár János diktatúrája, a Fidesz pedig természetesen még meg sem alakulhatott. A szocialista képviselőnőnek nem ez volt az első kirohanása. 2015-ben habzó szájjal kiabált Rétvári Bencével a parlamentben a szociális szférában dolgozók munkabére kapcsán, csak azt felejtette el, hogy a szocialisták regnálása alatt a 13. havi nyugdíj elvételével ezeket az embereket megrövidítette a pártja összességében 10 milliárd forinttal. Ilyet még egy párt sem csinált korábban a szocialistákon kívül.

Bangóné egyébként igaz magyarnak tartja magát, bár 2004-ben annak a népszavazási kampánynak volt a reklámarca, ami a külhoni magyarok ellen agitált.

Ugyanis a Gyurcsány-kormány 2004. december ötödikén tartott népszavazást a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról és a kórházak privatizációjával kapcsolatban. Utóbbi kicsit háttérbe szorult a kampány során, a Gyurcsány-kormány pedig a nemmel szavazásra buzdított, mivel meggyőződésük az volt, ha a külhoni magyarok áttelepednének Magyarországra, az komoly gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci következményekkel járna. A kormány plakátjain a külhoni magyarok ellen kampányolt férjével és gyerekeivel a kabai érdekeltségű Bangóné Borbély Ildikó.

A meggyőződésem szerint tettem, amit tettem, és büszke vagyok rá. Pénzt pedig nem kaptam és nem is kértem ezért. Egyszerűen örülök, hogy segíthettem

- így kommentálta szerepvállalását az MSZP képviselője 2004-ben.

Bangóné Borbély Ildikó családjával a 2004-es plakátokon Forrás: 888.hu

Elmondása szerint az ösztönözte a plakátokon való szereplésre, hogy „taníttatni, nevelni, etetni" akarja a gyerekeit, mivel felelős értük.

Senki nem vonhatja kétségbe sem a hitem, sem a baloldaliságom, sem a magyarságom

– magyarázta korábban.
Honorárium helyett azt kérte, hogy valamelyik MSZP-prominens látogasson el hozzájuk egy disznótorra. Azt, hogy ez megtörtént vagy sem, nem tudni, de egy biztos, Bangóné 2014 óta már a parlamentben ül.

Igaz magyarságát az is bizonyítja, hogy a választások előtt újságírói kérdésre, hogy beengedne-e bevándorlókat, ha a szocialisták hatalomra kerülnek, annyit válaszol: „Április 9. után válaszolok Önnek erre a kérdésére".

A szebb napokat is látott MNO korábban utána járt az akkor még a közéletben ismeretlen Bangó családnak. A kabaiak körében úgy hírlett, hogy Bangóné anyósa „azon kevesek közé tartozik, akik a termelőszövetkezet széthordásakor a „tűz közelében" voltak, és a rendszerváltás után még jobban megtollasodtak" - írták. Annak fényében is érdekes a helyiek véleménye, hogy Bangóné minden nap a szegényekért aggódik, de korábban az sem zavarta, hogy büszke kabaiként Gyurcsány Ferenc regnálása alatt zárt be a környék „munkahelye", a Kabai cukorgyár. Ezzel 200 embernek szűnt meg az állása.