Újabb részletek derültek ki a csúfos ellenzéki bukásról

Budapest, 2018. július 8. Szavazó a józsefvárosi időközi polgármester-választáson a BVHSZC Bókay János szakközépiskolájában 2018. július 8-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Ismét megbukott a hazai ellenzék teljes összefogást hirdető politikája. Miskolcon, Sopronban és Veszprémben a Fidesz-KDNP jelöltjei hatalmas fölénnyel nyertek, míg az ellenzéki jelöltek arra sem voltak képesek, hogy legalább a 2014-es nagyszabású vereséget hozó önkormányzati eredményeiket megismételjék. Az ellenzék ehetetlen menüjéből még a saját szavazóik sem kérnek. 

Ismét csúfosan leszerepelt a teljes magyar ellenzék a hétvégi időközi választásokon, pedig most több helyen pártok is előbukkantak. Miskolcon egy úgynevezett civil mögött sorakoztak föl a pártok, míg Veszprémben az LMP, Sopronban az MSZP jelöltjét támogatta a teljes ellenzék. Egyébként jól mutatja az erőviszonyokat a kormánnyal szemben álló térfélen, hogy a súlyos anyagi botrányokkal és szakadással fűszerezett Jobbik arra sem képes, hogy ő ajánljon embert a többi pártnak, pedig április 8-án még ők voltak a legerősebb ellenzéki formáció.

Ismét leszerepelt a teljes magyar ellenzék Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Nem ők a többség

A mögöttünk hagyott választások jelentőségét természetesen a vesztesek megpróbálják eliminálni, azonban hiba lenne ezt a narrációt komolyan venni. Az ellenzék április 8-a után folyamatosan azt hangoztatta, mindezt megfűszerezve az álcivil tüntetésekkel, hogy ők a többség. Most kiváló alkalom lett volna bizonyítani ezt, hogy valóban az ellenzéki oldalon van a többség, ráadásul most tényleg minden jelölt mögött ott volt az összes ellenzéki erő támogatása.

A választások azonban világosan megmutatták, hogy nincs többség az ellenzéki pártok mögött.

Az is az ellenzék esélyeit javította, hogy két budapesti körzetben (teljes Józsefváros és egy belvárosi) is volt voksolás. Mindkét helyen április 8-án az ellenzéki szavazók voltak többségben, ahogyan a veszprémi és a miskolci körzetben is. Ezen szavazók azonban az eredményekből úgy tűnik, nem akartak felsorakozni a népfrontos jelölt mögé, és akik tavasszal a szocialistákra, a DK-ra, az LMP-re, vagy éppen a Jobbikra szavaztak, most nem kértek a nagy összefogásból.

Minél magasabb a részvétel, annál erősebb a Fidesz

Sokan úgy próbálják jelentékteleníteni a választásokat, hogy azokon alacsony volt a részvétel. Ez az állítás ebben a formában semmiképpen sem igaz.

Az időközi választásokon, főként nyáron általában mindig 20-30 százalékos sávban van a részvétel.

Ezt az értéket most is sikerült hozni. Amikor például az ellenzék nyer egy időközi választást, akkor nem beszélnek arról, hogy alacsony volt a részvétel, pedig egy 2012-es MSZP-s sikerrel zárult soproni voksoláson is éppen csak meghaladta az aktvitás a 30 százalékot.

A magas részvétel nem az ellenzéknek kedvezett Forrás: MTI/Mohai Balázs

Másrészt, ha jobban megnézzük az eredményeket, akkor a mostani részvételi arányok nem azt mutatják, hogy a minél alacsonyabb aktivitás a Fidesznek kedvezett. Már Józsefvárosban is jól látszott, hogy azokon a területeken (Tisztviselőtelep), ahol jóval a kerületi átlag fölött volt az aktivitás, ott a kormánypártok jóval nagyobb arányban nyertek, mint a kerület többi részén. Mindez pedig megismétlődött Sopronban és Veszprémben is. Miskolcon pedig ilyen egyértelmű összefüggést nem lehetett kimutatni a részvétel és az eredmények között.

Jelentős kormánypárti erősödés

Nagy tanulsága a mostani voksolásoknak, hogy Sopronban és Veszprémben, ahol egy-egy párt (MSZP és LMP) mögött állt a teljes ellenzék képtelenek voltak legalább megszerezni azt a támogatottságot, amit áprilisban ezekben a körzetekben az összes ellenzéki párt kapott.

Tehát ismét kiderült, hogy semmi értelme sincsen összeadni az ellenzéki szavazatok számát,

mivel egy Gyurcsány-párti voksoló szinte biztosan nem szavaz egy LMP-sre, vagy egy jobbikosra sem.

A Fidesz jelöltjeinek nagy sikere, hogy mind a 2018-as országgyűlési, mind 2014-es önkormányzati választáshoz képest jelentősen javítottak az eredményeiken az érintett körzetekben. Miskolcon 2014-ben Hubay György csupán 38 százalékos eredménnyel nyert, míg most Nagy Ákos több mint 60 százalékot kapott. Veszprémben 54-ről 80 százalékra javított a kormánypárt jelöltje, míg Sopronban 50-ről 69 százalékra erősödtek a kormánypártok az érintett körzetben.

A kormánypárti jelöltek nagyot erősödtek 2014-hez képest Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ebből ők sem kérnek

Mindezek a választások tehát egy újabb hatalmas pofont jelentenek az ellenzéki erőknek. A hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás után egyfajta mindenre jó gyógyszerként mantrázták a baloldali véleményformálók, hogy a teljes összefogás meghozza a választási győzelmet. Már 2018 előtt jól látszott, hogy a választók nagy része nem vevő arra a politikára, amit csak úgy lehetne összefoglalni, hogy

vajon mit szólnának egy étteremben a vendégek, ha a paradicsomlevest és a brassóit nem külön-külön, hanem egybe öntve szolgálnák föl?

A mostani ellenzék a súlyos válsághelyzetében egy ilyen menüvel kedveskedik a szavazóiknak. Nem csoda, ha elment tőle az étvágyuk.