Szeptember első vasárnapján is folytatódott a Fidesz-KDNP győzelmi sorozata az időközi önkormányzati választásokon. A kormánypártok fölényes sikerei mellett az ellenzéki erők ismételten csúfosan leszerepeltek. A szocialisták négy százalékot is éppen csak össze tudtak kaparni Békésen, míg Pakson csak az egy százalék alatti Munkáspárt tudott elindulni a Fidesszel szemben. De nézzük is meg részletesebben, mi történt az érintett választókerületekben.
Békés városában az 1-es számú körzetben volt időközi választás. 2014-ben is a Fidesz jelöltje nyert, de akkor csupán 38,62 százalékot kapott a kormánypárt politikusa.
Most a kormánypártok 54,2 százalékos eredménnyel hódították el a mandátumot, tehát látványosan megerősödött a Fidesz a körzetben.
Négy évvel ezelőtt a Jobbik és az MSZP is elindult, míg most csak a szocialisták. Míg 2014-ben 8,68 százalékot kapott az MSZP jelöltje, addig most csupán 4,06 százalékot. Mindez óriási bukás az ellenzéki erő számára, ráadásul úgy sikerült most négy százalékot szereznie a szocialistáknak, hogy nem volt ellenzéki riválisuk.
A paksi kettes számú körzetben már a választás előtt eldőlt, hogy a parlamenti ellenzék nem rúg labdába. Egyetlen parlamenti ellenzéki párt sem mert elindulni a választáson. A kormánypártok ellenfele a Munkáspárt volt. Ők 5,56 százalékot szereztek, így elmondhatják magukról, hogy az MSZP már a Munkáspártnál is rosszabbul szerepel, ha nincsenek riválisok. A Fidesz ebben a körzetben is óriásit javított korábbi eredményéhez képest, mivel 2014-ben ebben a körzetben még vereséget szenvedett 37,21 százalékos eredménnyel. Most 94,44 százalékos eredménnyel nyert a Fidesz jelöltje.
Az időközi választási eredményeket visszaigazolja az a felmérés is, miszerint nincs olyan demográfiai csoport, aminek egyharmada ne lenne fideszes. Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik népszerűsége haladja meg néhol a 10 százalékot. A jelenlegi népszerűségi adatok alapján nem jutna parlamentbe az MSZP-Párbeszéd pártszövetség és a Momentum sem, az LMP pedig épphogy elérné a bejutási küszöbhöz szükséges 5 százalékot – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, Magyar Idők számára készített pártpreferencia-kutatásából.
Mint arról korábban beszámoltunk, még augusztus közepén a kormánypártok jelöltje közel 90 százalékos támogatottsággal nyert Felcsúton, míg Pásztón a balliberális médiumok által agyonsztárolt Dömsödi Gáborral szemben nyert Farkas Attila, a Fidesz-KDNP jelöltje. A pásztói választás esetében azonban nemcsak a polgármesteri címért volt verseny, hanem a képviselői helyekért is. Ott nyolc helyből hetet szerzett meg a Fidesz.
Az újabb időközi választások tehát abba a trendbe illeszkednek, amit április 8-a óta látunk.
Az ellenzéki pártok gyakorlatilag eltűntek erről a terepről, de ha el is indulnak, akkor általában súlyos vereséget szenvednek.
A Fidesz-KDNP jelöltjei általában legalább kétharmad közeli támogatottsággal nyerik ezeket a voksolásokat. Az ellenzék válsága tehát a mögöttünk hagyott hónapokban tovább mélyült, miközben a kormánypártok támogatottsága egyértelműen növekedett április 8-a óta.
Július utolsó hétvégéjén Nyiri Tibor (Fidesz-KDNP) lett Szerencs polgármestere az időközi polgármester-választáson. A szavazatok 100 százalékát kapta, az ellenzék ugyanis a megszégyenítő vereségek után már el sem indult. Mégis relatíve sokan szavaztak. Ez világosan mutatja, hogy
a Fidesz-KDNP-nek messze a legnagyobb és legstabilabb a bázisa.
A legnagyobb jelentőségű voksolás a józsefvárosi polgármester-választás volt, az ellenzéki média próbálta is helyzetbe hozni az egykori SZDSZ-es Győri Pétert, de végül a Fidesz jelöltje közel kétharmados győzelmet aratott.
Közös volt a választásokban, hogy a súlyos morális, szervezeti és anyagi válságba került Jobbik el sem mert indulni ezeken a megmérettetéseken, pedig áprilisban még azzal vigasztalták magukat, hogy ők a legerősebb ellenzéki párt. Toroczkai László és hívei távozása után pedig az ország jelentős részén emberük sincsen arra, hogy akár egy időközi megmérettetésen elinduljanak. Pásztón volt két jelöltjük, de hatalmasat buktak.